Matematika/Támasz/A napközis nevelők feljesztő munkája/Tanulásírányítás/Kézség és képességfejlesztés

Az Alsós tanítói portálból

A fejlesztő munka, a korrekció lényege nem más, mint egyéni törődés a rászorulókkal. A segítségnyújtáshoz előbb fel kell derítenünk a tanulási problémák okait. A tanítóval közösen konkrét szempontok szerinti megfigyeléssel próbáljuk meg kideríteni a probléma eredetét, okait. Természetesen súlyosabb esetben szakember segítségét kérjük. /Logopédus, pszichológus. /

Ezek után közösen kidolgozzuk a hiánypótló, felzárkóztató gyakorlatokat betartva a fokozatosság elvét és a speciális és komplex gyakorlás egymást kiegészítő használatát. Például speciális gyakorlattal fejlesztem az összeolvasás készségét, csak ezek után térek rá a tartalom elmondásának komplex gyakorlására.

Mindig csak rövidtávra, 1-2 hónapra tervezünk, hiszen minden kisgyerek más-más módon halad előre. Ezeket a tervezett gyakorlatokat rendszeresen kell végeznünk. Naponta, de legalább heti 3 alkalommal, 3-5-10 perces időtartammal.

Lehetséges a fejlesztés egyénileg is, de kiscsoportban is végezhetünk hatékony fejlesztést. Például harmadik osztály évelején, mikor a szorzótábla ébresztésének végére érünk, de van még néhány kisgyerek, akiknek továbbra is szükségük van a mindennapos gyakorlásra. Külön asztalhoz ültetjük őket és az önálló tanulás elején 5 percben gyakorolunk. A gyerekek természetesen nem tudják, hogy miért ülnek együtt.

Fontos a fejlesztés szempontjából a gyakoroltatás helye a napközis napirendben. Tanulási időben több helyen végezhetjük ezt a munkát, természetesen suttogva. Az önálló tanulás elején, két tantárgy közé is elhelyezhetjük, mert a tevékenység váltás pihentet, valamint segíthet a következő lecke hibátlan elvégzésében. Végezhetjük még az ellenőrzés szakaszában, ha felelősök ellenőrzik a leckét.

A tervezett szabadidős tevékenységek is számtalan lehetőséget nyújtanak. Például a számolási készség fejlesztése összetett feladat. A megfigyelő-képesség, hallási és látási emlékezet, a gondolkodási képesség, a figyelem terjedelme és tartóssága is fejlődik a következő gyakorlat típusokkal.

Hallási és látási emlékezet fejlesztését is sorolhatjuk a mindennapos általános fejlesztési feladatok sorába.

 

Pl.: Táblán, rendezetlenül számok vannak. Osztálytól függően 5-10 darab. Fél perces megfigyelés után, emlékezetből idézzék fel.

Számok a táblán, kisebb szomszédjaikkal együtt rendezetlenül. Megfigyelés után, emlékezetből idézzék föl a számpárokat.

Hallás alapján néhány számot megfigyeltetünk, ezeket meg kell jegyeznie, és a következő kérdésekre válaszoljon:

- legkisebb-legnagyobb szomszédja

- páros-páratlan

- maradék nélkül osztható e.......stb.

Számsort képzünk valamilyen szabály alapján, és azt folytatja, illetve visszamondja.

Hallott számokkal műveleteket végeztetünk. stb.

Figyeljünk a fokozatosságra, először csak 3-4 számmal dolgozzunk, később növelhetjük.

Látási emlékezetre építés. Kártyákra kerülnek számok, ezeket rövid ideig megfigyeltetjük, és a fentiekhez hasonlóan végezhetünk többirányú fejlesztést. Ha a számokat különböző színekkel és méretben írjuk, különböző kertbe foglaljuk érdekesebb lesz e játékos munka. A gondoltam egy számot típusú feladatok is kiválóan alkalmazhatók fejlesztésre. A szöveges matematika feladatok az olvasási és szövegértő képességet is fejlesztik.

 

Az alsó tagozat összes évfolyamára jellemző csak más-más módon. A számolási készség folyamatos fejlesztésére a tanulási technikák részben jó néhány példa található. E készség fejlesztésének titka a következetes napi fejlesztésben rejlik.

 

A megfigyelő-emlékezőképesség fejlesztésére akkor van szükség, ha bármelyik tanulónál számemlékezeti hibát vagy rendszeres számcserét észlelünk.

Pl.: Rövid, de hibás sorozatban találja meg a hibát; Számhalmazból adott szám kiválogatása, utána emlékezetből írja le, hogy milyen számokra emlékszik a halmazból.

 

A gondolkodás, a figyelem terjedelmének és tartósságának, valamint a szövegértő képességeknek a fejlesztésére életkornak megfelelő rejtvényeket, logikai fejtörőket szoktunk alkalmazni.

 

Az ellenőrzés és önellenőrzés képességének fejlesztése kiemelkedő feladat a matematika tantárgynál. Első osztálytól fogva mindennapos feladat a saját munkájának ellenőrzése.

A laphoz nem tartoznak aloldalak.