Magyar nyelv és irodalom/Módszertani alapelvek

Az Alsós tanítói portálból

Az anyanyelvi képzés befolyásolja a többi terület tanítását, elsajátíttatását, az anyanyelv fejlesztése minden tantárgy, műveltség terület feladata. A nyelv az emberi kommunikáció, a gondolkodás és a tanulás közege, előfeltétele és legfőbb eszköze. A magyar nyelv és irodalom tantárgyban pedagógiai szempontból a leghatékonyabb és legátfogóbb eszköz a szövegértési és szövegalkotási képesség fejlesztése.

Az anyanyelv árnyalt, sokoldalú ismerete a társadalmi kommunikáció alapja. Lehetővé teszi az értékek megismerését, az értelmi képességek fejlődését , társas kapcsolatok kialakulását. A nyelv az önkifejezésnek ,az önálló vélemény kialakításának és kifejezésének alapja, kulcsszerepe van a felelősségérzet kialakulásában, a szocializációban, perszonalizációban.

A anyanyelvi nevelés alapvető feladata az anyanyelvi kompetencia fejlesztése oly módon, hogy a tanulók életkoruknak megfelelő szinten birtokolják a szóbeli és írásbeli kommunikáció képességét. A folyamatosan fejlődő szövegértési és szövegalkotási képességek teszik lehetővé, hogy az egyén önállóan és másokkal együttműködve képes legyen a verbális hangzó és képi kommunikáció eszközeinek és kódjainak, a különböző információhordozók üzeneteinek megértésére és feldolgozására. Képes legyen legkülönbözőbb céllal, környezetben és módon létrejött szövegek megértésére és elemzésére, kritikai feldolgozására; önállóan alkosson a beszédhelyzet és a hallgatóság igényinek megfelelően.

Az anyanyelvi és irodalmi nevelés elválaszthatatlan egységet alkot. Az irodalmi művekkel folytatott aktív párbeszéd révén jön létre a kapcsolat múlt, jelen és jövő között. Az irodalmi nevelés fő feladata az olvasási kedv felkeltése, mit az emberi kommunikáció sajátos formájának megszerettetése, közlésformáinak, kifejezési módjainak a megismertetése. Kritikai érzéket fejleszt, nagy szerepe van az érzelmi élet finomodásában, az empátia fejlődésében.

Összegezve:

-anyanyelvi kompetencia fejlesztése;

-az anyanyelv sokoldalú és árnyalt ismerete;

-aktív részvételre való ösztönzés a kommunikációs folyamatokban;

-a verbális, hangzó és képi kommunikáció eszközeinek és kódjainak,

-a különböző információhordozók üzeneteinek megértése és

feldolgozása;

-az anyanyelv, mint rendszer jelenének, múltjának, történetiségének

ismerete;

-a saját és mások kultúrájának folyamatos megismerése az irodalom

segítségével;

-az olvasási kedv felkeltése;

-esztétikai, morális és kulturális értékek elsajátítása.

A fenti anyag az OM honlapjáról levett NAT vitaanyag szövege 2003. szeptember hónapban.


További oldalak