Magyar nyelv és irodalom/Támasz/Logopédiai segítség a magyar tanításához
Az Alsós tanítói portálból
A tanulási zavarok hátterében legtöbbször a funkciók zavara, hiányos működése áll, s ez teljesítményproblémákhoz vezet. Ezek a tanulók lemaradnak a tanulásban és az iskolai követelményeknek nem, vagy nehezen tudnak megfelelni. A kezdeti teljesítményproblémákhoz magatartási zavarok is társulnak.
A tanulási nehézség egy olyan állapot, akiknél az intelligencia átlagos vagy azt meghaladó és jellemző, hogy a tanulás egy vagy több területén jelentős elmaradást mutatnak. Nem használható ez a fogalom azoknál a gyerekeknél, akiknek a nehézségei csupán a normális variációjának tekinthető.
A tanulási zavarokat elsősorban az olvasás, írás, helyesírás, számolás és a nyelv ismerete területén tudjuk tetten érni.
Az olvasási nehézség a tanulási nehézségek legismertebb és legtöbbet tanulmányozott formája. Olyan rendellenesség, amelyben a tanulásnak e sajátos területe érintett, de egyidejűleg más tanulási nehézségek is jelen lehetnek, pl. helyesírás, írás, beszéd. Az olvasási nehézségek diagnózisát az intelligencia és az olvasási képesség átfogó vizsgálata után lehet felállítani. Nagy jelentőséget tulajdonítanak egyes jellegzetes olvasási hibáknak, mint pl. a „b” és „d” betűk megkülönböztetése, a hangos olvasástól való tartózkodás stb. Ezeknek egymagukban nincs diagnosztikai értékük. Olykor a normális olvasástanulás részei.
Az olvasási nehézségeknek gyakori bizonyítékait látjuk. A legtöbb idézet adatok szerint gyakorisága 3-10% közé tehető. Az utóbbi időben azonban hajlamosak vagyunk minden tanulási nehézséget az olvasási zavarok ( diszlexia) számlájára írni. Az olvasási zavarokat élesen el kell választani a többi tanulási nehézségtől. Hiszen ha minden típusú tanulási nehézséget a diszlexia terápiájával szeretnénk kezelni, tévúton járunk. Már a helyesírási zavarok is merőben más kezelést igényelnek, mint az olvasási zavarok korrigálása. A tanulási zavarok tünetei olykor megtévesztők lehetnek. Ha az olvasás tanítása nem megfelelő és e miatt alakul ki a nehézkes, akadozó olvasás, akkor az információszerzés egyik legfontosabb tényezője sérülhet. Ezeket a jelenségeket nevezzük áldiszlexiának. Tünetei igen hasonlóak a valódi olvasási zavarokhoz. Ugyanakkor az olvasási nehézségek kihatnak a többi területre is, hiszen a tanulási folyamatot lassítja, illetve akadályozza a nehézkes olvasás.
Tartalomjegyzék |
DISZLEXIA DEFINICIÓJA:
A diszlexia viszonyfogalom: diszharmónia a gyermekkel szembeni jogos elvárások, az olvasás-írás tanítására szánt idő és a gyakorlási mennyiség, valamint az eredmény között.
DISZLEXIA TÜNETEI
I. az olvasás írásban fellépő tünetek
Az olvasás hibái: Betűtévesztések
Betűkihagyások és –betoldások
Szótagkihagyások és –betoldások
Reverzió
Rossz kombináció
Elővételezések
Perszeveráció
Szóroncsok
Ismétlések
A betűk összeolvasásának súlyos megkésése kezdőknél
A szó olvasásának megtagadása
Az olvasás tempójának lassúsága
Az olvasás tempójának lassúsága két okból következhet be:
Általánosan lelassult pszichomotorium. Ilyenkor más cselekvéseket is lassan végez a gyermek.
Az olvasás követelményeinek megfelelni nem tudó rossz olvasástechnika.
A szövegértés zavara
A diszlexiások gyakran a jó olvasástechnika mellett sem, vagy alig értik meg a szöveg tartalmát.
II.A beszéd területén megnyilvánuló tünetek
Sokuknál későn indul meg a beszéd, a diszlexiások 20-30%-a később kezd beszélni.
A diszlexiásoknak gyenge a szájtérben való tájékozódásuk, több közöttük pösze, vagy akit pöszeséggel kezeltek korábban. A pöszék 20%-a lesz diszlexiás.
Gyenge a szókincsük.<a href="mpcprghteter"></a> Kevés az aktívan használt szókészletük, szótalálási nehézségeik vannak. Ez az iskolai lecketanulást is nehezíti.
Szegényes mondatalkotás, mondataik rövidek, egyszerűek.
III. A magatartásban megnyilvánuló tünetek
A diszlexiások 90 % -ánál fordulnak elő magatartási zavarok. A gyermekek dekoncentráltak, fáradékonyak, teljesítményük változó.
A magatartási zavarok lehetnek elsődleges tünetek, amikor a gyermek adottságaiból következnek, és másodlagosak, amikor a sok kudarcélmény nyomán alakulnak ki.
IV. Egyéb tünetek
Az esetek nagy részében fejletlen a ritmusérzék.
A gyermekek egy részénél dominancia zavarok állnak fenn.
Nehezen alakul ki a testséma.
Ügyetlenek a finommozgások.
Rossz a tájékozódás térben és időben.
A DISZLEXIÁSOK PEDAGÓGIAI VIZSGÁLATA
Olvasás vizsgálat
A mellékelt vizsgálati lapokon elolvastatjuk a gyermekkel a betűket, szavakat, fölé írjuk az eltévesztett betűket. Stopperrel mérjük az egyes részfeladatok idejét.
Értékelés: Összeadjuk az egyes feladatokban mért időt, összeadjuk az egyes feladatokban ejtett hibák számát. A szövegértés feladatait kiértékeljük.
Diszlexia gyanús ha az összidő több mint 300 mp., az összhiba több mint 20, a megértési hibaszám 5 v. 6 hibapont.
Írás vizsgálat
Az írásvizsgálatot mindig diktálással végezzük. A tanulót nem engedjük radírozni, vagy átfirkálni a hibát. Ha javítani akar, a hibás szót tegye zárójelbe.
Az írás hibái: grafomotoros hibák, görcsös ceruzafogás, nehézkes vonalvezetés. Betűtévesztések: betűkihagyások- betoldások, szótagkihagyások- betoldások, reverziók. Egybeírási és különírási hibák. A tanuló nem tudja megjegyezni a diktált szöveget. Kihagy vagy megváltoztat szavakat, mondatrészeket, megváltoztatja a szórendet. Írás tempójának lassúsága.
Szókincs vizsgálat
Az aktív szókincset vizsgáljuk, harminc főnevet ábrázoló kép segítségével. 30 képet rakunk sorban a gyermekek elé. Először mi mondjuk el a képeket, majd a gyermekkel mondatjuk el a képeket. Háromszor mondatjuk el a gyermekekkel a szavakat. A három részidőt mérjük meg stopperral.
Értékelés: Összidő, amit a 3 részidő összeadásából kapunk, összhiba, amit a három elmondás hibaszámaiból kapunk. Megnyugtató, ha a részidők és a részhibaszámok mindvégig javuló tendenciát mutatnak.
Diszlexiára utaló jelek: hallási hasonlóság alapján elkövetett hibák, vizuális hasonlóság alapján elkövetett hibák, főfogalmon belül elkövetett cserék, képsorozaton kívüli szót használ, főfogalmat definiál, használattal definiál, szósaláta, hangátvetések.
szókincsvizsgálat ajánlott képanyaga
A DISZLEXIÁSOK REEDUKÁCIÓJÁNAK ALAPELVEI
Az aprólékosan felépített fokozatosság
Az általános iskola – támaszkodva a tanulók feltételezett átlagos vagy jó képességeire- nem vezeti végig a tanulókat valamely gondolatmenet minden egyes közbülső pontján, csak néhány lényegeset ragad ki belőle, feltételezve, hogy a tanuló a többit a saját gondolataival pótolja. Az olvasás-tanulás folyamán a nyelvileg jól fejlett tanuló venni tudja az akadályokat. A nyelvileg gyengén fejlett nem. Az ő számára kisebb lépcsőfokokat, aprólékos módszertani lépéseket kell beépítenünk, hogy elérhessük vele a tanítási célt.
A betűtanításnál a hármas asszociáció követése
A betűtanításnál nem a közismert kettős asszociációt alakítjuk ki a hang és az azt jelölő betű között, mint az általában szokás, hanem hármas asszociációt. E hármas asszociáció a hallott hang akusztikus képe, a betű vizuális képe, és a hang beszédmotoros emlékképe. Ennek kialakításához rendszeresen, és tudatosan meg kell figyeltetnünk a tanulókkal az egyes beszédhangok kiejtése közben végzett artikulációs mozgásokat. Az ajak mozgásait, zöngés vagy zöngétlen hangot ejtünk, később a nyelv mozgásait.
A Ranschburg-féle homogén gátlás kialakulásának megelőzése
A homogén gátlás azt jelenti, hogy az azonos ill. hasonló elemek gátolják a tanulás folyamatát. Nehezebben tanulhatók meg, könnyebben téveszthetők össze és könnyebben felejthetők el. A homogén gátlás kialakulását a betűtanítás megfelelő sorrendjével kerülhetjük el. Az egymáshoz vizuálisan vagy akusztikailag hasonló betűket kellő távolságban tanítjuk meg.
A gondolkodás merevségének oldása
A diszlexiás gyermekek között soknál számítani lehet a gondolkodás merevségére, rigiditására. A gondolkodása nem hajlékony, egyik tárgyról vagy gondolatmenetről nem tud könnyen egy másikra átváltani.
A sok egyforma gyakorlás lemerevíti a funkciót, a gyerek csak úgy tudja megoldani a feladatot, ahogy eddig tanultuk, gyakoroltuk. A több gyakorlást tehát sokoldalúan kell megoldani.
A diszlexiás gyermekek emlékezetébe engramként vésődik be a saját maga által ejtett hiba. Ezért a hibákat megelőzzük, ha már javításra kerül a sor, azt azonnal elvégezzük.
Felhasznált irodalom: Meixner Ildikó A diszlexia prevenció, reedukáció módszere
B.G. Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola Bp. 1998.
