Algoritmikus gondolkodás, algoritmusok követése
Az Alsós tanítói portálból
(→'''Algoritmikus gondolkodás, algoritmusok''') |
(→'''Algoritmikus gondolkodás, algoritmusok''') |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
== '''Algoritmikus gondolkodás, algoritmusok''' == | == '''Algoritmikus gondolkodás, algoritmusok''' == | ||
| - | Az algoritmusok ismétlődő eljárások, melyeket lépésenként hajtunk végre. A | + | Az algoritmusok ismétlődő eljárások, melyeket lépésenként hajtunk végre. A lépések szigorú rendben (logikai sorrendben) követik egymást. Szokássá válnak, állandóságot, stabilitást jelentenek gondolkodásunkban. Az oktatás során az elemeire bontott eljárások a tanulókban tudatosulnak, rögzülnek. A gyakorlás során rutinná válnak. Megadják azonos típusú problémák megoldásnak a módját. Elvezetnek a megoldáshoz. |
| - | Az algoritmikus gondolkodás fejlesztése az utóbbi időben kissé háttérbe szorult, mert sokan úgy gondolják, hogy az intuitív, kreatív gondolkodást háttérbe szorítja. Holott "az algoritmikus gondolkodás lényege, hogy a műveleteket a problémával kapcsolatos dolgok megjelenítésével végezzük." (Szántó S.) Ezáltal kihasználva a transzferhatást, rugalmas, más helyzetekben is használható tudás jön létre. Az algoritmikus gondolkodás és a kreativitás nem ellenfelei egymásnak. Az egyes gondolkodási képességek eltúlzott fejlesztése, mások elhanyagolása az egyoldalú tanítás eredménye. A mindennapi gyakorlatban | + | |
| + | Az algoritmikus gondolkodás fejlesztése az utóbbi időben kissé háttérbe szorult, mert sokan úgy gondolják, hogy az intuitív, kreatív gondolkodást háttérbe szorítja. Holott '''"az algoritmikus gondolkodás lényege, hogy a műveleteket a problémával kapcsolatos dolgok megjelenítésével végezzük."''' (Szántó S.) Ezáltal kihasználva a transzferhatást, rugalmas, más helyzetekben is használható tudás jön létre. Az algoritmikus gondolkodás és a kreativitás nem ellenfelei egymásnak. Az egyes gondolkodási képességek eltúlzott fejlesztése, mások elhanyagolása az egyoldalú tanítás eredménye. A mindennapi gyakorlatban sűrűn fordul elő, hogy nem az algoritmusos gondolkodás fejlesztésének tulajdonítanak nagy jelentőséget, hanem az algoritmusok betanításának. Ennek előnye alkalmanként gyors, jól mérhető siker (írásbeli műveletek eljárásának elvégzése9, hátránya, hogy gyakran nem értelmezésen, hanem követésen alapul az adott eljárás használata (nem érti a kisgyerek az adott írásbeli műveletben, mit, miért tesz.) | ||
=== '''Az alkalmazás szintjei''' === | === '''Az alkalmazás szintjei''' === | ||
2008. február 9., 16:19 változat
Algoritmikus gondolkodás, algoritmusok
Az algoritmusok ismétlődő eljárások, melyeket lépésenként hajtunk végre. A lépések szigorú rendben (logikai sorrendben) követik egymást. Szokássá válnak, állandóságot, stabilitást jelentenek gondolkodásunkban. Az oktatás során az elemeire bontott eljárások a tanulókban tudatosulnak, rögzülnek. A gyakorlás során rutinná válnak. Megadják azonos típusú problémák megoldásnak a módját. Elvezetnek a megoldáshoz.
Az algoritmikus gondolkodás fejlesztése az utóbbi időben kissé háttérbe szorult, mert sokan úgy gondolják, hogy az intuitív, kreatív gondolkodást háttérbe szorítja. Holott "az algoritmikus gondolkodás lényege, hogy a műveleteket a problémával kapcsolatos dolgok megjelenítésével végezzük." (Szántó S.) Ezáltal kihasználva a transzferhatást, rugalmas, más helyzetekben is használható tudás jön létre. Az algoritmikus gondolkodás és a kreativitás nem ellenfelei egymásnak. Az egyes gondolkodási képességek eltúlzott fejlesztése, mások elhanyagolása az egyoldalú tanítás eredménye. A mindennapi gyakorlatban sűrűn fordul elő, hogy nem az algoritmusos gondolkodás fejlesztésének tulajdonítanak nagy jelentőséget, hanem az algoritmusok betanításának. Ennek előnye alkalmanként gyors, jól mérhető siker (írásbeli műveletek eljárásának elvégzése9, hátránya, hogy gyakran nem értelmezésen, hanem követésen alapul az adott eljárás használata (nem érti a kisgyerek az adott írásbeli műveletben, mit, miért tesz.)
Az alkalmazás szintjei
- Első szint
adott probléma megoldása már ismert algoritmus alklamazásával. Ez deduktív gondolkodás (előhívás, megoldás)
- Második szint
Algoritmus megalkotása. A tanuló a problémamegoldás során felismer egy szabályt, felfigyel annak többszöri megjelenésére. Ezt rögzíti. Ez induktív gondolkodást igényel.
- Harmadik szint
A gondolkodó az algoritmusok felkutatására törekszik. Új probléma esetén már ismert algoritmus próbál kissé módosított formában alkalmazni. Ez az analógikus gondolkodás
- Negyedik szint
Az algoritmusok módosítása, egymáshoz kapcsolásuk, rugalmas átalakításuk zajlik. Ez kreatív gondolkodás
