Algoritmikus gondolkodás, algoritmusok követése
Az Alsós tanítói portálból
(Új oldal, tartalma: „== Algoritmikus gondolkodás, algoritmusok ==”) |
(→Algoritmikus gondolkodás, algoritmusok) |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
- | == Algoritmikus gondolkodás, algoritmusok == | + | == '''Algoritmikus gondolkodás, algoritmusok''' == |
+ | |||
+ | Az algoritmusok ismétlődő eljárások, melyeket lépésenként hajtunk végre. A lépséek szigorú rendben (logikai sorrendben) követik egymást. Szokássá válnak, állandóságot, stabilitást jelentenek gondolkodásunkban. Az oktatás során az elemeire bontott eljárások a tanulókban tudatosulnak, rögzülnek. A gyakorlás során rutinná válnak. Megadják azonos típusú problémák megoldásnak a módját. Elvezetnek a megoldáshoz. Az algoritmikus gondolkodás fejlesztése az utóbbi időben kissé háttérbe szorult, mert sokan úgy gondolják, hogy az intuitív, kreatív gondolkodást háttérbe szorítja. Holott "az algoritmikus gondolkodás lényege, hogy a műveleteket a problémával kapcsolatos dolgok megjelenítésével végezzük." (Szántó S.) Ezáltal kihasználva a transzferhatást rugalmas, más helyzetekben is használható tudás jön létre. | ||
+ | |||
+ | === '''Az alkalmazás szintjei''' === | ||
+ | |||
+ | *Első szint | ||
+ | |||
+ | adott probléma megoldása már ismert algoritmus alklamazásával. Ez '''deduktív gondolkodás''' (előhívás, megoldás) | ||
+ | |||
+ | *Második szint | ||
+ | |||
+ | Algoritmus megalkotása. A tanuló a problémamegoldás során felismer egy szabályt, felfigyel annak többszöri megjelenésére. Ezt rögzíti. Ez '''induktív gondolkodást''' igényel. | ||
+ | |||
+ | *Harmadik szint | ||
+ | |||
+ | A gondolkodó az algoritmusok felkutatására törekszik. Új probléma esetén már ismert algoritmus próbál kissé módosított formában alkalmazni. Ez az '''analógikus gondolkodás''' | ||
+ | |||
+ | *Negyedik szint | ||
+ | |||
+ | Az algoritmusok módosítása, egymáshoz kapcsolásuk, rugalmas átalakításuk zajlik. Ez '''kreatív gondolkodás''' |
2008. február 9., 16:05 változat
Algoritmikus gondolkodás, algoritmusok
Az algoritmusok ismétlődő eljárások, melyeket lépésenként hajtunk végre. A lépséek szigorú rendben (logikai sorrendben) követik egymást. Szokássá válnak, állandóságot, stabilitást jelentenek gondolkodásunkban. Az oktatás során az elemeire bontott eljárások a tanulókban tudatosulnak, rögzülnek. A gyakorlás során rutinná válnak. Megadják azonos típusú problémák megoldásnak a módját. Elvezetnek a megoldáshoz. Az algoritmikus gondolkodás fejlesztése az utóbbi időben kissé háttérbe szorult, mert sokan úgy gondolják, hogy az intuitív, kreatív gondolkodást háttérbe szorítja. Holott "az algoritmikus gondolkodás lényege, hogy a műveleteket a problémával kapcsolatos dolgok megjelenítésével végezzük." (Szántó S.) Ezáltal kihasználva a transzferhatást rugalmas, más helyzetekben is használható tudás jön létre.
Az alkalmazás szintjei
- Első szint
adott probléma megoldása már ismert algoritmus alklamazásával. Ez deduktív gondolkodás (előhívás, megoldás)
- Második szint
Algoritmus megalkotása. A tanuló a problémamegoldás során felismer egy szabályt, felfigyel annak többszöri megjelenésére. Ezt rögzíti. Ez induktív gondolkodást igényel.
- Harmadik szint
A gondolkodó az algoritmusok felkutatására törekszik. Új probléma esetén már ismert algoritmus próbál kissé módosított formában alkalmazni. Ez az analógikus gondolkodás
- Negyedik szint
Az algoritmusok módosítása, egymáshoz kapcsolásuk, rugalmas átalakításuk zajlik. Ez kreatív gondolkodás