Algoritmikus gondolkodás, algoritmusok követése
Az Alsós tanítói portálból
(→'''Algoritmikus gondolkodás, algoritmusok''') |
(→Algoritmus tanítása egy tanórán) |
||
| (22 közbeeső változat nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| - | == '''Algoritmikus gondolkodás | + | == '''Algoritmikus gondolkodás''' == |
Az algoritmusok ismétlődő eljárások, melyeket lépésenként hajtunk végre. A lépések szigorú rendben (logikai sorrendben) követik egymást. Szokássá válnak, állandóságot, stabilitást jelentenek gondolkodásunkban. Az oktatás során az elemeire bontott eljárások a tanulókban tudatosulnak, rögzülnek. A gyakorlás során rutinná válnak. Megadják azonos típusú problémák megoldásnak a módját. Elvezetnek a megoldáshoz. | Az algoritmusok ismétlődő eljárások, melyeket lépésenként hajtunk végre. A lépések szigorú rendben (logikai sorrendben) követik egymást. Szokássá válnak, állandóságot, stabilitást jelentenek gondolkodásunkban. Az oktatás során az elemeire bontott eljárások a tanulókban tudatosulnak, rögzülnek. A gyakorlás során rutinná válnak. Megadják azonos típusú problémák megoldásnak a módját. Elvezetnek a megoldáshoz. | ||
| 5. sor: | 5. sor: | ||
Az algoritmikus gondolkodás fejlesztése az utóbbi időben kissé háttérbe szorult, mert sokan úgy gondolják, hogy az intuitív, kreatív gondolkodást háttérbe szorítja. Holott '''"az algoritmikus gondolkodás lényege, hogy a műveleteket a problémával kapcsolatos dolgok megjelenítésével végezzük."''' (Szántó S.) Ezáltal kihasználva a transzferhatást, rugalmas, más helyzetekben is használható tudás jön létre. Az algoritmikus gondolkodás és a kreativitás nem ellenfelei egymásnak. Az egyes gondolkodási képességek eltúlzott fejlesztése, mások elhanyagolása az egyoldalú tanítás eredménye. A mindennapi gyakorlatban sűrűn fordul elő, hogy nem az algoritmusos gondolkodás fejlesztésének tulajdonítanak nagy jelentőséget, hanem az algoritmusok betanításának. Ennek előnye alkalmanként gyors, jól mérhető siker (írásbeli műveletek eljárásának elvégzése9, hátránya, hogy gyakran nem értelmezésen, hanem követésen alapul az adott eljárás használata (nem érti a kisgyerek az adott írásbeli műveletben, mit, miért tesz.) | Az algoritmikus gondolkodás fejlesztése az utóbbi időben kissé háttérbe szorult, mert sokan úgy gondolják, hogy az intuitív, kreatív gondolkodást háttérbe szorítja. Holott '''"az algoritmikus gondolkodás lényege, hogy a műveleteket a problémával kapcsolatos dolgok megjelenítésével végezzük."''' (Szántó S.) Ezáltal kihasználva a transzferhatást, rugalmas, más helyzetekben is használható tudás jön létre. Az algoritmikus gondolkodás és a kreativitás nem ellenfelei egymásnak. Az egyes gondolkodási képességek eltúlzott fejlesztése, mások elhanyagolása az egyoldalú tanítás eredménye. A mindennapi gyakorlatban sűrűn fordul elő, hogy nem az algoritmusos gondolkodás fejlesztésének tulajdonítanak nagy jelentőséget, hanem az algoritmusok betanításának. Ennek előnye alkalmanként gyors, jól mérhető siker (írásbeli műveletek eljárásának elvégzése9, hátránya, hogy gyakran nem értelmezésen, hanem követésen alapul az adott eljárás használata (nem érti a kisgyerek az adott írásbeli műveletben, mit, miért tesz.) | ||
| - | === '''Az alkalmazás szintjei''' === | + | === '''Az alkalmazás szintjei: a deduktív gondolkodástól a kreatív gondolkodásig''' === |
*Első szint | *Első szint | ||
| - | + | Adott probléma megoldása már ismert algoritmus alklamazásával. Ez '''deduktív gondolkodás''' (előhívás, megoldás. | |
*Második szint | *Második szint | ||
| 17. sor: | 17. sor: | ||
*Harmadik szint | *Harmadik szint | ||
| - | A gondolkodó az algoritmusok felkutatására törekszik. Új probléma esetén már ismert algoritmus próbál kissé módosított formában alkalmazni. Ez az '''analógikus gondolkodás''' | + | A gondolkodó az algoritmusok felkutatására törekszik. Új probléma esetén már ismert algoritmus próbál kissé módosított formában alkalmazni. Ez az '''analógikus gondolkodás'''. |
*Negyedik szint | *Negyedik szint | ||
| - | Az algoritmusok módosítása, egymáshoz kapcsolásuk, rugalmas átalakításuk zajlik. Ez '''kreatív gondolkodás''' | + | Az algoritmusok módosítása, egymáshoz kapcsolásuk, rugalmas átalakításuk zajlik. Ez '''kreatív gondolkodás'''. |
| + | |||
| + | === Algoritmus tanítása egy tanórán === | ||
| + | |||
| + | A képek a műveleti sorrend tanításának pillanatképei | ||
| + | |||
| + | [[Kép:Balról jobbra.jpeg]] [[Kép:Az út.jpg]] | ||
| + | |||
| + | |||
| + | |||
| + | [[Kép:Útelágazás.jpeg]] [[Kép:Alkalmazás.jpeg]] | ||
| + | |||
| + | Segíthetjük az algoritmus elsajátítását a földre ragasztott folyamatábrával, mely a logikai menetet jeleníti meg. Előnye, hogy az út követését, az elágazásoknál előálló döntési heéyzetet, a választás átélését teszi lehetővé. Az elvontat összekapcsolja a mozgással és az emóciókkal. | ||
| + | |||
| + | Keresd fel a Műveleti sorrend oldalt! | ||
Aktuális változat
Algoritmikus gondolkodás
Az algoritmusok ismétlődő eljárások, melyeket lépésenként hajtunk végre. A lépések szigorú rendben (logikai sorrendben) követik egymást. Szokássá válnak, állandóságot, stabilitást jelentenek gondolkodásunkban. Az oktatás során az elemeire bontott eljárások a tanulókban tudatosulnak, rögzülnek. A gyakorlás során rutinná válnak. Megadják azonos típusú problémák megoldásnak a módját. Elvezetnek a megoldáshoz.
Az algoritmikus gondolkodás fejlesztése az utóbbi időben kissé háttérbe szorult, mert sokan úgy gondolják, hogy az intuitív, kreatív gondolkodást háttérbe szorítja. Holott "az algoritmikus gondolkodás lényege, hogy a műveleteket a problémával kapcsolatos dolgok megjelenítésével végezzük." (Szántó S.) Ezáltal kihasználva a transzferhatást, rugalmas, más helyzetekben is használható tudás jön létre. Az algoritmikus gondolkodás és a kreativitás nem ellenfelei egymásnak. Az egyes gondolkodási képességek eltúlzott fejlesztése, mások elhanyagolása az egyoldalú tanítás eredménye. A mindennapi gyakorlatban sűrűn fordul elő, hogy nem az algoritmusos gondolkodás fejlesztésének tulajdonítanak nagy jelentőséget, hanem az algoritmusok betanításának. Ennek előnye alkalmanként gyors, jól mérhető siker (írásbeli műveletek eljárásának elvégzése9, hátránya, hogy gyakran nem értelmezésen, hanem követésen alapul az adott eljárás használata (nem érti a kisgyerek az adott írásbeli műveletben, mit, miért tesz.)
Az alkalmazás szintjei: a deduktív gondolkodástól a kreatív gondolkodásig
- Első szint
Adott probléma megoldása már ismert algoritmus alklamazásával. Ez deduktív gondolkodás (előhívás, megoldás.
- Második szint
Algoritmus megalkotása. A tanuló a problémamegoldás során felismer egy szabályt, felfigyel annak többszöri megjelenésére. Ezt rögzíti. Ez induktív gondolkodást igényel.
- Harmadik szint
A gondolkodó az algoritmusok felkutatására törekszik. Új probléma esetén már ismert algoritmus próbál kissé módosított formában alkalmazni. Ez az analógikus gondolkodás.
- Negyedik szint
Az algoritmusok módosítása, egymáshoz kapcsolásuk, rugalmas átalakításuk zajlik. Ez kreatív gondolkodás.
Algoritmus tanítása egy tanórán
A képek a műveleti sorrend tanításának pillanatképei
Segíthetjük az algoritmus elsajátítását a földre ragasztott folyamatábrával, mely a logikai menetet jeleníti meg. Előnye, hogy az út követését, az elágazásoknál előálló döntési heéyzetet, a választás átélését teszi lehetővé. Az elvontat összekapcsolja a mozgással és az emóciókkal.
Keresd fel a Műveleti sorrend oldalt!
