Magyar nyelv és irodalom/Módszertani alapelvek/Drámapedagógia

Az Alsós tanítói portálból

Móka János szerint: "A drámapedagógia a pedagógia művészete"

Mit is jelent, mit takar ez a fogalom?

A "drama" szó görög eredetű, jelentése tenni, cselekedni.

A pedagógia szó görög eredetű jelentése kettős értelemben használt komplex fogalom. Egyrészt a nevelés elmélete, neveléstudomány, másrészt a nevelés gyakorlati megvalósulása jelölésére szolgál.

Nem lehet szó szerint lefordítani, ezért inkább körülírják, sokféleképpen közelítik meg. Ezért nincs is egységes állásfoglalás a szó értelmezését tekintve.

Magyarországon az 1970-es évek végén jelent meg Mezei Éva vezetésével az ilyen jellegű foglalkozás. Számtalan ötletéből, gyakorlati megoldásából viszont mindenki szabadon választhatta és választhatja ma is a neki leginkább megfelelőt. Ezek a foglalkozások dramatikus improvizációra, drámajátékokra épültek. Amelyek természetesen nem lehetnek teljesen ismeretlenek a tanítók számára, mert a tanítási gyakorlatba régóta beépült a dramatizálás pl.: mesék, történetek megjelenítése bábokkal, stb.

Mivel több még is a drámapedagógia? Eljárásaival, megoldási módjaival élményszerűbbé, átélhetőbbé, "tapinthatóvá" válhat a tananyag. A gyerekek részeseivé válhatnak az ismeretek befogadásának, nemcsak passzív szereplői a tanóráknak, hanem alkotói, szerzői is, hiszen az ő meglévő tudásuk, tapasztalatuk, ismereteik, átélt élményeik garancia erre. Merjünk ezzel a lehetőséggel élni, hagyjuk, hogy ők vigyék, lendítsék az óra menetét. Bár ez a fajta óravezetés tőlünk sokkal több felkészülést igényel, mert sokféle megoldási móddal kell számolnunk. Ugyanis az így vezetett órákon a gyerek is közvetlenül érintett a tudásanyag megszerzésének módjában. Hogyan? Engedjük megszólalni, kibontakozni a gyerekeket akkor is, amikor úgy gondoljuk, hogy kizárólag a mi feladatunk az ismeretek közlése.

A drámapedagógia legfontosabb értéke a foglalkozások légkörében, hangulatában rejlik. Ha feltétel nélküli elfogadást, támogatást érez a gyerek akkor már elnyertük bizalmát. E módszer alapfeltétele tehát a BIZALOM. Itt szabad tévedni, nincs elmarasztalás. A gyerekek oldottan, bátrabban kérdeznek. Lehet hibásat mondani, mert az indoklás során mindenki magától jön rá a helyes megoldásra.

A pedagógus célirányosan vet fel problémát, teremt konfliktushelyzeteket, olyan "mesterséges" körülményeket hoz létre, amelyek elősegítik a könnyebb megértést. Gyakran egyszerűnek tarjuk a gyerekek gondolatmenetét, hiányoljuk a frappáns válaszokat. Ezért fontos, hogy ne hagyjuk parlagon fantáziájukat, kreativitásukat, amelyért annyi dicséretet kaptak óvodás korukban. A kreativitás, a fantázia fejlesztése komplex tevékenységet igényel. Ennek keretén belül nemcsak a verbális, hanem a nonverbális készségeket is fejlesztenünk kell. Legfőbb eszközünk ehhez a testbeszéd, a gesztikulálás, a mimika. A gyerekekben benne rejlik a tudás, a mi dolgunk, hogy előcsalogassuk.

A drámapedagógia általános jellemzői avagy jó tanácsok a drámajátékok vezetéséhez:

- az első alkalommal azt is sikernek könyvelhetjük el, ha sok kisgyerek szívesen vesz részt a játékban; természetesen törekedjünk arra, hogy mindenki részt vegyen;

- a játékban való részvételre senkit sem szabad kényszeríteni; csak akkor vegyenek részt a játékban, ha ezt szívesen és könnyedén teszik;

- a pedagógusnak el kell fogadnia, hogyha a gyerek nem akar játszani, vagy a témához nem tud hozzászólni, adjunk viszont lehetőséget a szemlélődésre, a passzív részvételre;

- a pedagógusnak is lehetősége van bekapcsolódni a játékba, persze a helyzettől függően játékos és irányító is; de ne felejtsük el, hogy nem a tanár a főszereplő;

- igyekezzünk olyan játékokat alkalmazni, amelyek a gyerekek saját élményeire, tapasztalataira épülnek;

- mindenekelőtt a legfontosabb az oldott, vidám légkör, amelyben a beszédbátorság, a jókedvű hangulat kell. Hogy előtérbe kerüljön;

- a játékhelyzetekben ne utasítson el se a gyerek, se a pedagógus próbálkozásokat, hiszen annyiféle megoldás lehetséges, ahány gyerek van;

- a játéktérként használhatjuk az osztálytermet, de ne a megszokott elrendezésben játsszunk;

- törekedjünk arra, hogy mindenki látó és látható legyen;

- ne sajnáljuk az időt padok, asztalok tologatására, mert a tér mássága, újszerűsége is motiváló lehet;

Hogyan irányítsuk a játékot?

- célunk, hogy a gyerekek aktívan vegyenek részt a játékban és nyitottak legyenek az

együttműködésre;

- a pedagógus mindenkit hallgasson végig; ne sajnálja rá az időt;

- segítse a vitát, a véleménycserét,

- bármilyen megnyilvánulás a szerepnek szóljon;

- a pedagógus a háttérből irányítson;

A játékot vezető tulajdonságai:

- jó kommunikációs képesség;

- rugalmasság a játékokban;

- következetesség;

- kreatív leleményesség;

- tudatos szerepvállalás;

- jó empátia.

Mikor használható a drámajáték?

Bármikor felhasználható az óra menetében ráhangolás, előkészítés, rendszerezés, összegzés - , de mindig a pedagógiai célok és feladatok figyelembe vételével történjen. Ne a játékhoz keressünk ismeretet, hanem a tananyaghoz rendeljük a megfelelő drámajátékot.

Tehát a drámajáték épüljön be tanórába, legyen része a 45 percnek. A játékok személyiségfejlesztő hatása domináns, de ne feledkezzünk meg, hogy a megtanítandó ismertetet nem helyettesíthetjük vele. Még is mire jó? Fejleszti a szóbeli kommunikációt, a kreativitást, gazdagítja az érzelmeket, a nonverbális kifejezést, az önismeretet, a képzeletet, átélhetővé, élvezetesebbé teszi a tanórákat.

Hogyan csoportosítható tanítói szemmel a drámajáték?

Legkönnyebben a fejlesztési területeit tekintve csoportosíthatjuk a játékokat. A szakirodalom is többféle csoportosítást használ. Egy játéktípus nemcsak egy fejlesztéshez alkalmazható, mert a drámajátékok komplex jellegűek. Természetesen vannak domináns szektorok, amelyek közvetlenül meghatározzák a játék hatékonyságát. Variációs lehetőségük számtalan, mert miért ne lehetne pl.: a fantáziát fejlesztő játékot memória fejlesztésre is használni, hiszen

úgyis a pedagógiai cél a meghatározó.

Lehet így is csoportosítani:

-verbális emlékezetet fejlesztő játékok;

-figyelemfejlesztő játékok;

-improvizációs játékok;

-kreativitást fejlesztő gyakorlatok

De így is lehet:

-ismerkedő, kezdőjátékok

-kapcsolatteremtő gyakorlatok

-utánzógyakorlatok

-bizalomjátékok

Elsőként olyan játékokat mutatunk be, amelyek leginkább tanév elején, új közösségnél játszhatók. Lehet ez elsős osztály, de alkalmas a játék új harmadikos vagy negyedikes osztály esetében is. Mivel első feladatunk az ismerkedés, a nevek megtanulása, a kapcsolatteremtés. Valamennyi esetben igen célravezetőek ezek az úgynevezett a kezdőjátékok.

További oldalak