Környezetismeret/Támasz/A napközis nevelők fejlesztő munkája/Szabadidő szervezés/A tanuláshoz kapcsolódó szabadidős tevékenységek

Az Alsós tanítói portálból

A tanítási órákra való felkészülésen és az önellátással kapcsolatos tennivalókon kívüli időt szabadidőnek nevezzük.

„ A szabadidő mindazon foglalatosságok összessége, amelyekben az egyén önként vesz részt, akár azért, hogy kipihenje magát vagy szórakozzék, akár azért, hogy fokozza önkéntes társadalmi tevékenységét, tájékozottságát vagy érdekmentesen képezze magát, miután eleget tett összes kötelezettségeinek.”

/Dumazedier/

A szabadidő nevelő hatása akkor bontakozik ki teljesen, ha változatos, jelen van benne a játék, a gyermek életkorának, érdeklődési körének megfelel, és az ismeretszerzésre is lehetőséget adó foglalkozás. A pedagógus feladata, a gyerekek szabadidő felhasználásának tervszerű irányítása. Ebben az irányításban a munka, a játék, a sport, a hobby egészséges arányait igyekszik megteremteni. Nem szabad hagyni, hogy egyes tanulók érdeklődése leszűküljön és szabadidejükben állandóan csak egy tevékenységet folytassanak. A gyerekek sokfajta szabadidős tevékenységet ismerjenek meg csak így készíthetjük fel őket a tartalmas szabadidő eltöltésére. Ha a szabadidő „hasznos idővé” válik, lényegében a személyiség gazdagítását és képességeinek fejlesztését szolgálja. A gyerekek csak akkor tanulják meg a szabadidő felhasználás módját, ha megfelelő választékot nyújtunk a szabadidős tevékenységek köréből. Olyan tevékenység formákat kell létrehozni, amelyek valóságos tartalommal telíthetők.

A szabadidő – tevékenységnek kettős célja van:

1. A tanulók szükségleteinek és igényeinek gazdagításával kapcsolatos. 

2. A nevelési tevékenységek megteremtése és kihasználása.

A gyerek a szabadidőben valóban érezze magát szabadnak. A szabadon választható tevékenység végzése örömet vált ki, a tevékenység során ez beépül a személyiségbe, és ez a tanulási folyamatra is hatással van. Tanulói aktivitás fejlesztése és a kezdeményezőkészség fokozása szükséges ahhoz, hogy képesek legyenek az önálló ismeretszerzésre. Meg kell tanítani arra, hogy a szabadidőt igényesen és sokféle tartalommal töltsék meg. A választhatóság nem járhat azzal, hogy a gyerekek sokféle tevékenységbe belekezdenek, de nem mélyülnek el bennük, mert gyorsan abbahagyják. Teljesen kötetlen szabadidőre szükség van, de ez igazán akkor lesz értékes, ha előzőleg már sokféle szabadidős tevékenységgel ismertették meg a gyerekeket. Tapasztalatok szerint a kötetlen szabadidőben sokszor a már megismert tevékenységekből választanak.

„Az iskola dolga, hogy megtanítassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti vágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az oktatás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni.”

/Szent-Györgyi Albert/

Projekt pedagógia a napköziben

A világ nem tantárgyakra bontva működik. Komplex jelenségekből áll, s egy-egy feladat megoldásához mozgósítani kell mindazt, amit az ember tud. Ezért az oktatás során a világ komplexitását kell megmutatni a gyerekeknek. A projekt-módszer (John Dewey és William Kilpatrick) előnye az életközelség és a szociális tanulás.

A projekt-módszer legfontosabb jellemzői

A tanulók valamilyen terméket készítenek el, problémát oldanak meg. Akiket a téma, a probléma érdekel, osztály- és évfolyamkereteket átívelő csoportba szerveződve mélyülnek el a megoldásában. Sok önálló munkával, gyakran a csoporton belüli munkamegosztással (kiscsoportok szervezésével), a tanórai és a tantárgyi keretektől függetlenül tevékenykednek. A termék elkészítéséhez, probléma megoldásához szükséges ismereteket maguk kutatják fel, megosztják egymással meglévő és most megszerzett tudásukat, s a munkafolyamat tervezésnél figyelembe veszik az egyéni képességeket, érdeklődést és tehetséget. Eredményeit a nyilvánosság előtt mutatják be a gyerekek. A bírálat és a kritika nyilvános és kiterjed a cél és az eredmény összevetésére, a termék minőségére, továbbá a munkafolyamathoz kapcsolódó tényekre, érzésekre. Mindez lehetőséget kínál a szociális tanulásra. A feladat megoldásához elengedhetetlen a résztvevők, illetve a kiscsoportok egymás közötti kommunikációja.



Ismerd meg, és fogadd el!

A tolerancia éve a napköziben Ismerkedés más népek életével, szokásaival

Témabeosztás és időkeret

  • Október-november: Ázsia (Kína, Japán, India)
  • Január-február közepe: Dél-Európa ( Olaszország, Görögország, Törökország )
  • Február közepe-március : Amerika (Amerikai Egyesült Államok, Mexikó, Dél-Amerika)
  • Április-május: Közép-Európa és Magyarország (Helyi specialitások, hungarikumok, környező országok specialitásai)

Október-november: ÁZSIA

2.b. és 4.b. Japán

5.b. India

6.a. Kína

11.a. Szervezés, felkészülés előadásokra, az előadások megtartása, kiállítás rendezése. Zárónap szervezése.

Zárónap: 2008. november utolsó hetében

Feladatok

A gyerekek 30 perces előadással készülnek az adott országról.
Felderítik a téma történeti, kultúrtörténeti, néprajzi, műszaki, technikai, tudománytörténeti és sport vonatkozásait. Ismerkednek az adott ország népzenéjével. Ehhez gyűjtő- és kutatómunkát végeznek minden elérhető forrás felhasználásával.














A gyűjtött anyagot tablókon rendszerezve bemutatják.

Az adott ország egyszerűen elkészíthető ételeit megfőzik, megkóstolják. Kiemelt feladat a projekt megvalósítása során a tantárgyi kapcsolatok megkeresése. Például a 4. osztályban a környezetismeret tantárgy Gyümölcsöskert és A veteményes című témákhoz kapcsolódhatunk.

















Az alábbiakban a negyedik osztályosok által a projekt október-novemberi időszakában elvégzett, még elvégzendő feladatsorát és annak időbeosztását mutatjuk be.

Szeptember 29.- október 10.

Feladat: kéthetes gyűjtőmunka indítása és gyűjtés. A második hét végén összegzés, tablókészítés. A gyűjtés tárgya: Földrajzi elhelyezkedés, nevezetességek. Különleges természeti adottságok. /könyvek/ Kertek, Ikebana, Gésák, Építészet, Sport, Zene. Írásjelek tanulása, tálak festése japán írásjelekkel.

Október 13-22.

Feladat: előadás és gyűjtés

Mitológia, harcművészet, MANGA.

Rajzolás, festés, előadás, DVD.

Október 15. Projekt bemutató

JAPÁN.

  • Japán népmese olvasása: Momotaro története. (Hüvelyk Matyi típusú mese. Japán egyik legismertebb hőse, Momotaro (a szó jelentése barackfiú) egy hatalmas barackban született. Szembeszállt a démonnal, és számos csodás kalandot megélt.)
  • Japán zene hallgatása
  • Kiselőadások meghallgatása, bemutatók megtekintése

- Aikidó bemutató Kép:Aikido.jpeg

- Kiselőadás a japán építészetről. A földrengések hatása az építkezési szokásokra

















- Japán kertek Kép:japán kert.jpeg


- Japán sencha tea készítés

  • Közös tevékenység

- Tálak festése katakanával (”Jó étvágyat!”felirat és saját név felfestése)

Táblakép: Jó étvágyat!/japánul/ Kép:A tábla.jpeg


1-10-ig a számok japánul

Japán zászló, térkép.

Köszönés felirat japánul.

A teremben egy japán kavicskert kicsinyített mását és egy Ikebana virágdíszt is megtekinthetnek a gyerekek és a vendégek.Kép:Ikebana.jpeg


Gésának öltözött kislány meghajlással fogadja a vendégeket az ajtóban.


November 3-14.

Feladat: gyűjtés, közös tervezés Teaszertartás. Ismerkedés receptekkel, fűszerekkel. Egyszerű ételek elkészítése.

November 17-28.

Feladat: gyűjtés a hagyományos japán öltözetekről. Tevékenység: ismerkedés az origami történetével. Hajtogatás. Az elkészült munkák kiállítása

Felkészülés az ÁZSIA ZÁRÓNAPRA: 30-35 percben bemutatják a gyerekek az adott országról szerzett ismereteiket. A legfontosabb és a legkülönlegesebb vonásokat helyezve a középpontba. Ezután beavatják a gyerekeket néhány jellemző tevékenységbe. A projektről készített dokumentáció (tablók, képek) bemutatása kiállítás keretében.


A laphoz nem tartoznak aloldalak.