Matematika/Támasz/Logopédiai segítség a matematikatanításhoz
Az Alsós tanítói portálból
Tartalomjegyzék |
A diszkalkulia fogalma
A logopédus segítségét mindig abban az esetben kérik, mikor valamilyen nehézség adódik a kisgyermek tanulásában. Így van ez a matematika esetében is. A számolási nehézséget idegen szóval a diszkalkuliát a speciális tanulási nehézségek közé soroljuk. A speciális tanulási nehézség olyan váratlan és megmagyarázhatatlan állapot, amely olyan gyermeknél fordul elő, akinek az intelligenciája átlagos vagy meghaladja az átlagot, jellemző rájuk, hogy a tanulás egy vagy több területén jelentős elmaradást mutatnak.
A matematika igen sok területén jelentkezhetnek speciális nehézségek, de a számolási nehézségekre fordították a legtöbb figyelmet. Ennek két oka van, az egyik, hogy minden gyermeknek számolási műveleteket kell végeznie az első iskolai osztályban, a másik, hogy a számolás a mindennapi életben is fontos szerepet játszik.
Vannak képességek, amelyeket kizárólag a számolási műveletek megoldására kell használni Mark Selikowitz szerint ezek a következők:
A számolási feladatokban szükség van nyelvi megértésre (meg kell érteni azokat a szavakat, amelyekkel a feladatokat elmagyarázzák) és a számolási nehézséghez még nyelvi rendellenesség is csatlakozhat.
Megfelelő olvasási képesség szükséges ahhoz, hogy meglehessen érteni a leírt számolási kérdéseket, ezért az olvasási nehézséggel is kapcsolódhat.
Az írásnehézség miatt gond lehet a számok leírásával
Egyes gyermekekben a számolási nehézség önálló probléma lehet, amely csakis a számolási képességeket érinti. Ezeknek a gyermekeknek a nehézségei sokfélék és változóak. A hiányosságok az alábbi területeket érintheti:
Matematikai felfogóképesség. Ez jelenti azt a képességet, hogy megértsük a számok jelentését. Ha egy gyermeknek ezen a területen van nehézsége, akkor le tudja írni a hetes számot, de nem tudja, hogy ez a nyolcas előtt helyezkedik el.
Műveleti funkciók. Az összeadás, kivonás, szorzás, osztás képessége. Ha egy gyermeknek nehézségei vannak az alapműveletekkel, akkor hosszú ideig még az ujjait használja számoláskor
A kiválasztási folyamat. A feladat megoldásához ki kell választani a megfelelő számolási műveletet. A gyermek ilyen helyzetben el tud végezni egy összeadást, vagy osztást, ha erre kap utasítást, de nem képes önállóan eldönteni, melyik műveletet kell választania, ha a szóban megadott feladat nem utal pontosan a kívánt műveletre.
Folyamatos emlékezés. Az a képesség ez, amellyel emlékezünk a megoldáshoz szükséges műveletek sorrendjére.
Szóbeli matematikai kifejezőképesség. A matematikai meghatározások és fogalmak kifejezése szavakkal.
Absztrakt szimbolizáció. Ez az a képesség, amelynek segítségével megértjük, hogy a számok, mit jelentenek. Ha itt jelentkezik a probléma, a gyermeknek nehézségei lesznek az algebra tanulásakor.
Hallási látási kapcsolódások. Ily módon azonosítjuk a számot egy leírt szimbólummal. Az ilyen gyermekek jól számolnak, de nem tudják a számokat elolvasni.
Csoportosítási hiba. Az a képesség, amellyel felismerjük a tárgyak egy csoportját, ha a gyermeknél ez hiányzik, kénytelen a tárgyakat egyenként megszámolni.
Konkrét matematikai műveletek. A szóban forgó tárgyak, mint pl. kockák, pálcikák nagyságának és számának a megítélése. Ha itt van a hiba, akkor a gyermekeknek nehézségük lehet, ha e tárgyakkal tenniük kell valamit. Gyakran váratlan jelenség, mert a legtöbb ember számára a konkrét manipuláció könnyebb, mint az elvont számolás.
A mennyiség megőrzése. Annak a megértése, hogy a mennyiség nem változik a formával. Például, ha folyadékot öntünk egy rövid és széles edényből egy keskeny, magas üvegbe, akkor a folyadék mennyisége nem változik. A legtöbb gyermek ezt már az első iskolai évek során megérti, de néhány idősebb tanuló nem fogja fel ezt a jelenséget.
Az arányok megállapítása. Az a képesség, hogy állandó matematikai arányokkal dolgozunk. Ha ebbe hiba van, egy gyermek például nem tud három kockát három gyermekhez kapcsolni.
A számok grafikus megjelenítése. Emlékezés a számok grafikus megjelenésére és azok leírására.
A műveleti jelek alkalmazása. A matematikai jelzések megértése, mint „+” és a „-„. Ha a gyermek nem érti, ez nagymértékben lassítja munkáját, mert nem érti mit jelent a jel.
A diszkalkulia diagnosztizálása
Mielőtt bármilyen segítséget adnánk a gyermeknek, megfelelően tájékozódjunk számolási képességeiről. Minden esetben kérjük a szakember segítségét.
A diszkalkuliaveszélyeztetettség, illetve a fennálló diszkalkulia diagnosztizálására szolgáló vizsgálat három fő részre bontható: orvosi, pszichológiai és pedagógiai vizsgálatra.
Orvosi vizsgálat
Lehetőség szerint gyermekneurológiai, neuropszichológiai vizsgálat. Célja, hogy feltárja az esetleges neurológiai eltéréseket, tüneteket, kóros elváltozásokat. A terápia megtervezése és prognózis szempontjából a vizsgálati eredmények meghatározóak lehetnek.
Pszichológiai vizsgálatok
A pszichológiai vizsgálatok célja, hogy feltérképezzük a gyermek intelligenciastruktúráját és a különböző részképességek állapotát. Így nyerhetünk hasznos információt arról, hogy a számolási zavar egy általános fejlődési elmaradás tünete, vagy pedig egy vagy több részképesség gyengeségével állunk szemben.
Pedagógiai vizsgálat
A vizsgálat jelen esetben a számolási képességek vizsgálatát jelenti. Ezt megelőzi az anamnézis felvétele, melyet az anyától illetve a pedagógustól kérünk. A vizsgálatot a Dékány Judit – Juhász Ágnes által kidolgozott diszkalkulia vizsgálat szempontjai alapján ismertetjük.
a diszkalkulia vizsgálat menete
a diszkalkulia vizsgálat értékelőlapja
A diszkalkulia terápiája
A diszkalkulia kezelését mindig bízzuk szakemberre, de a szülő is sokat segíthet gyermeke fejlődése érdekében. A szülő a mindennapos helyzetben mindig segítheti a gyermeket számolási példákkal és gyakorlatokkal. Beszéljünk vele olyan dolgokról, amelyekben számok is előfordulnak. Bátorítsuk, hogy vegyen részt olyan tevékenységben, amelyekben számolni kell.
A speciális diszkalkulia foglalkozások alapelve, hogy a részletes vizsgálatra támaszkodva kell felépíteni a terápiás tervet. A terápia kiinduló pontja a vizsgálatnál kapott eredmények, amelyek tükrözik a gyermek jelenlegi tudásszintjét, s a már elsajátított tudásra, képességekre építjük fel a terápiás tervet, egészen apró lépésekre lebontva, a fokozatosság elvét különösen szem előtt tartva. Hiszen a speciális diszkalkulia foglalkozások célja a matematikatanuláshoz szükséges biztos alapok megteremtése, megfelelő képességek fejlesztése, jártasságok, készségek kialakítása. Különleges jelentőségű a terápia során a már eddig elsajátított ismeretek, jártasságok, készségek állandó gyakorlása illetve beépítése az új ismeretekbe.
Legfontosabb teendő az absztrahálás folyamatának segítése. A különböző matematikai fogalmak és a velük végzett manipuláció absztrahálási folyamata: saját teste, térben, síkban – tárgyakkal, modellekkel cselekedtetés közben, majd rajzban, végül cselekedtetés nélkül történik.
A terápia folyamán a darabszám fogalmának kialakítását sokoldalú megerősítéssel segítjük: az adott darabszámot látjuk, tapintjuk, rakosgatjuk, számnevét kimondjuk, számmal leírjuk. Ugyanígy végezzük el a műveleteket, amelyeket cselekedtetéssel értelmezünk. A cselekedtetést addig végezzük, amíg az a szimbolizálódásra alkalmas lesz.
További feladat a matematikai fogalmak, szimbólum- és jelrendszer, szabályrendszer beépítése a gyermek fogalmi rendszerébe, gondolkodási műveleteibe.
A terápia folyamán mindvégig a motiváció egyik fontos feltétele a sikeres kezelésnek.
Támogatói rendszerbe juttatás
Beszédjavító Intézet Budapest, V. Deák F. u. 17. T.: 267-2433, 266-0532
Beszédjavító Intézet 2100 Gödöllő, Táncsics u. 1
Beszédjavító Iskola 8636 Balatonszemes, Szabadság u 35.
Beszédjavító Általános Iskola és Diákotthon 9730 Kőszeg Kiss János u. 31.
Beszédjavító Általános Iskola alsó tagozata 2600 Vác Széchenyi u. 24.
Diszkalkuliás, Diszleksziás, Diszgráfiás, Gyermekekért Alapítvány 1022 Budapest, Rókushegyi lépcső 14. T.:135-7427 Képviselő: Kovács Éva
Valamint a Pedagógiai Szakszolgálati hálózat (Nevelési Tanácsadó) .
A témával kapcsolatos kérdéseket a hittig@fazekas.hu e-mail címen tehetik fel.
Felhasznált irodalom: Mark Selikowitz: Diszlexia és egyéb tanulási nehézségek Medicina, Bp. 1997.
Budai Ágnes szerk. Logopédiai vizsgálatok kézikönyve Új Múzsa Bp. 1999.
Dékány Judit: Kézikönyv a diszkalkulia felismeréséhez és terápiájához Logopédiai Kiadó
2003.
