Matematika/Támasz/A napközis nevelők feljesztő munkája/Játék
Az Alsós tanítói portálból
A játék a gyermeki tevékenység legalapvetőbb formája. Az különbözteti meg minden más tevékenységtől, hogy közben a gyermek ellazul, a gondokról elfeledkezik, illetve e tevékenység közben képes gondjaival megküzdeni, feldolgozni azokat. Közben derűssé, aktívvá, figyelme, érdeklődése növekszik. Megtanul egy dologgal huzamosabb ideig foglalkozni, koncentrálni.
A játék a gyermek életében kihagyhatatlan, elengedhetetlen tevékenység. A játék közben végzett manipuláció során ismeri meg környezetét. Érzékel, észlel, tapasztal, utánoz, mintát követ, készségek képességek fejlődnek ki. Megtanul idomulni környezetéhez, illetve környezetét alakítani önmagához. Eközben aktív kapcsolatba kerül az őt körülvevő emberekkel, képessé válik az együttműködésre, kommunikációra. Ennek során válik képessé arra, hogy gondolatait közölje, illetve másokét egyre pontosabban megértse. A gondolatok cseréje közben megkezdődik a több szempontú gondolkodás kialakulása. Ez a folyamat szoros kapcsolatban van értelmi fejlődésével. A játék az ismeretszerzés egyik spontán lehetősége. Ahhoz, hogy egy gyermek iskolaéretté váljon ezeken a fejlődési folyamatokon is végig kell mennie.
A sikeres iskolai teljesítményhez szükséges részképességek is a játékon keresztül fejlődnek ki. Az esetleges képességhiány/ok leghatékonyabban szintén játékkal fejleszthetők, illetve korrigálható/k. Hiszen játékszituációban a gyermek érdeklődése, teljesítménye, aktivitása is nagyobb. A már meglévő játékos momentumok fokozatosan alakíthatók, vezethetők át tanulási tevékenységgé.
Az iskolás kor elejére tehető a tudás megszerzésének egy új, akaratlagos irányítású tevékenységi formája, a tanulás. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a régi fejlődési forma gyakorlása megszűnik, hanem csak azt, hogy a tevékenységformák aránya megváltozik. A hátrányos helyzetű, szociálisan éretlen, részképesség hiányosság/ok/kal küzdő gyerekeknél még tovább fennmarad a játék - mint fejlődési lehetőség - elsődlegessége.
A gyűjteményben felsorolt játékok matematika, magyar és környezet ismeret tantárgyakhoz köthető felsorolásban, ezen belül évfolyamonkénti besorolásban szerepelnek. Az egyes játékok és variációik azonban nem csak egy évfolyamon alkalmazhatók. Ezek a játékok alkalmasak arra, hogy elősegítsék, elmélyítsék az ismeretszerzést, és bizonyos részképességek- fejlődését biztosítsák. Természetesen ezek a funkciók nem elkülönülten egymástól, hanem párhuzamosan hatnak.
Ugyanakkor a csoportos játékok célja az is, hogy képessé tegyék a gyerekeket arra, hogy megtanuljanak együttműködni, alá-fölérendeltségi viszonyban tevékenykedni, megtanuljanak segítséget nyújtani és elfogadni egymást. Fontos átgondolnunk, hol legyen a játék helye a napirendbe, hogyan tervezzünk, mi módon kezdeményezzük, és hogyan szervezzük meg a körülményeket.
