Környezetismeret/Betekintő/Ötlettár óra és fogalkozásrészletekkel

Az Alsós tanítói portálból

< Környezetismeret | Betekintő
Admin (Talk | Szerkesztései) 2007. december 10., 23:38 kori változata
(eltér) ‹Régebbi változat | legfrissebb változat (eltér) | Újabb változat› (eltér)

Tartalomjegyzék

Élet az őszi erdőben (összefoglalás)

Feladatok a felkészülés szempontjai:

1.csoport:

Készítsetek nagy posztert az őszi erdőről! (technika: rajzolás, festés)

az erdő valamennyi szintje látszódjék,

a színek az őszi erdőt fejezzék ki!

2.csoport:

Válogassatok a gyűjtött termések, növények fotói közül, majd helyezzétek el azokat a poszterre élőhelyük szerint. Mutassátok be a növényeket!

3.csoport:

Gyűjtsetek képeket, fotókat az erdő állatairól! Helyezzétek el azokat a poszteren élőhelyük szerint! Mutassátok be az állatokat!

4.csoport:

Készítsetek posztert egy gyümölcsöskertről! A rajzon látszódjanak a gyümölcsfa részei!

5.csoport:

Gyűjtsetek képeket, fotókat, a gyümölcsöskert növényeiről, állatairól! Helyezzétek el azokat a képen! Mondjatok el róluk mindent, amit tanultunk!

A beszámolók tartalmazzák azokat az alapfogalmakat, melyeket a fejezetben tanultunk, használtunk!

Óravázlat

Osztály: 2.

Idő: október

Tantárgy: Környezetismeret

Témakör: Az élő természet alapismeretei

Tananyag: Élet az őszi erdőben

Feladatok: A tanultak összefoglalása, a közvetlen megfigyelések által szerzett tapasztalatok rendszerezése. A környezettudatos magatartás alakítása, problémahelyzetek fölvetésével, megoldásával.

A környezetérzékenység javítása a cselekvő erő mozgósításával.

Eszközök: Tankönyv és munkafüzet

Képek-poszterek az őszi erdőről, állatokról

Magnókazetták, jelek, jelzések

Gyűjtődoboz: falevelek, elhullott ágak, gallyak, termések, elszáradt faág vagy bokor, különböző tárgyak

Bábok állatokról: mókus, róka, varjú szarvas

Az óra tartalma és menete

1.Bevezetés-előkészítés

1.1. Beszélgetés Hol jártunk a tanulmányi kiránduláson? (Az őszi erdőben.)

Mi mindent figyeltünk meg, vizsgáltunk a helyszínen? (Az erdő életét.)

1.2. Célkitűzés Varázsoljuk most ide az őszi erdőt, érzékeljük újra mindazt, amit ott tapasztaltunk!

1.3. Érzelmi ráhangolódás

a) halk zenével (Andreas Vollenweider hárfamuzsikája)

Hunyd be a szemed és képzeld magad elé azt a képet, amit ott láttál!

b) madárfütty (kazettán) közben Petőfi S.: Itt van az ősz, itt van ujra c. versének részlete

Hallgasd a költő szép gondolatait!

1.4. Saját gondolataink-érzelmeink kifejezése

a) szógyűjtéssel

Megérkeztünk újra az őszi erdőbe.

Neked mi jut eszedbe arról, amit ott láttál, éreztél? Fejezd ki szavakban!

b) mozgással-dramatizálással

Most mutasd, amit az előbb mondtál!

pl. nyújtózkodunk  a friss levegőn,  madarakra figyelünk, virág illatát érezzük, a bokrok között pici sünit észlelünk, az ujjunkat megcsípte egy hangya stb. (A gyerekek önállóan is kitalálhatnak helyzeteket)

2.Az erdő "kincseinek" érzékelése

2.1. Tapintással:

Nekem ezek a szavak is eszembe jutottak az őszi erdőről (szókártyákon): sima, érdes, tűhegyes, bársonyos, puha, omlós, kemény, lágy

Tapintással keress a gyűjtődobozból ilyeneket! (gesztenye, fakéreg, tűlevél, mohapárna, korhadt ág, levél szára)

Helyezzük el ezeket a kincseket a képen (poszteren) oda, ahol találtuk őket (öntapadós gyurmával)

Az erdő mely részére tettük?

Milyen a fa szára? Hogyan nevezzük az ilyen növényt? (táblára: fás szárú)

Keress másmilyen szárút! (lágy szárú)

A fa mely részén található a levél; gesztenye?

Soroljuk fel a fa részeit! (lentről fölfelé)

2.2. Megfigyeléssel

Most ilyeneket keress: sárga, zöld, piros, barna (levelek, csipkebogyó, gesztenye, makk)

Ezeket hová tennéd a képen?

Hasonlítsuk össze a tölgy és az erdei fenyő levelét! Hogyan nevezzük ezeket a fákat? (táblára: lombhullató, örökzöld)

2.3. Szaglással

Hunyd be ismét a szemedet! (Közben az orruk alá gyantát teszek)

Erről mi jut eszedbe? Keresd meg a dobozodban! (fenyőág vagy toboz)

Hol éreztünk ilyen illatot az erdőben? (a fenyő törzsén lévő gyanta illatát)

Tegyük a fenyőtobozt is a képre!

3.Az erdő szintjeinek lakói

(Egy-egy gyerek fiókjába dugtam bábot vagy képet a cinkéről, harkályról, őzről, süniről)

3.1. Állatok elhelyezése az élőhelyük szerint

Kihez bújtak el barátaink? Keressétek meg!

Az erdő mely részén élnek ők? Helyezzük el képüket a nagy táblai képen!

3.2. Képek-mondatok egyeztetése

(Néhány gyerek asztalára szókártyákat is helyeztem)

Olvasd fel! Találjuk ki, melyik kis barátunk mondaná! Segít a Tk!

mókus: A fák lombjai között vígan bújkálhatok, eszegethetek!

harkály: A fák törzsében is sok finomság lapul!

cinege: Az én kedvenceim a bokrokon, cserjékben teremnek!

süni: Az avar közt észrevétlen maradok!

Tegyük fel a mondatokat a képük mellé!

3.3. Rögzítés

a).táblánál Figyeljük meg az erdőnek mely szintjén élnek ők! Helyezzük el a szókártyákat arra a helyre: lombkoronaszint, törzsszint, cserjeszint, avarszint

b).munkafüzetben

c).ellenőrzés: A Mf.-ben szereplő állatok képe a táblára is felkerül a megfelelő helyre

4. Az élőhely-életmód közötti összefüggések keresése differenciált munka

4.1. Problémafelvetés: Miért itt érzik magukat a legjobban ezek az állatok?

(4-5 gyereknek előzetesen rövid szöveget osztottam ezeknek az állatoknak az életmódjáról. Ebből készültek föl kiselőadásra)

4.2. Az előadások meghallgatása (vaddisznó, róka, szarvasbogár, erdei vöröshangya, erdei lepkék)

Úgy adjátok elő, mintha ti mesélnétek saját magatokról. Közben </span> mozgással, játékkal is kifejezhetitek gondolataitokat!

Találjuk ki ezek alapján, melyik állat nevében szólnak!

4.3. Összefoglalás

Ha figyeltétek, két szóval is el tudjátok mondani, mit nyújt az erdő ezeknek az állatoknak. (szókártyán: búvóhelyet, élelmet)

5. Az ember és az erdő

1.Problémafelvetés: Mit nyújthat nekünk, embereknek az erdő?

1.1.Zeneszám meghallgatása képek nézegetése

(Gryllus Vilmos: Õsz szele zümmög c. dala magnóról)

A zene hallgatása, képek nézegetése közben gondolj vissza az erdei sétára!

Hogyan érezted ott magad?

1.2.Gondolatok-érzelmek kifejezése szavakkal

1.3.Feladatmegoldás: Mf.

1.4.Ellenőrzés szókártyákkal:

Ahhoz a képhez tegyük, amelyikről eszünkbe jutnak ezek a szavak! (Kellemes élmények, nyugalom, kikapcsolódás, madárdal, pihenés…stb.)

1.5.Vigyázzunk az erdőre!

csoportmunka: diff.

1. csoport:

Felkészülés szerepjátékra (3-4 ügyes gyermek)

Szituáció közlése borítékban, (elvonulnak és készülnek):

Csúzlival madarat lövő gyermek

Hogyan figyelmeztetnéd, mit mondanál neki?

2. csoport:

Mementó: egy elszáradt faág, vagy bokor

Mit mesélne ez a bokor, hogyan bántak el vele az emberek?

Fejezd ki egy mondattal a növény bánatát!

szituációs játék megtekintése

5.6. Befejezés

szókártyán Bacon gondolataival:

Nem uralkodhatsz a természeten, hacsak nem engedelmeskedsz neki

zene közben eszközök elpakolása

6.Az órai munka értékelése:

tevékenység, aktivitás, környezetérzékenység

Óravázlat

Téma: Múlik az ősz, itt a tél!

Tananyag: A téli erdő

A növények és állatok élete a téli erdőben.

Fő feladat: A téli erdőben élő növények és állatok életében bekövetkezett változások megfigyelése, alkalmazkodásuk a környezethez, védekezés a zord körülmények ellen

Eszközök: Természetismeret tankönyv és munkafüzet

Képek szókártyák, magnókazetta

1.Hangulati előkészítés beszélgetés

1.1.Zenehallgatás (Gryllus Vilmos: Versek és dalok óvodásoknak és kisiskolásoknak Madár voltam álmomban c. dala)

1.2. Beszélgetés

Mit láthat a madár föntről, a téli táj felett repülve?

Milyennek láttuk mi a tájat a kiránduláson?

(Ha esetleg volt hó, akkor halk zene mellett?

Képzeld magad elé a téli tájat (a tanító szavai alapján)!

Ki, mit látott maga előtt?

2.Képolvasás- Mi változott ősz óta?

Figyeld a növényeket! Beszélj róluk!

Mit rejt a hótakaró? Miért ez a neve?

Hova tűnnek a talaj közelében élő növények?

Mi védi meg őket a fagytól?

Hol olvastunk már erről?

Móra Ferenc: Hulló pelyhek c. olvasmánya, Keressük meg az erről szóló részeket!

3.Versolvasás Kányádi Sándor: Hallgat az erdő (A vers teljes terjedelmében megtalálható: Kányádi S.: Billegballag c. verseskötetében, Kalligram Kiadó, 26. o.)

Milyen neszeket figyeltünk meg a téli erdőben?

Mihez hasonlítja a költő ezeket az apró zajokat? (ágyúlövés) Mit gondolsz, miért?

4.Részösszefoglalás

5.5.Az állatok élete a téli erdőben

5.1.Beszélgetés az előzetes tapasztalatainkról:

Hogyan érzik magukat az állatok télen az erdőben?

Mely állatok nyomait fedeztük fel?

Hol lehetnek a többiek? Milyen ilyenkor az életük? Hol olvastunk már erről? (Varga Domonkos: Jönnek-e még jobb idők? Ok. 78. o.)

Keressük meg az erről szóló részeket!

5.2.5.2. Képolvasás

Mit mondanak erről a barátaink! Olvasd el a párbeszédüket, figyeld meg a képeket!

6.6.Részösszefoglalás.

6.1.6.1.Táblánál képek rendezése szókártyák alá:

AKTÍV ÉLETET ÉL    TÉLI ÁLMOT ALSZIK     ELKÖLTÖZÖTT

Mindenkinek az asztalára tettem fényképet egy állatról. Helyezzétek el a képeket a megfelelő szókártyák alá!

Képzeljétek magatokat annak az állatnak a helyébe!

Mondjátok el a nevükben egy-egy mondattal, hogyan védekezik a téli zord idő ellen! Használjátok azokat a kifejezéseket, melyeket kis barátainkról már hallottatok! Pl: gyűjtögettünk, bundát növesztettünk, felborzoljuk a tollunkat, összebújunk, melegebb tájakra költöztünk, mélyen átalusszuk, nehezen találunk élelmet stb.

7.Az órán tanult ismeretek szintetizálása, mondanivalójának megéreztetése Rónay György verssorainak olvasásával:

segíts nekik, mondd ki helyettük

azt, ami ott ködlik testük

vaksi lelkében vidd közelebb

az állatokhoz az embereket,

hogy megértsenek végre minket.

S mi is őket, kisebb testvéreinket

(Rónai Gy.: Mondd, szereted az állatokat)

8.Házi feladat Gondolkozz azon, hogyan segíthetünk mi, emberek az állatokon a nehéz időkben! Gondolataidat, ötleteidet rajzzal fejezd ki!

A laphoz nem tartoznak aloldalak.