Magyar nyelv és irodalom/Módszertani alapelvek
Az Alsós tanítói portálból
Az anyanyelvi képzés befolyásolja a többi terület tanítását, elsajátíttatását, az anyanyelv fejlesztése minden tantárgy, műveltség terület feladata. A nyelv az emberi kommunikáció, a gondolkodás és a tanulás közege, előfeltétele és legfőbb eszköze. A magyar nyelv és irodalom tantárgyban pedagógiai szempontból a leghatékonyabb és legátfogóbb eszköz a szövegértési és szövegalkotási képesség fejlesztése.
Az anyanyelv árnyalt, sokoldalú ismerete a társadalmi kommunikáció alapja. Lehetővé teszi az értékek megismerését, az értelmi képességek fejlődését , társas kapcsolatok kialakulását. A nyelv az önkifejezésnek ,az önálló vélemény kialakításának és kifejezésének alapja, kulcsszerepe van a felelősségérzet kialakulásában, a szocializációban, perszonalizációban.
A anyanyelvi nevelés alapvető feladata az anyanyelvi kompetencia fejlesztése oly módon, hogy a tanulók életkoruknak megfelelő szinten birtokolják a szóbeli és írásbeli kommunikáció képességét. A folyamatosan fejlődő szövegértési és szövegalkotási képességek teszik lehetővé, hogy az egyén önállóan és másokkal együttműködve képes legyen a verbális hangzó és képi kommunikáció eszközeinek és kódjainak, a különböző információhordozók üzeneteinek megértésére és feldolgozására. Képes legyen legkülönbözőbb céllal, környezetben és módon létrejött szövegek megértésére és elemzésére, kritikai feldolgozására; önállóan alkosson a beszédhelyzet és a hallgatóság igényinek megfelelően.
Az anyanyelvi és irodalmi nevelés elválaszthatatlan egységet alkot. Az irodalmi művekkel folytatott aktív párbeszéd révén jön létre a kapcsolat múlt, jelen és jövő között. Az irodalmi nevelés fő feladata az olvasási kedv felkeltése, mit az emberi kommunikáció sajátos formájának megszerettetése, közlésformáinak, kifejezési módjainak a megismertetése. Kritikai érzéket fejleszt, nagy szerepe van az érzelmi élet finomodásában, az empátia fejlődésében.
Összegezve:
-anyanyelvi kompetencia fejlesztése;
-az anyanyelv sokoldalú és árnyalt ismerete;
-aktív részvételre való ösztönzés a kommunikációs folyamatokban;
-a verbális, hangzó és képi kommunikáció eszközeinek és kódjainak,
-a különböző információhordozók üzeneteinek megértése és
feldolgozása;
-az anyanyelv, mint rendszer jelenének, múltjának, történetiségének
ismerete;
-a saját és mások kultúrájának folyamatos megismerése az irodalom
segítségével;
-az olvasási kedv felkeltése;
-esztétikai, morális és kulturális értékek elsajátítása.
A fenti anyag az OM honlapjáról levett NAT vitaanyag szövege 2003. szeptember hónapban.
