Környezetismeret/Fejlesztendő képességek

Az Alsós tanítói portálból

< Környezetismeret
Admin (Talk | Szerkesztései) 2007. december 9., 00:04 kori változata
(eltér) ‹Régebbi változat | legfrissebb változat (eltér) | Újabb változat› (eltér)

Tartalomjegyzék

Ember és társadalom műveltségi területből

1. Ismeretszerzés, tanulás

Ismeretszerzés személyes beszélgetésekből, tárgyak, épületek, képek közvetlen megfigyeléséből.

Segédkönyvek, atlaszok, gyermeklexikonok használata.

A tanultak felhasználása új feladathelyzetekben.

2. Kritikai gondolkodás

Kérdések önálló megfogalmazása a tárgyalt témával kapcsolatban.

3. Kommunikáció

Beszélgetés és vita egy-egy emberismereti témáról.

Szóbeli beszámoló a saját tapasztalatokról, gyűjtőmunkával szerzett ismeretekről.

4. Térben-időben való tájékozódás

Az idő tagolására szolgáló kifejezések használata: perc, óra, nap, hét, hónap, év. Időmeghatározó kifejezések használata: amikor kicsi voltam, amikor szüleim gyerekek voltak, amikor nagyszüleim gyerekek voltak.

Egyszerű térképek másolása kézi munkával. A térkép legfontosabb elemeinek felismerése: vizek, domborzati jelölések, államhatárok, települések.

Helyszínek modellezése (pl. vázlatrajz, terepasztal, makett).

5. A tartalom kulcselemei

Legyen alkalmuk a tanulóknak egyebek mellett arra, hogy

megismerkedjenek a környék, a lakóhely természeti értékeivel,

megismerjék az iskolai élet legfontosabb szabályait, és megvitassák azok szerepét, jelentőségét.

6. A reflexiót irányító kérdések

Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy választ keressenek olyan kérdésekre, mint a következők.

Melyek a saját tulajdonságaim?

Miben vagyok másokhoz hasonló?

Miben különbözöm másoktól?

Mire vagyok képes?

Mire nem vagyok képes?

Milyen szeretnék lenni?

Miért van szükség szabályokra?

Ember a természetben műveltségi területből

1. Tájékozódás a tudomány-technika-társadalom kölcsönhatásról

A természettudományok eszközeivel kezelhető technikai, társadalmi kérdések megfogalmazása a családi környezetből hozott s az életkornak megfelelő ismeretrendszerekből kiindulva a fokozatosság elvével. A kérdésfeltevés, az alapos vizsgálat igényének tudatos kialakítása, fejlesztése.

A természetnek mint védendő világnak az értelmezése. Annak fokozatos belátása, hogy az emberi tevékenység és maga az ember szerves része a természeti folyamatoknak.

A tudományos vizsgálat iránti igény fokozatos formálása.

A laphoz nem tartoznak aloldalak.