Matematika/Támasz/A napközis nevelők feljesztő munkája/Tanulásírányítás/Csoportos tanulás
Az Alsós tanítói portálból
A kooperatív tanulás
A világ sokat változott az elmúlt időszakban, az iskola új feladatok előtt áll. A képességek fejlesztésére tevődött át a hangsúly, ma az alkotó gondolkodás és az együttműködés a leghasználhatóbb tudás.
Az amerikai Johnson-fivérek szerint három alapvető tanulási helyzetről beszélhetünk. Mindhárom formának van előnye és hátránya is.
Az individualizált tanulás előnye, hogy az egyéni anyagot egyéni tempóban, önállóan dolgozza fel a tanuló. A tanár maximálisan igazodik a gyerek eddigi tudásszintjéhez, képességeihez, munkatempójához. Hátránya viszont, hogy nincs kihasználva a párkapcsolat adta lehetőség, s a gyerek a munkafolyamatban magára marad. A tanulót semmi nem készteti nagyobb erőfeszítésre a munkavégzése során, nincs lendület a munkában. A versengő tanuláskor mód nyílik a társ segítésére, azonban a versenyeztetés ronthatja a kapcsolatokat. Ez a fajta tanulás, nem használja ki a kooperáció adta lehetőségeket. A tanulók itt csak saját magukra figyelnek, magukért dolgoznak. A kooperatív tanulás optimális tanítási módszer. Több ember közösen végzett tevékenysége, amely során szoros kölcsönhatásban vannak egymással. Nemcsak a tanulás tananyaga a cél, hanem szociális folyamatok elsajátítása is. A közös munkával a gyerekeknek a személyiségfejlődés területén is lehetőségük van a haladásra, miközben az ismeretszerzésben is előbbre jutnak céljaik felé. A kooperatív tanulás hatására nő a gyerekek tanulási motivációja, csökken a szorongásuk, ezáltal erősödik pozitív beállítottságuk az iskolával, tanulással kapcsolatban. Javul a tanulási teljesítményük és segíti a problémamegoldó, kreatív gondolkodás fejlődését. Jó irányba alakul a gyerekek egymás iránti toleranciája is. Képessé válnak a társadalmi, etnikai, kulturális különbségek tisztább megértésére, előítéletük, elfogultságuk csökken.
Összevetve a három tanulási stílust megállapíthatjuk, hogy mindháromra szükség van, de az alkalmazás arányára ügyelnünk kell. A legnagyobb arányban pozitív hatásai miatt a kooperatív tanítási technikának kellene jelen lennie a tanítási gyakorlatban. A kooperatív tanulásról Spencer Kagan könyvéből tudhatjuk meg a legtöbbet
Kagan szerint a kooperatív tanulás kulcsfogalmai a következők:
1. Csoportok
Tartósan ugyanabból a 4 főből áll (esetenként lehet 3-6 is). A tagok pozitív összetartozás-tudattal rendelkeznek. Ismerik, elfogadják és támogatják egymást.
A szerveződés legfontosabb szempontja a heterogenitás.
A csoportalakításnál figyelembe kell venni a következőket:
- Milyen az adott témában való jártassága a tagoknak?
- Mennyire megfelelő a csoport tagjainak a munkához való hozzáállása?
- Milyen a készségek fejlettségi szintje?
A csoportot létrehozhatja a tanító vagy akár a gyerekek. Szerveződhet szimpátia, érdeklődés, tanulási teljesítmény, együttműködési készség alapján, de akár véletlenszerűen is. Minden esetben a legjobb a fiú-lány összetételű, különböző képességű, eltérő tanulási teljesítményt nyújtó tagokból álló vegyes csoport. A csoport szervezésénél mindig figyeljünk az egyéni kérésekre, próbáljuk ezeket figyelembe venni. Fontos kérdés a csoport együttlétének időtartama. 2-3 hónapnál tovább nem jó együtt tartani a csoportot. Ekkor már váltani kell. A csoport szétválására ugyanolyan nagy figyelmet kell fordítani, mint a szerveződésnél. Megfelelő időt kell hagyni a csoporttagok részére, hogy egymástól el tudjanak válni.
Lehetőség szerint a padokat asztalokká forgatjuk. A csoportok összetételét a feladat szabja meg. Általában tapasztalatszerzéses, kísérletezést igénylő feladatoknál alkalmazzuk. Pl.: A valószínűségi játékoknál a dobókockákkal való feladatok. A geometriai tananyagnál testek, síkidomok készítésekor.
A laphoz nem tartoznak aloldalak.