Probléma felismerése, problémamegoldás tárgyi tevékenységgel és gondolati úton

Az Alsós tanítói portálból

Megadom a polcom méreteit.

Hosszúsága: 93 cm

Szélessége: 29 cm

Magassága: 23 cm 5 mm


Be tudom-e állítani a következő tárgyakat a polcomra?

Kép:Kosárlabda.jpeg Kép:Méterrúd.jpeg Kép:Virágváza.jpeg


Fektetve elfér? Jegyezzétek le a tárgy méreteit! Rajzoljátok be a mérés helyét is! Válaszoljatok a kérdésekre egész mondattal!

A gyerekek lelkesen kezdenek hozzá a mérésekhez, ugyanis csak a válaszadás után próbálhatják behelyezni a tárgyakat a polcra. Már az első méréseknél szembesülnek a problémával (probléma felismerése), tulajdonképpen hogyan mérhető meg egy kosárlabda vagy egy váza. Van hosszúsága? Szélessége? Magassága? Egyáltalán, melyik mérhető tulajdonságát mérik? Végül úgy döntenek, hogy a labdának a "magasságát" kell megmérni, a vázának a magasságán kívül a "hasassága" is fontos. Hosszas vita után állványzatot emelnek a kosárlabda és a váza köré vonalzókból (problémammegoldás tárgyi tevékenységgel), s leolvassák a magasságot centiméterben kifejezve. A mérési adat összevetése a polc adataival gondolati úton történik. Hamar megszületik a döntés, befér a polcra a kosárlabda és a váza.

A méterrúd esetében sokkal gördülékenyebben halad a feladatmegoldás. Ripsz-ropsz kiderül, hogy a méterrúd hosszabb, mint a polc, s adódik a következtetés: a méterrúd nem fér be a polcra. Amikor azonban tárgyi tevékenységrekerül sor, kiderül, hogy bizony befér a méterrúd a polcra, ha nem befektetni vagy beállítani akarjuk, hanem átlós irányban helyezzük el. Utólag történik meg a probléma felismerése vagyis inkább azonosítása, a feladatban megadott adatok nem elegendőek a döntéshez.