Matematika/Tanterv/Gondolkodási műveletek/Halmazok, logika
Az Alsós tanítói portálból
Tartalomjegyzék |
Logikai készletek
Már első osztályban az előkészítő időszaknak a legfontosabb tevékenységi formája a még később is jelentőséggel bíró válogatások. A tárgyak, személyek, halmazok sokféle összehasonlításával, osztályozásával, sorba rendezésével elindíthatjuk a gyerekeket a tudatos tapasztalatszerzésben, tudatos megfigyelésben és a megfigyeltek kifejezésében, rögzítésében. Általában könnyebb a gyerekek számára a saját maguk által kitalált szempont szerinti válogatás, kissé nehezebb a tanító által megadott válogatási szempont átvétele. Még nehezebb feladat a megkezdett válogatás folytatása, mert ott a válogatás szempontjául választott tulajdonságot kell felfedezni először, majd a tulajdonság szerint új elemeket keresve folytatni a válogatást. Kétfelé válogatás
A harmadik osztályban tudatossá tesszük, hogy egy tárgynak, személynek válogatáskor csak egy helye lehetséges. Vagy beletartozik a részhalmazba vagy ezen kívül való. A címke feliratozása szigorú szabály szerint történik, kifejezi, hogy a részhalmazba tartozók mind ilyenek, a kívül maradók pedig nem rendelkeznek a tulajdonsággal, azaz nem ilyenek. A címkén lévő tulajdonság vagy fogalom
- a rész minden elemére igaz
- minden kint lévőre pedig téves.
A válogatás során mondhatjuk úgy is,
- a részbe csak ilyen tulajdonságú elemeket lehet tenni
- de az összes ilyen tulajdonságút ide kell tenni.
Példa: válogatáskor a tejtermékek közé az összes tej alapanyagú készítmény bekerül (tej, sajt, vaj, …), de egyetlen kint maradó termék (szalámi, kenyér, alma) sem lehet tej alapanyagú.
Kétszer kétfelé válogatás
1. Kétféle szalagkarika kerül a földre. A piros karikán ez a címke van: lány, a kéken: fiú. A gyerekek beleállnak a megfelelő körbe. Ellenőrzésképpen megbeszéljük:
-Csak lány áll a piros karikában? Minden lány ott van? -Csak fiú van a kékben, az összes fiú ott van?
A gyerekek vagy lányok vagy fiúk. Egyetlen olyan gyerek sem lesz, aki egyszerre két helyen állna.
2.A piros karikára most a lány, a kékre a szemüveges felirat kerül. Így nem lesz helye annak a kislánynak, aki szemüveges. Az ellenőrzésnél fel is erősítjük a problémát: -Minden lány a piros karikában áll?
Ez csak úgy teljesül, ha minden lány a másik karikán kívül, a nem szemüvegesek között áll. Lesz, aki ijedten átszalad majd a pirosba, mert ő lány is és szemüveges is. De így sem áll jó helyen, mert így a szemüveges tulajdonság vész el. A probléma megoldását hagyjuk a gyerekekre. Közelíteni fogják a karikákat. Megpróbálnak a lányok egyik lábukkal a pirosban, másikkal a kékben állni. Ha rászólunk, hogy döntse el végre, melyiket választja, rákényszerül arra, hogy behúzza egyik karikát a másikba, mondván: a pirosban és a kékben egyszerre áll benne.
Az „és” két állítást kapcsol össze, azaz két tulajdonságot kell egyszerre figyelembe venni a válogatásnál. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy ebben a korai szakaszban ne emlegessünk a gyerekeknek halmazelméleti szakszavakat (alaphalmaz, részhalmaz, kiegészítő-halmaz) mert ez még túl korai absztrakció lenne. Válogassunk kosárba, dobozba, karikába. Állításokat is ezekről, s a válogatásban szereplő konkrét dolgokról fogalmazzunk csak.
Az eljátszásokat követően tárgyak válogatásával folytatjuk a munkát. A válogatásokhoz készletekre van szükségünk. A készletek lehetnek alkalmi és véletlenszerűek vagy tudatosan megtervezettek, adott szempontokból összeválogatottak.
Készletek
Kincses doboz
Néhány tárgy a Kincses dobozból
Ebbe a dobozba mindenféle tárgyat összegyűjtünk a gyerekekkel. Különféle játékokat, üres dobozokat, terméseket, szívószálakat, fonalakat, zsinegeket, használati tárgyakat teszünk bele. Készletet rögtönzünk a rendelkezésre álló tárgyakból, s máris kezdődhet a válogatás.
Válogatási szempont lehet bármely tulajdonság
- a tárgyak színe,
- anyaga,
- eredete,
- alakja,
- nagysága,
- felhasználása, s folytathatnánk a sort.
Ügyeljünk arra, hogy mindig kis elemszámú készleten válogassunk a gyerekekkel. Csak jól áttekinthető mennyiségű tárgyon lehet eredményes a válogatás. Tartsuk szem előtt, hogy a válogatás szempontját nem tudják a gyerekek túl sokáig megjegyezni, ezért válogatás közben többször hangozzék el, hogy egy-egy tárgyat mely szempont szerint helyezett a gyerek ide vagy oda.
Logikai készlet
2x3x4x2=48 darabos készlet
Felhasználási lehetőségek:
- Színek, alak, nagyság és felület felismerése
- Utánzó kirakások – házat, kutat, fát, vonatot, emberkét, stb. rakunk ki a táblára, eleinte egyszerre csak egyet, s megkérjük a gyerekeket, hogy rakják ki ugyanezt. Kapnak olyan rajzokat is később, amelyeken a formák méretarányos rajza van. Ezekre, a megfelelő logikai lapokat kiválasztva, rá kell fektetni, lefedni, míg ugyanazt a képet nem látja maga előtt.
- Egyszerű transzformációk – amit kiraktunk csupa kis logikai lapokból, rakja ki a kisgyerek nagyokból. Vagy ami a mintán sima, az ő kirakásán legyen lyukas.
- Szabályjátékok – készíthetünk hozzá kartondobozból „gép”-et. Amit a tanító bedob, benne marad a dobozban, s helyette egy másik esik ki a „gép”-ből. A kisgyerek a saját készletével játszik. Amit bedobtunk, a saját táblázatán balra teszi, ami kijött, azt jobbra. Az előre kigondolt szabály szerint folytatjuk a játékot. Hasonlítsa össze, s ismerje fel a változást. Mondja meg ő, hogy mit fog kidobni a gép. Végül megfogalmazhatja a szabályt is.
- Válogatások
- Megkezdett válogatások folytatása
- Rontó játék – valamilyen szempont szerint összeválogatunk lapokat. Ezek együtteséről mondanak a gyerekek igaz állításokat. Majd úgy kell változtatni a kitett lapokon, hogy a mondat tévessé váljék.
- Barkochba játékok – eldugunk egy lapot. A gyerekek kérdeznek. Csak igennel vagy nemmel válaszolunk aszerint, hogy eltalálták-e az eldugott lap tulajdonságait. A játék végére a gyerekek kitalálják az eldugott lap összes tulajdonságát. Ekkor megmutatjuk az eldugott lapot.
- Rakosgatós barkochba – minden gyerek előveszi a logikai lapjai egy részét (pl.. a kis lapokat). Egy-egy kérdés után mindig szétválogatják a lapokat és visszateszik a dobozba azokat, amelyek biztos nem lehetnek a játékvezetőnél eldugva. Addig ismétlik a rakosgatást, míg csak az eldugott lap marad előttük.
- Néma barkochba – felrajzoljuk a kérdéseket és a feleleteket a táblára. A jelek olvasása, értelmezése után a gyerekek kitalálják az eldugott lapot.
A gondolt lap a sárga, kicsi, lyukas, négyzet.
- Fordított barkochba – jelkártyákat dugunk el. A rajta jelzett tulajdonság a készlet némely tagjára igaz, másokra nem. A játékosok a jelkártyákkal felemelésével kérdeznek. Igennel vagy nemmel válaszolunk. A válasznak megfelelően kell különválogatni a a felmutatott lapokat. Így lehet kitalálni, hogy mi van az eldugott jelkártyán.
- Memória játékok
- Sorozatok(periodikus, egy- vagy többkülönbséges)
- Igaz, hamis állítások gyűjtése – a matematikai logika nyelvi alapjainak lerakása
- Nyitott mondatok
- Később bontások kifejezésére
- Törtek – egységtörtek, egységtörtek többszörösei
- Negatív számok – adósság és vagyon cédulák
- Alakzatok kirakása
- Tükrözések
- Testek építése
- Testhálók készítése
- Kerület, terület, felszín vizsgálata
