Magyar nyelv és irodalom/Módszertani alapelvek/Drámapedagógia
Az Alsós tanítói portálból
Móka János szerint: "A drámapedagógia a pedagógia művészete"
Mit is jelent, mit takar ez a fogalom?
A "drama" szó görög eredetű, jelentése tenni, cselekedni.
A pedagógia szó görög eredetű jelentése kettős értelemben használt komplex fogalom. Egyrészt a nevelés elmélete, neveléstudomány, másrészt a nevelés gyakorlati megvalósulása jelölésére szolgál.
Nem lehet szó szerint lefordítani, ezért inkább körülírják, sokféleképpen közelítik meg. Ezért nincs is egységes állásfoglalás a szó értelmezését tekintve.
Magyarországon az 1970-es évek végén jelent meg Mezei Éva vezetésével az ilyen jellegű foglalkozás. Számtalan ötletéből, gyakorlati megoldásából viszont mindenki szabadon választhatta és választhatja ma is a neki leginkább megfelelőt. Ezek a foglalkozások dramatikus improvizációra, drámajátékokra épültek. Amelyek természetesen nem lehetnek teljesen ismeretlenek a tanítók számára, mert a tanítási gyakorlatba régóta beépült a dramatizálás pl.: mesék, történetek megjelenítése bábokkal, stb.
Mivel több még is a drámapedagógia? Eljárásaival, megoldási módjaival élményszerűbbé, átélhetőbbé, "tapinthatóvá" válhat a tananyag. A gyerekek részeseivé válhatnak az ismeretek befogadásának, nemcsak passzív szereplői a tanóráknak, hanem alkotói, szerzői is, hiszen az ő meglévő tudásuk, tapasztalatuk, ismereteik, átélt élményeik garancia erre. Merjünk ezzel a lehetőséggel élni, hagyjuk, hogy ők vigyék, lendítsék az óra menetét. Bár ez a fajta óravezetés tőlünk sokkal több felkészülést igényel, mert sokféle megoldási móddal kell számolnunk. Ugyanis az így vezetett órákon a gyerek is közvetlenül érintett a tudásanyag megszerzésének módjában. Hogyan? Engedjük megszólalni, kibontakozni a gyerekeket akkor is, amikor úgy gondoljuk, hogy kizárólag a mi feladatunk az ismeretek közlése.
A drámapedagógia legfontosabb értéke a foglalkozások légkörében, hangulatában rejlik. Ha feltétel nélküli elfogadást, támogatást érez a gyerek akkor már elnyertük bizalmát. E módszer alapfeltétele tehát a BIZALOM. Itt szabad tévedni, nincs elmarasztalás. A gyerekek oldottan, bátrabban kérdeznek. Lehet hibásat mondani, mert az indoklás során mindenki magától jön rá a helyes megoldásra.
A pedagógus célirányosan vet fel problémát, teremt konfliktushelyzeteket, olyan "mesterséges" körülményeket hoz létre, amelyek elősegítik a könnyebb megértést. Gyakran egyszerűnek tarjuk a gyerekek gondolatmenetét, hiányoljuk a frappáns válaszokat. Ezért fontos, hogy ne hagyjuk parlagon fantáziájukat, kreativitásukat, amelyért annyi dicséretet kaptak óvodás korukban. A kreativitás, a fantázia fejlesztése komplex tevékenységet igényel. Ennek keretén belül nemcsak a verbális, hanem a nonverbális készségeket is fejlesztenünk kell. Legfőbb eszközünk ehhez a testbeszéd, a gesztikulálás, a mimika. A gyerekekben benne rejlik a tudás, a mi dolgunk, hogy előcsalogassuk.
A drámapedagógia általános jellemzői avagy jó tanácsok a drámajátékok vezetéséhez:
- az első alkalommal azt is sikernek könyvelhetjük el, ha sok kisgyerek szívesen vesz részt a játékban; természetesen törekedjünk arra, hogy mindenki részt vegyen;
- a játékban való részvételre senkit sem szabad kényszeríteni; csak akkor vegyenek részt a játékban, ha ezt szívesen és könnyedén teszik;
- a pedagógusnak el kell fogadnia, hogyha a gyerek nem akar játszani, vagy a témához nem tud hozzászólni, adjunk viszont lehetőséget a szemlélődésre, a passzív részvételre;
- a pedagógusnak is lehetősége van bekapcsolódni a játékba, persze a helyzettől függően játékos és irányító is; de ne felejtsük el, hogy nem a tanár a főszereplő;
- igyekezzünk olyan játékokat alkalmazni, amelyek a gyerekek saját élményeire, tapasztalataira épülnek;
- mindenekelőtt a legfontosabb az oldott, vidám légkör, amelyben a beszédbátorság, a jókedvű hangulat kell. Hogy előtérbe kerüljön;
- a játékhelyzetekben ne utasítson el se a gyerek, se a pedagógus próbálkozásokat, hiszen annyiféle megoldás lehetséges, ahány gyerek van;
- a játéktérként használhatjuk az osztálytermet, de ne a megszokott elrendezésben játsszunk;
- törekedjünk arra, hogy mindenki látó és látható legyen;
- ne sajnáljuk az időt padok, asztalok tologatására, mert a tér mássága, újszerűsége is motiváló lehet;
Hogyan irányítsuk a játékot?
- célunk, hogy a gyerekek aktívan vegyenek részt a játékban és nyitottak legyenek az
együttműködésre;
- a pedagógus mindenkit hallgasson végig; ne sajnálja rá az időt;
- segítse a vitát, a véleménycserét,
- bármilyen megnyilvánulás a szerepnek szóljon;
- a pedagógus a háttérből irányítson;
A játékot vezető tulajdonságai:
- jó kommunikációs képesség;
- rugalmasság a játékokban;
- következetesség;
- kreatív leleményesség;
- tudatos szerepvállalás;
- jó empátia.
Mikor használható a drámajáték?
Bármikor felhasználható az óra menetében ráhangolás, előkészítés, rendszerezés, összegzés - , de mindig a pedagógiai célok és feladatok figyelembe vételével történjen. Ne a játékhoz keressünk ismeretet, hanem a tananyaghoz rendeljük a megfelelő drámajátékot.
Tehát a drámajáték épüljön be tanórába, legyen része a 45 percnek. A játékok személyiségfejlesztő hatása domináns, de ne feledkezzünk meg, hogy a megtanítandó ismertetet nem helyettesíthetjük vele. Még is mire jó? Fejleszti a szóbeli kommunikációt, a kreativitást, gazdagítja az érzelmeket, a nonverbális kifejezést, az önismeretet, a képzeletet, átélhetővé, élvezetesebbé teszi a tanórákat.
Hogyan csoportosítható tanítói szemmel a drámajáték?
Legkönnyebben a fejlesztési területeit tekintve csoportosíthatjuk a játékokat. A szakirodalom is többféle csoportosítást használ. Egy játéktípus nemcsak egy fejlesztéshez alkalmazható, mert a drámajátékok komplex jellegűek. Természetesen vannak domináns szektorok, amelyek közvetlenül meghatározzák a játék hatékonyságát. Variációs lehetőségük számtalan, mert miért ne lehetne pl.: a fantáziát fejlesztő játékot memória fejlesztésre is használni, hiszen
úgyis a pedagógiai cél a meghatározó.
Lehet így is csoportosítani:
-verbális emlékezetet fejlesztő játékok;
-figyelemfejlesztő játékok;
-improvizációs játékok;
-kreativitást fejlesztő gyakorlatok
De így is lehet:
-ismerkedő, kezdőjátékok
-kapcsolatteremtő gyakorlatok
-utánzógyakorlatok
-bizalomjátékok
Elsőként olyan játékokat mutatunk be, amelyek leginkább tanév elején, új közösségnél játszhatók. Lehet ez elsős osztály, de alkalmas a játék új harmadikos vagy negyedikes osztály esetében is. Mivel első feladatunk az ismerkedés, a nevek megtanulása, a kapcsolatteremtés. Valamennyi esetben igen célravezetőek ezek az úgynevezett a kezdőjátékok.
