Környezetismeret/Hozzárendelhető segédletek/Értékelési módok, módszerek

Az Alsós tanítói portálból

Az értékelésről

A hatékony fejlesztés mellett jelentős szerepe van a folyamatos értékelésnek, visszacsatolásnak. A korszerű természettudományos szemléletformálásban a célok között nem a természettudományi szaktárgyak előkészítésén van a hangsúly, ezért nem mérünk ilyesfajta tudástartalmakat és a tanulók teljesítményét sem ezek alapján értékeljük. Célszerűbb a kulcskompetenciák alakítása érdekében meghatározott feladatoknak

• az énkép és az önismeret,
• a hon-, és népismeret,
• az európai azonosságtudat alakításának;
• a környezettudatosságra nevelésnek;
• a tanulás tanításának;
• az egészséges testi, lelki és szociális fejlődés,
• a felnőttlét szerepeire való felkészülés támogatásának;

valamint a fejlesztési területeknek

• a természettudományos megismerés módszereinek tanulásának, gyakorlásának;
• az élő-, és élettelen természetben való tájékozódásnak
• a szem előtt tartása, az értékelési szempontok ezekhez igazítása.

A jó értékelés a megismerés, kutakodás örömére, a szépségekre, értékekre való rácsodálkozás élményére ösztönzi a tanulókat. A gyermeknek a munkához való hozzáállásáról, munkájának színvonaláról is tesz észrevételeket, elősegítve ezzel a körültekintőbb szemlélődést, alaposabb feladatvégzést. Fontos, hogy megőrizze a tanulási motiváltságot, segítse az esetleges fejlődésbeli lemaradások pótlását és átsegítse a tanulót a megismerési módszerek elsajátításának nehézségein.

Pontos útmutatásokkal pozitív irányba terelgesse a tárgyhoz való viszonyulást, a képességek, készségek optimális fejlődését. Mindezt inkább szóban, ritkábban írásban. Ha a tanító rendszeresen és következetesen tapintatos, lényegre utaló és figyelemfelhívó utalásokkal illeti a tanuló munkáját, kialakíthatja az igényes feladatmegoldásra való törekvést. Fontos tudatosítania a tanulóban az önmaguknak való megfelelés igényét is. Az értékelés azonban nem csak a tanító privilégiuma. A tanulók önmagukat és egymást is értékelhetik a csoportban végzett megfigyelések, tevékenységek, együttműködések során vagy a tapasztalatokról szóló beszámolók, kiselőadások alkalmával.

Az évközi értékelés a teljesítményt csak regisztrálja és nem minősíti. A megfelelő fejlődés érdekében előremutat, a diákot és a szülőt érthetően tájékoztatja. Így éri el valódi célját, a konstruktív, építő javaslatok fejlesztő hatását. A közoktatási törvény rendelkezései alapján a bevezető és kezdő szakaszban félévkor, az első három iskolai évben pedig a tanév végén is írásban, szövegesen kell értékelni a tanulókat. Ezek a lezáró jellegű értékelések regisztrálják a tanuló fejlődését, aktuális (!) teljesítményét és fejlettségi szintjét összevetik az elvárható és kívánatos tevékenységi normákkal, fejlettségi kritériumokkal. A lezáró jellegű értékelések az évközi értékelésekre épülnek, azok tapasztalatait összegzik.

A laphoz nem tartoznak aloldalak.