Matematika/Tanterv/Geometria, mérés/A geometriatanítás célja
Az Alsós tanítói portálból
2007. december 9., 00:04 változat
A gyerekeknek a valós világban térben és síkban kell tájékozódniuk Mindez indokolja a témakör korai bevezetését, fontosságát. Kifejezetten csak a tapasztalatszerzés a célja az első osztályos matematikatanításban a geometria témakörnek. A kisgyermek fejlődési sajátosságaihoz illeszkedő módon valóságos mozgásokkal megoldható problémákat dolgozunk fel. Tevékenykedünk, megfigyeléseket végzünk. A tankönyvi címek is tevékenységekre utalnak: Építsünk! Hajtogassunk, nyírjunk, rajzoljunk! Követelmény, megtanulandó ismeret nem fűződik hozzá.
Második osztályban is elsődleges célunk a tapasztalatszerzés. A gyerekek térbeli és síkbeli építmények, alkotások, kirakások, rajzolások, kivágások, mozgások útján szerezzenek gazdag tapasztalatot a körülöttük lévő formákról és geometriai tulajdonságokról. A tananyag feldolgozásának módja, tevékenykedtetés, szabad és irányított megfigyelés, beszélgetés a szerzett tapasztalatokról, vita. Követelmény a tananyaghoz nem fűződik, de az eljárási módszerekkel kapcsolatban – szétválogatás, csoportosítások, állítások megfogalmazása, állítások igazságának eldöntése, szempontkövető feladatmegoldás – próbáljuk elérni, hogy jártasságot szerezzenek. (Írásbeli felmérőkben nem mérjük.)
Harmadik osztályban mindenekelőtt a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelő tevékenységekkel fejleszteni kívánjuk a gyermekek térszemléletét, a térben való tájékozódás képességét és a formalátást. A gondolkodásuknak leginkább megfelelő tevékenységgel fejlesztjük alkotó és problémamegoldó gondolkodásukat, kreativitásukat. Bővítjük az 1-2. osztályban elkezdett megismerési tevékenységet bizonyos geometriai tulajdonságok körében. Tovább finomítjuk a formalátást a térben és síkban végzett mozgatásokkal, tudatosabbá téve az egybevágó, hasonló és nem hasonló kapcsolatokat. Néhány nevezetes alakzatról bővítjük ismereteiket. Mérésekkel alapozzuk, formáljuk a geometriai mennyiségek – hosszúság, kerület, terület, térfogat, szög – fogalmakat. Esztétikai élményeket nyújtva formáljuk a matematikatanuláshoz való pozitív viszonyt.
A negyedik osztályban továbbra is folytatjuk a tapasztalatszerző, szemléletformáló munkát. Bizonyos tananyagrészeknél összegezzük az elmúlt években szerzett tapasztalatokat, illetve tapasztaltakra támaszkodva bővítjük a megfigyelések körét. Az építések körében figyelmünk a testeket határoló lapok tulajdonságaira, azok egymáshoz való viszonyára terelődik. Eddigi építéseinkben is foglalkoztunk a tükrösséggel, de inkább testhez rendeltük a tükörképét. Most az egyszerűbb esetekben szabályos testeknél keressük a belső szimmetriatengelyeket is.
A negyedik osztályos geometria tananyag gerincét képezi a téglatest tel, a kocká val, kettőjük kapcsolatával, a téglalap, négyzet, és ezek kapcsolatával kapcsolatos tapasztalatok kiegészítése, rendszerezése, s bizonyos értelemben való lezárása, fogalomrendszerré érlelése.
