Matematika/Tanterv/Geometria, mérés
Az Alsós tanítói portálból
2007. december 9., 00:04 változat
A tananyag rendszerében ez a téma igen fontos helyet foglal el. Korai tanítását az indokolja, hogy a kisgyermek számára a környező világban, annak tárgyai között kell eligazodnia. Ez az eligazodás a gyermek születése napjától kezdve elsősorban nonverbális, mozgási, tapintási élményekre támaszkodva történik. Célunk a gyermek segítése ebben az eligazodásban. Éppen ebből kiindulva általános alapelvünk, hogy minden problémát a tér felől közelítünk meg először, ahol csak lehet sokféle érzékelésre támaszkodunk, s amikor csak lehet a mozgást is bevonjuk. ( Célszerű sorrend)
A szemléletformálás folyamata igen hosszú. Egy-egy témát többször, több szempontból körüljárunk, mert szükség van a már megszerzett tapasztalatok felújítására, ismételt átélésére. Egyszeri tevékenység nem jelent elegendő tapasztalati alapot, egy-egy manipulálás még gyakran sejtések megfogalmazásához sem elegendő. Az újabb és újabb megközelítések közben figyelmünk lassan kiterjed újabb és újabb szempontokra. Így apránként tágítjuk, bővítjük érdeklődési körünket. Minden újabb szempont újabb és újabb tevékenységeket generál. A tananyag építkezése ezért, miként a többi téma esetében is, spirális jellegű.
Erre a témakörre még fokozottabban igaz, hogy szükség van a gazdag eszközkészletre. A geometria nem tanítható szavakkal. Mindent a kisgyerek kezébe kell adnunk. Fogja meg! Tapintsa! Forgassa meg! Mozgassa el! Érzékelje! Élje át! Lássa! Beszéljen róla!
A szakterminológia használata bővebb kifejtést igényel, de már itt leszögezhetjük, hogy kerüljük a felesleges verbalitást, az erőltetett, elsietett fogalomhasználatot.
A mérés mint tevékenység nem kötődik csak a geometriához. Fontos funkciója van a számfogalom építésében és a műveletek értelmezésében. (Lásd ott!) A geometriai mennyiségfogalmak formálása, mérés a geometriához kapcsolódik. Ezért itt is bő teret szentelünk neki. Geometriai mennyiségeken a hosszúságot, területet, térfogatot és a szöget értjük.
