Környezetismeret/Támasz/A napközis nevelők fejlesztő munkája/Tanulásirányítás/Kézség- és képességfejlesztés
Az Alsós tanítói portálból
2007. december 9., 00:04 változat
A fejlesztő munka, a korrekció lényege nem más, mint egyéni törődés a rászorulókkal. A segítségnyújtáshoz előbb fel kell derítenünk a tanulási problémák okait. A tanítóval közösen konkrét szempontok szerinti megfigyeléssel próbáljuk meg kideríteni a probléma eredetét, okait. Természetesen súlyosabb esetben szakember segítségét kérjük. / Logopédus, pszichológus. /
Ezek után közösen kidolgozzuk a hiánypótló, felzárkóztató gyakorlatokat betartva a fokozatosság elvét, és a speciális és komplex gyakorlás egymást kiegészítő használatát. Például speciális gyakorlattal fejlesztem az összeolvasás készségét, csak ezek után térek rá a tartalom elmondásának komplex gyakorlására.
Mindig csak rövidtávra, 1-2 hónapra tervezünk, hiszen minden kisgyerek más-más módon halad előre. Ezeket a tervezett gyakorlatokat rendszeresen kell végeznünk. Naponta, de lagalább heti 3 alkalommal, 3-5-10 perces időtartamban.
Lehetséges a fejlesztés egyénileg is, de kiscsoportban is végezhetünk hatékony fejlesztést. Például harmadik osztály évelején, mikor a halmazállapotokról tanulnak, de van még néhány kisgyerek, akiknek továbbra is szükségük van a mindennapos gyakorlásra. Külön asztalhoz ültetjük őket és az önálló tanulás elején 5 percben gyakorolunk. A gyerekek természetesen nem tudják, hogy miért ülnek együtt.
Fontos a fejlesztés szempontjából a gyakoroltatás helye a napközis napirendben. Tanulási időben több helyen végezhetjük ezt a munkát, természetesen úgy, hogy ez a többi tanulót ne zavarja. Az önálló tanulás elején, két tantárgy közé is elhelyezhetjük, mert a tevékenység váltás pihentet, valamint segíthet a következő lecke hibátlan elvégzésében. Végezhetjük még az ellenőrzés szakaszában, míg a felelősök ellenőrzik a leckét.
A tervezett szabadidős tevékenységek is számtalan lehetőséget nyújtanak. Például a különböző készségek fejlesztése összetett feladat. A megfigyelő-képesség, hallási és látási emlékezet, a gondolkodási képesség, a figyelem terjedelme és tartóssága is fejlődik a következő gyakorlat típusokkal.
Hallási és látási emlékezet fejlesztését is sorolhatjuk a mindennapos általános fejlesztési feladatok sorába. A környezetismeret tantárgy tanulása kapcsán nagyon sok lehetőség adódik fejlesztésre.
Pl.: Első osztály: Évszakok jellemzői ruházatban, táblaképek segítségével. Csoportosítási feladatok. Napszakok és higiéniás szokások kapcsolatainak megbeszélése.
Második osztály: Teremben lévő tárgyak mérése, lejegyzése. Közlekedési szabályjátékok.
Harmadik osztály: Különböző halmazállapotú agyagok csoportosítása. Erdőben és házkörül élő állatok képeinek csoportosítása.
Negyedik osztály: Hazánk térképén topográfiai, tájékozódást segítő játékok. Kiemelt megyékről, városokról, tájakról ismeretgyűjtés.
A megfigyelő-emlékezőképesség fejlesztésére akkor van szükség, ha bármelyik tanulónál ilyen problémát észlelünk.
Pl.: Mielőtt megtanulná a könyvből az adott növényről a leckét, kérjük, rajzolja le. Nézzük meg hogy az algoritmusnak megfelel-e az ábra?
A gondolkodás, a figyelem terjedelmének és tartósságának, valamint a szövegértő képességeknek a fejlesztésére a környezetismeret tantárgy kiválóan alkalmas. A tananyag nagyon sokféle tevékenységet igényel. Harmadik-negyedik osztályban ezt a tantárgyat használjuk a leggyakrabban sokféle tanulási technika megtanítására.
Az ellenőrzés és önellenőrzés képességének fejlesztése kiemelkedő feladat a környezetismeret tantárgynál. Mivel ez a tantárgy hetente egyszer-kétszer szerepel az órarendben, ezért a megtanultak ismétlése elkerülhetetlen. Első osztálytól fogva mindennapos feladat erre felhívni a gyerekek figyelmét.
A laphoz nem tartoznak aloldalak.
