Óraelemzési szempontok

Az Alsós tanítói portálból

---

Aktuális változat

1. Célok, feladatok és megvalósulásuk

• Mi volt az óra szerepe a témát feldolgozó oktatási folyamatban? Mit kívánt megoldani/megvalósítani a tanító? • Milyen mértékben felelt meg a tanítás-tanulás eredménye az óra rendeltetésének? Hogyan lehetett errõl tájékozódni? • Az óra megfigyelése, illetõleg a tanító saját közlése alapján megítélhetõ volt-e a felkészülés (a tervezés, az óravázlat-készítés) gondossága és célszerûsége?

2. A tanítási óra tartalma, szerkezete, idõarányai

• A tanítás anyagának szintje és mennyisége megfelelt-e a tanulók felkészültségének? • Hogyan kapcsolódott a korábban szerzett ismeretekhez? • Elegendõ mennyiségû és megfelelõ minõségû volt-e az új ismeretek feldolgozásához felhasznált tényanyag és tapasztalat? • Megfelelõ volt-e a jártasságok és készségek fejlesztését szolgáló tevékenységek tartalma, sorrendje? • Milyen képességeket, magatartási szokásokat fejlesztett az óra? • Milyen szerkezeti egységekbõl épült fel a tanítás-tanulás folyamata az órán? • Jutott-e kellõ idõ az egyes szerkezeti egységek tartalmas és eredményes megvalósítására? • A törzsanyagon kívül feldolgozott kiegészítõ anyag segítette-e a tanulók differenciált fejlesztését?

3. A tanulás közvetlen irányítása a tanító és a tanulók személyes (interperszonális) kapcsolatában

• Mi volt a közvetlen irányítás egyes változatainak pedagógiai szerepe (a tanári közlésnek: elbeszélésnek, magyarázatnak, elõadásnak; illetõleg: a megbeszélésnek beszélgetésnek)? • Milyen szerepe volt a tanulók egymás közötti interakcióinak az órán? • Hogyan valósult meg az órán a tanító és a tanulók közötti kommunikáció; a kezdeményezés (indítás, felhívás) - reagálás (válasz) - reflexió (elfogadás, megerõsítés, felhasználás, korrekció, elutasítás) láncolata? • Milyen arányban oszlott meg a tanító és a tanulók kezdeményezése? • Milyen mértékben voltak szakszerûek célszerûek, érthetõk és ösztönzõk a tanító kérdései? • Hogyan használta fel a tanulók kezdeményezését? (Jutalmazta vagy büntette, felhasználta vagy figyelmen kívül hagyta.) • Hogyan ítélte meg a tanulók tévedéseit? • Hogyan reagáltak a tanulók a tanító kezdeményezéseire? (Figyelemmel, érdeklõdéssel, aktivitással, - unalommal, közönnyel, a közös munkából való kikapcsolódással?) • Törekedett-e a tanító arra, hogy feltárja a tanítás anyagának tantárgyközi kapcsolatait, illetõleg felhasználja a tanulók korábbi ismereteit vagy iskolán kívül szerzett tapasztalatait?

4. A tanulás közvetett irányítása eszközök alkalmazásával

• Használt-e a tanító valamilyen oktatástechnikai eszközt az órán? • Az eszközhasználat összhangban volt-e az óra cél- és feladatrendszerével? • Milyen didaktikai funkcióval használta az eszközt (ismeretszerzésre, rögzítésre, ellenõrzésre, gyakorlásra)? • Alkalmas volt-e a választott eszközök minõsége és mennyisége a tanulók csoportos vagy egyéni munkájára? • Hogyan készítette elõ, hogyan szervezte meg a tanító a tanulók csoportos vagy egyéni munkáját? Meggyõzõdött-e arról, hogy a tanulók megértették-e a feladatot? • Biztosított-e megfelelõ idõt a feladatok megoldására? • Hogyan vett részt a tanító a tanulók csoportos, illetõleg egyéni munkájában? (Munka közben irányított, segített? Válaszolt a tanulók kérdéseire?) • Hogyan gyõzõdött meg a tanító a csoportos vagy egyéni munka eredményeirõl? (Hogyan ellenõrizte, hogyan értékelte a munkát?)

5. A tanítási óra „légköre"; hatása

• Milyen hangulatban zajlottak az óra eseményei? (A hangulat néhány jellemzõje: élénk, vidám - közönyös, fáradt, fásult - nyomott, szorongó - nyugtalan, zaklatott - féktelen, anarchikus) • Melyek voltak az óra légkörének domináns hatótényezõi? (Az óra anyaga - a taneszközök - a munkaformák - a tanító személyisége - az osztály közösségének szokásai, hagyományai -a jelenlévõ vendégek - alkalmilag ható külsõ tényezõk?) • Hogyan függött össze az óra légköre a tanító személyiségének illetõleg szerepfelfogásának jellemzõivel? • A tanító pedagógiai képességeinek megnyilvánuló vonásai (kommunikatív konstruktív és szervezõ képesség, pedagógiai tapintat és fantázia, intelligencia, kreativitás). • A tanító vezetési stílusa (direkt - indirekt; demokratikus, autokratikus vagy laissez faire) • Adott-e indítást a tanítási óra a megszerzett ismeretek bõvítésére, kiegészítésére, továbbépítésére, vagyis: az önálló tájékozódásra? • Hogyan alakult az órán az aktív és a passzív tanulók aránya? • A tanulók kapcsolatára az együttmûködés, a versengés, az egymás iránti közöny vagy az agresszív attitûd volt-e jellemzõ? • Mit jelenthetett a tanítási óra egésze a tanulók számára: maradandó, ösztönzõ élményt - hatástalan, formális jelenlétet - a tananyagtól, az iskolától elidegenítõ tapasztalatokat? • Mit tanulhattak meg ezen az órán a tanulók a tananyagon kívül?

6. A differenciálás

• Volt-e differenciálás az óra tervezésében? Az egész óra differenciált volt vagy csak egyes részei? • Mi volt a differenciálás célja, és mi mindenre terjedt ki? • Milyen szervezési elõkészítést igényelt, és hogyan valósult meg a differenciálás? • Kapcsolódott-e hozzá differenciálás-értékelés? • Milyen segédeszközöket használt a tanító a differenciáláshoz, s azok milyen hatásfokúak voltak?

7. Az alternatív programok

• A tárgyi környezet mennyiben felelt meg a program céljának, filozófiájának? • A tankönyvcsaládok, oktatási segédeszközök milyen mértékben állnak rendelkezésre, s megfelelõen használja-e azokat a tanító az eredményes munkához? • A munkaformák miben térnek el a hagyományos munkaformáktól, és milyen az eredményességük? • Milyen a tanítói visszajelzés, hogyan történik a tanulók értékelése? • Hogyan zajlik a közösségi élet, milyen gyermek-gyermek, pedagógus-gyermek interakciók figyelhetõk meg az órán? • Megfigyelhetõ-e az osztály-iskola, iskola-szülõ kapcsolat hatása az órán, s ha igen, az miben jelentkezik?

8. Értékfogalmak

• Hogyan érvényesül az emberi méltóság tisztelete az osztályban a tanítási órákon és azokon kívül (igényesség a feladatok megoldásában, önkontroll, kezdeményezés, önállóság, segítség, lelkiismeretesség, becsületesség, igazmondás)? • Hogyan ítéli meg a tanító a tanuló tévedését, hibáját, vétségét? • Hogyan dolgozzák fel az osztályban (a tanórán) a mesék, történetek, elbeszélések erkölcsi tanulságait? Az erkölcsi elemzések során a sokoldalú értékelésre, a problémák árnyalt elemzésére gondot fordított-e a tanító? • Kitért-e az értékfogalmak értelmezésére? • Hogyan viszonyult a más vélemények, értékelések kezeléséhez? • Hogyan reagáltak a tanulók egymás értékelõ véleményére? • Törekedett-e az iskolán kívül információhordozók (múzeum, színház, zene, képtár, TV, video, CD-romok) felhasználására? • Milyen mértékben jelennek meg a helyi értékek, sajátosságok a napi munkában és a tanórákon?

9. Szempontok a didaktikai feladatok dominanciája alapján

a) Új ismeretek feldolgozása • Milyen tényanyag szerepelt az órán? Ez milyen formában került a tanulók elé? • Milyen szempontokat adott a tanító a tényanyag elemzéséhez? • Hogyan jutottak el az általánosításhoz? Milyen szabályokat és feltételeket állapítottak meg? Történt-e és hogyan fogalomalkotás? • Hogyan történt az ismeretek rögzítése? • Volt-e gyakorlati alkalmazás, s ennek milyen módjait figyelte meg? b) Az ismeretek gyakorlati alkalmazása • Helyesen választotta-e meg a tanító a gyakorlandó anyagot? • Az alkalmazáshoz szükséges ismereteket idézték-e fel az órán? • Sikerült-e összekapcsolni az elméletet a gyakorlattal? • Az alkalmazott módszerekkel elérte-e a jártasságot, illetve a készség szükséges fokát? • Érvényesítette-e a gyakorlás fontos szempontjait: a tudatosságot, a fokozatosságot, a változatosságot? • Gondolt-e arra, hogy a gyakorlás anyaga nevelõ hatású is legyen? c) Ismétlés, rendszerezés • Helyesen határozta-e meg a tanító az ismétlendõ ismeretek körét? • Helyesen választotta-e meg a tanulói tevékenységeket az ismétléshez? • Sikerült-e kiemelni az anyag lényeges jegyeit? • Beilleszkedett-e a régebben tanult ismeretek rendszerébe? • Felszínre kerültek-e, tisztázódtak-e a hiányos ismeretek? • Volt-e szükség kiegészítõ anyagra? • Adott-e elõzetes szempontokat a tanító a témakörök ismétléséhez? • Sikerült-e az órán új szempontok alapján rendszerezni az ismeretanyagot? • Mennyire támaszkodott a tanító a tanulók elképzeléseire, tapasztalataira? • Sikerült-e felismertetni az anyag részei között a belsõ összefüggéseket? • Mit tett annak érdekében, hogy továbbfejlessze a tanulók ismereteit az ismétlés