Az Alsós tanítói portálból

Aktuális változat

Érdemes elolvasni:

Könyvajánló

Napközi otthon az iskolában Bacsák-Bíró-Sövegházy - Nemzeti Tankönyvkiadó

Üdvözöljük az Olvasót!

Kedves Olvasó!

Nyilván sokat és sok helyről hallott már a napköziről. Jót, rosszat egyaránt. Ez a könyv megkísérli átfogni a napközis nevelőmunka teljes horizontját, reményeink szerint erősen átbillentve a mérleg nyelvét a jó irányba. Milyen is tulajdonképpen a jó napközi? Otthonos, meleg, befogadó légkörű, ahol a gyermek biztonságban érzi magát, ahol olyannak fogadják el őt – a nevelő is, a társai is – amilyen. Ahol az emberi szabadság tisztelete és a segítségnyújtás a meghatározó. Merthogy ne feledjük, attól, hogy a napközis gyermek életkorából kifolyólag kevesebbet tud a világról, mint mi, felnőttek, emberi mivoltának tisztelete neki is jár! Szeretnénk hinni, hogy munkánkkal segítséget, nézőpontokat és ötleteket tudunk adni azoknak az Olvasóknak, akik szülőként, kollégaként, esetleg csak érdeklődőként beletekintenek ebbe a kiadványba. Különösen számítunk azoknak a napközis kollégáknak az érdeklődésére, akik – reményeink szerint – ugyanolyan elhivatottsággal dolgoznak a napközikben, mint mi magunk, s azokra is, akik még csak készülnek a tanítói hivatásra. Mindhárman évtizedek óta napközis nevelők és a Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium vezetőtanítói vagyunk. Saját, több évtizedes napközis munkánk tapasztalatai és a fővárosi pedagógusok továbbképzése során felvetődött visszatérő kérdések és problémák vezettek el bennünket ahhoz a gondolathoz, hogy hasznos lenne, érdeklődésre tarthatna számot egy olyan, a napközi otthoni munkával kapcsolatos, a gyakorlatra irányuló módszertani kiadvány, amely nemcsak a napközi otthoni munkáról szól általában, hanem a leggyakoribb problémákra is megoldásokat, mintákat kínál. Célunk, minden olvasó számára világossá tenni azokat a fontos szakmai és személyes szempontokat, amelyek bennünket vezérelnek, és folyamatos, további tanulásra, tájékozódásra serkentenek. Lehet, hogy ez a kép nehezen lesz beilleszthető a mai magyar iskola keretei közé, de hisszük és valljuk, hogy ez a feladatunk, bármilyen nehéznek, olykor kilátástalannak látszik is. Tisztában vagyunk azzal is, hogy a könyvet olvasva többek fejében megfordulhat az a gondolat, mennyire tipikus, mennyire átvehető „a Fazekas” pedagógiai gyakorlata, hiszen köztudomású, hogy tanulóink érdeklődése és motiváltsága a tanulás iránt átlagon felüli, az elért eredmények kiemelkedők. Ezzel a teljesen érthető – de szerintünk feltétlenül korrigálandó – fenntartással kapcsolatban három megjegyzésünk van: • Az, hogy a diákjainkra mindez jellemző, abból is adódik, hogy a napköziben megkíséreljük tovább növelni az érdeklődést, a tanulási kedvet. A napköziben szerzett önálló tanulói készségek, képességek pedig döntően befolyásolják a tanulás eredményességét. • Diákjainkra éppen úgy jellemzők az életkori és egyéni sajátosságokból adódó problémák, mint minden más iskola tanulóira. • Leírt eljárásainkat, példáinkat nem változatlan átvételre szánjuk, számítunk a kollégák adaptációs készségére, pedagógiai kreativitására, hiszen ennek meglétéről a továbbképzések alkalmával meggyőződhettünk.

A szerzők

PISA-vizsgálat 2000

Alkotó szerkesztő: Vári Péter

Az OECD által létrehozott és megrendezett PISA (2000) vizsgálat célja annak feltárása volt, hogy a felmérésben résztvevő országokban a 15 éves diákok mennyire felkészültek arra, hogy megfeleljenek a munkaerőpiac követelményeinek, valamint arra, hogy egész életükön át új ismereteket fogadjanak be, s azokat alkalmazzák is.

A könyv betekintést enged a vizsgálat lefolyásába, feladatrendszerébe (néhány mintafeladatot külön is bemutat), s számba veszi az eredményeket is. A vizsgálat 31 ország 250000 tanulójára terjedt ki, írásbeli feladatok megoldásából állt, valamint a tanulók iskolájának adatait is kérdőíven rögzítették.

Kiemelten foglalkozik a könyv a magyar eredményekkel is. A felmérés reprezentatív országos tanulói mintán zajlott. Így eredményei a magyar oktatási rendszer összes 15 éves tanulójára vonatkoztathatók.  Érvényes megállapításokat lehet megfogalmazni a korosztály képességeire, készségeire vonatkozóan. Az eredmények alkalmasak arra, hogy oktatáspolitikai elemzések alapjául szolgáljanak.

A PISA 2000 főként az olvasásra koncentrált, s annak kapcsolatára a természettudományokban nyújtott teljesítményekre. A matematika terén ugyan figyelembe vette a vizsgálat a résztvevő országok tantervét, ám célja a matematikai műveltség, a matematikai alkalmazás képességének mérése volt. (Tervezik, hogy a következő mérési periódusban a matematikát állítják előtérbe.)

A vizsgálati eredmények problémaként vetik fel, hogy a nemzetközi összehasonlításban és a hazai eredményekben fellelhető különbségekben, illetve egyenlőtlenségekben milyen okok játszhatnak közre. A források elosztása, ebből következően az iskolák ellátottsága, a pedagógusok egyéni eltérő képzettsége, motiváltsága a képzési programok eltérő hatékonysága, a családi háttér, annak segítő, támogató vagy éppen ellenkező volta mind-mind az esélyegyenlőtlenség növelésének irányába hatnak. Az eredmények ismeretében „fontosnak látszik a magyar tantervi hagyományok újragondolása és a fontos, hasznos tradicionális értékek megtartása mellett egy új szempontú tananyagstruktúra kialakítása elsősorban a teljesítmények javítása érdekében”. A tények magukért beszélnek, meggyőzően sürgetik a változást.

Logikus, jól szerkesztett, áttekinthető, s nem mellesleg olvasmányos írás. Izgalmas, értelmes olvasmány. Ajánlom minden pedagógus, s különösen a tanítók figyelmébe.

A laphoz nem tartoznak aloldalak.