Matematika/Tanterv/Valószínűség, statisztika/Statisztika tartalma/A statisztika más órákon
Az Alsós tanítói portálból
2007. december 9., 00:04 változat
Gyakorta előfordul, hogy magyar- vagy környezetismeret-órán találkoznak tanítványaink adatokat tartalmazó szövegekkel, grafikonokkal. Fontos feladatunk, hogy gyakorlottá tegyük a gyerekeket az ilyenfajta szövegek olvasásában, megértésében is, hiszen a mindennapi életben folyton szembetalálják magukat ilyen szövegekkel.
A PISA-vizsgálat matematikafeladatai közül gyengébbnek bizonyultak a magyar diákok azoknál a feladatoknál, ahol egy helyzet vagy egy információ különböző formában is megjelent. Ilyenek azok, ahol a problémát grafikon-táblázat, grafikon-szöveg vagy grafikon-grafikon összevetése által kell értelmezni. Diákjaink szintúgy gyengén szerepeltek a statisztikai adatok értelmezésében, illetve a statisztikai adatok alapján megfogalmazott állítások igaz vagy téves voltának eldöntésében. Továbbá a nemzetközi átlag alatt teljesítettek akkor, amikor a szöveges és képi információk megfeleltetésére volt szükség. Nagyon fontos körülmény, hogy a diákok matematikai és természettudományi teljesítménye nagymértékben függ az olvasási és szövegértési képességüktől. (Erről majd szólunk még a matematikai szövegértő képesség fejlesztésénél.)
Újságokban találhatunk olyan egyszerűbb szövegeket, amelyek közös feldolgozásával példát adhatunk a gyerekeknek arra, hogyan kezeljék az adatokat, grafikonokat tartalmazó szövegeket. Jó forrás a különböző újságok időjárás jelentés rovata, mert könnyen találhatunk benne adatokat tartalmazó táblázatokat. S szinte minden napilapban előfordul néhanap szöveg, melynek a témája is érdekli a gyerekeket, s adataikkal, grafikonjaikkal jól szolgálják az értő olvasás tanulását.
A következő szöveg olvasásakor már a cím olvasása, értelmezése is feladatot jelent mind tartalmi, mind formai (tördelés) szempontból.
Szükséges különböző gyűjtőfogalmak előhívása: lakosság, állampolgár, húsfélék, baromfi, szesz, stb.
Szavak és kifejezések magyarázata: magyar állampolgár, Központi Statisztikai Hivatal, csaknem, mérséklődött, egy főre jutó és mérséklődött (matematikai tartalom),
Melyik két év élelmiszerfogyasztását veti össze a szöveg? Ez is a megbeszélendő kérdések közé tartozik.
Ki az adatszolgáltató? Miféle adatokat tartalmaz a szöveg? Mennyi idő alatt fogyott ennyi élelmiszer? Miből tevődik össze az összmennyiség?
Az átlagosan szó mind hétköznapi, mind matematikai tartalmában a megbeszélendők körébe tartozik (Része a tananyagnak is.)
Tartalomjegyzék |
Lássuk a szöveget!
A NAP SZÁMA
715 kilogramm ételt fogyasztottak átlagosan a magyar
állampolgárok 2000-ben. Több élelmiszer fogyott, mint korábban, de az adatok tanúsága szerint a növekedést elsősorban az étrend egészségesebb (zsírban és szénhidrátban szegényebb) irányú változása hozta. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb jelentésben megállapítja: csaknem 72 kilogramm húst eszik egy-egy állampolgár. Tavalyhoz képest növekedett a baromfihús aránya a sertéséhez képest. Több liszt és rizs, de kevesebb burgonya került az asztalokra. Cukorból és mézből is kevesebbet, 34 kilogrammot kilogrammot fogyasztott a lakosság, míg zöldségből és gyümölcsből 222 kilogrammot. Az egy főre jutó szeszfogyasztás nem változott 1999-hez képest, de a borfogyasztás 30 literről, 28 literre mérséklődött, míg a sörfogyasztás évek óta tartó csökkenése megállt. (MTI)
Lássunk néhány feladatot, amit már önállóan oldhat meg a kisgyerek.
1. Állítások igazságtartalmának eldöntése az olvasott szöveg alapján. A válaszok a szövegben. A feladat az információ visszakeresése: az információk összevetése, az információk közötti kapcsolat fellelésével. (Közepes nehézségű feladat.)
Igaz-e, hogy a 2000-ben a magyarok egészségesebben táplálkoztak?
Igaz, hogy az egészséges étrendben nőtt a sovány húsok fogyasztása?
Igaz, hogy növekedett a sertéshús fogyasztása is?
Igaz, hogy több zöldséget, gyümölcsöt fogyasztottunk?
2. A következő feladat rejtettebb kapcsolatok felismerését kívánja meg, s a szöveg értékelését, az arra való reflektálást is kéri a gyerektől.
Ennek a szövegnek a feldolgozása arra ad lehetőséget, hogy a gyerekek gyakorolhassák a szöveg-grafikon összevetésével való értő olvasást. Önálló feldolgozás utáni nagyon alapos megbeszélés lehetőséget ad az értelmezésbeli hibák javítására. Ne csak a hibákra hívjuk fel a figyelmet, hanem mutassuk meg azt is, hogyan kerülhetők el a hibák.
"Kérek egy pohár vizet"
A diákok nyelvtudása általában nagyon iskolaszagú, nem kommunikatív* Meglévő szókincsükkel nehezen boldogulnak a hétköznapi élethelyzetekben mondja Marián Béla, a Marketing Centrum kutatásvezetője. A Marketing Centrum által végzett felmérésből kiderül: a nyolcadik osztályos tanulók egyharmada saját megítélése szerint a szokványos "kérek egy pohár vizet" mondatot sem tudná lefordítani szó szerint az általa tanult idegen nyelvre. A felmérésben ezer nyolcadikos és ugyanennyi tizenegyedikes diákot kérdeztek meg. A szubjektív nyelvteszt** lényege az volt, hogy a tanulóknak nyelvtanárok által összeállított, hétköznapi életben használt mondatokról el kellett dönteniük, le tudják-e fordítani az általuk legjobban beszélt nyelvre. A tizenegyedikesek közül mindössze 15 százalék** válaszolt úgy, hogy az összes mondatot le tudná fordítani.
*nem kommunikatív: nem közlésre képes (nem tudja magát megértetni)
**szubjektív nyelvteszt: saját bevalláson alapuló nyelvtudás vizsgálat
*** százalék: 1 századrész, száz részre osztva az egész, s abból egy rész
Legalább kétszer olvasd át a szöveget! Tanulmányozd az ábrát!
1.Válaszolj a kérdésekre!
Milyen a diákok nyelvtudása?
Miért mondja a kutatásvezető, hogy nem kommunikatív a diákok nyelvtudása?
Kik állították össze a mondatokat?
Írj egy hétköznapi életben használt mondatot, amire szerinted egy turistának külföldön szüksége lehet!
Hány nyolcadikos és hány tizenegyedikes vett részt a felmérésben?
2. Hányadikos gyerekek eredményeit ábrázolja a grafikon?
Hány mondatról kellett eldönteni, le tudja-e fordítani?
3. Húzd alá, melyik szín jelenti ezt: nem tudom lefordítani!
világosszürke szürke sötétszürke
Húzd alá, melyik szín jelenti ezt: nagyjából, nem pontosan tudom lefordítani!
világosszürke szürke sötétszürke
Most a grafikon összes sorát figyeld meg!
A nyolcadikos osztályosok hány százaléka tudná lefordítani mind a 6 mondatot?
Színezd be pirossal vagy jelöld meg valahogy a grafikonnak azt a részét, amelyből ezt megtudtad!
4. Igaz vagy nem igaz?
A tizenegyedikesek közül többen tudják lefordítani az összes mondatot, mint a nyolcadikosok közül.
A tizenegyedikesek közül kevesebben tudják lefordítani az összes mondatot, mint a nyolcadikosok közül.
5. Ki tudod számítani, hogy a nyolcadikosok közül hány gyerek tudta lefordítani pontosan a "Nincs hova mennem." mondatot?
Te tudnál kérni egy pohár vizet idegen nyelven?
Miért fontos szerinted a kommunikatív nyelvtudás?
Érdemes egy-egy ilyen szöveggel elbíbelődni, mert nagyon sokat fejleszt a gyerekek szövegértő képességén. Általában jobban érdekli őket egy-egy ilyen téma, mint egy közepesen izgalmas olvasókönyvi szöveg. A nyelvtudásról szóló szöveg jelen pillanatban felkelti a gyerekek kíváncsiságát, mert gyakran folyik erről a szó a felnőttek között otthon, az iskolában, a televízióban. Ha motivált a gyerek az olvasásban, az már önmagában a fejlesztés irányába hat. Hát még, ha alapos, szakszerű segítséget is kap az ilyen típusú olvasmányok feldolgozásához.
Fontos mozzanatok a feldolgozásban:
Szómagyarázat megtalálása lábjegyzetben, elolvasása.
A már ismert kifejezéssel az új/idegen szó behelyettesítése, s az így való újraolvasás.
Információ kikeresése – könnyen felismerhető helyen van
-- rejtett pozícióban van
-- következtetni lehet rá szövegösszefüggésből.
Szöveg értékelése, összevetése saját tudásával.
Ábraértelmezés.
Jelolvasás.
Összefüggések felismerése grafikonon belül.
Összefüggések felismerése szöveg és grafikon között.
Negyedik osztály végén vagy ötödik osztályban érdemes egyre több ilyen szöveget keresni.
A laphoz nem tartoznak aloldalak.
