Környezetismeret/Támasz/A napközis nevelők fejlesztő munkája/Szabadidő szervezés/A tanuláshoz kapcsolódó szabadidős tevékenységek

Az Alsós tanítói portálból

(Változatok közti eltérés)
('''Projekt pedagógia a napköziben''')
('''Projekt pedagógia a napköziben''')
111. sor: 111. sor:
November 17-28.
November 17-28.
 +
Feladat: Gyűjtés
Feladat: Gyűjtés
Japán öltözködés. Origami történet. Hajtogatás. Tablókészítés.
Japán öltözködés. Origami történet. Hajtogatás. Tablókészítés.

2008. október 28., 20:03 változat

A tanítási órákra való felkészülésen és az önellátással kapcsolatos tennivalókon kívüli időt szabadidőnek nevezzük.

„ A szabadidő mindazon foglalatosságok összessége, amelyekben az egyén önként vesz részt, akár azért, hogy kipihenje magát vagy szórakozzék, akár azért, hogy fokozza önkéntes társadalmi tevékenységét, tájékozottságát vagy érdekmentesen képezze magát, miután eleget tett összes kötelezettségeinek.”

/Dumazedier/

A szabadidő nevelő hatása akkor bontakozik ki teljesen, ha változatos, jelen van benne a játék, a gyermek életkorának, érdeklődési körének megfelel, és az ismeretszerzésre is lehetőséget adó foglalkozás. A pedagógus feladata, a gyerekek szabadidő felhasználásának tervszerű irányítása. Ebben az irányításban a munka, a játék, a sport, a hobby egészséges arányait igyekszik megteremteni. Nem szabad hagyni, hogy egyes tanulók érdeklődése leszűküljön és szabadidejükben állandóan csak egy tevékenységet folytassanak. A gyerekek sokfajta szabadidős tevékenységet ismerjenek meg csak így készíthetjük fel őket a tartalmas szabadidő eltöltésére. Ha a szabadidő „hasznos idővé” válik, lényegében a személyiség gazdagítását és képességeinek fejlesztését szolgálja. A gyerekek csak akkor tanulják meg a szabadidő felhasználás módját, ha megfelelő választékot nyújtunk a szabadidős tevékenységek köréből. Olyan tevékenység formákat kell létrehozni, amelyek valóságos tartalommal telíthetők.

A szabadidő – tevékenységnek kettős célja van:

1. A tanulók szükségleteinek és igényeinek gazdagításával kapcsolatos. 

2. A nevelési tevékenységek megteremtése és kihasználása.

A gyerek a szabadidőben valóban érezze magát szabadnak. A szabadon választható tevékenység végzése örömet vált ki, a tevékenység során ez beépül a személyiségbe, és ez a tanulási folyamatra is hatással van. Tanulói aktivitás fejlesztése és a kezdeményezőkészség fokozása szükséges ahhoz, hogy képesek legyenek az önálló ismeretszerzésre. Meg kell tanítani arra, hogy a szabadidőt igényesen és sokféle tartalommal töltsék meg. A választhatóság nem járhat azzal, hogy a gyerekek sokféle tevékenységbe belekezdenek, de nem mélyülnek el bennük, mert gyorsan abbahagyják. Teljesen kötetlen szabadidőre szükség van, de ez igazán akkor lesz értékes, ha előzőleg már sokféle szabadidős tevékenységgel ismertették meg a gyerekeket. Tapasztalatok szerint a kötetlen szabadidőben sokszor a már megismert tevékenységekből választanak.

„Az iskola dolga, hogy megtanítassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti vágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az oktatás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni.”

/Szent-Györgyi Albert/

Projekt pedagógia a napköziben

A világ nem tantárgyakra bontva működik. Komplex jelenségekből áll, s egy-egy feladat megoldásához mozgósítani kell mindazt, amit az ember tud. Ezért az oktatás során a világ komplexitását kell megmutatni a gyerekeknek. A projekt-módszer (John Dewey és William Kilpatrick) előnye az életközelség és a szociális tanulás. A projekt-módszer legfontosabb jellemzői A tanulók valamilyen terméket készítenek el, problémát oldanak meg. Akiket a téma, a problkéma érdekel, osztály- és évfolyamkereteket átívelő csoportba szerveződve mélyülnek el a megoldásában. Sok önálló munkával, gyakran a csoporton belüli munkamegosztással (kiscsoportok szervezésével), a tanórai és a tantárgyi keretektől függetlenül tevékenykednek. A termék elkészítéséhez, probléma megoldásához szükséges ismereteket maguk kutatják fel, megosztják egymással meglévő és most megszerzett tudásukat, s a munkafolyamat tervezésnél figyelembe veszik az egyéni képességeket, érdeklődést és tehetséget. Eredményeit a nyilvánosság előtt mutatják be a gyerekek. A bírálat és a kritika nyilvános és kiterjed a cél és az eredmény összevetésére, a termék minőségére, továbbá a munkafolyamathoz kapcsolódó tényekre, érzésekre. Mindez lehetőséget kínál a szociális tanulásra. A feladat megoldásához elengedhetetlen a résztvevők, illetve a kiscsoportok egymás közötti kommunikációja.



ISMERD MEG, FOGADD EL!

A TOLERANCIA ÉVE A NAPKÖZIBEN Ismerkedés más népek életével, szokásaival

Téma beosztás

  • Október-november: Ázsia (Kína, Japán, India)
  • Január-február közepe: Dél-Európa ( Olaszország, Görögország, Törökország )
  • Február közepe-március : Amerika (Amerikai Egyesült Államok, Mexikó, Dél-Amerika)
  • Április-május: Közép-Európa és Magyarország (Helyi specialitások, hungarikumok, környező országok specialitásai)

Október-november: ÁZSIA

2.b. és 4.b. JAPÁN

5.b. INDIA

6.a. KÍNA

11.a. Szervezés, kiállítás rendezés. Zárónap szervezése

Zárónap: 2008. november utolsó hetében

Feladatok: A gyerekek 30 perces előadással készülnek az adott országról. Felderítik a téma történeti, kultúrtörténeti, néprajzi, műszaki, technikai, tudománytörténeti és sport vonatkozásait. Ismerkednek az adott ország népzenéjével. Ehhez gyűjtő- és kutatómunkát végeznek minden elérhető forrás felhasználásával: könyvtár, internet. A gyűjtött anyagot tablókon rendszerezve bemutatják. Az adott ország egyszerűen elkészíthető ételeit megfőzik, megkóstolják. Kiemelt feladat a projekt megvalósítása során a tantárgyi kapcsolatok megkeresése. Például a 4. osztályban a környezetismeret tantárgy Gyümölcsöskert és A veteményes című témákhoz kapcsolódhatunk.

Az alábbiakban a negyedik osztályosok által a projekt október-novemberi időszakában végzett feladatsort és annak időbeosztását mutatjuk be.

Szeptember 29.- október 10.

Feladat: Kéthetes gyűjtőmunka indítása és gyűjtés. A második hét végén összegzés, tablókészítés. A gyűjtés tárgya: Földrajzi elhelyezkedés, nevezetességek. Különleges természeti adottságok. /könyvek/ Kertek, Ikebana, Gésák, Építészet, Sport, Zene. Írásjelek tanulása, tálak festése japán írásjelekkel.

Október 13-22.

Feladat: Előadás és gyűjtés Mitológia, harcművészet, MANGA. Rajzolás, festés, előadás, DVD.

November 3-14.

Feladat: Gyűjtés. Közös tervezés Teaszertartás. Receptek, fűszerek. Egyszerű ételek elkészítése, teázás.

November 17-28.

Feladat: Gyűjtés Japán öltözködés. Origami történet. Hajtogatás. Tablókészítés. Felkészülés az ÁZSIA ZÁRÓNAPRA.


A laphoz nem tartoznak aloldalak.