Matematika/Tanterv/Valószínűség, statisztika/Valószínűség/Módszertani ajánlások
Az Alsós tanítói portálból
2007. december 9., 00:04 változat
A valószínűségi játékok játszása közben se feledkezzünk meg a játék nevelő erejéről! Miben rejlik a játék fejlesztő ereje?
Fejleszti a tanuláshoz szükséges képességeket, készségeket.
Az erkölcsi érzéket.
Gyakoroltatja a közösségi viselkedési szokásokat.
Szerepe van bizonyos tulajdonságok kialakításában: türelem, kitartás, önbizalom, öntudat, becsülés, barátság, mások iránti bizalom, nyitottság, empátia. A győzelem és a vereség egyaránt erősítik e tulajdonságokat
Együttes tevékenység lévén fejleszti a közösségi szellemet, megteremti az összetartozás, az elfogadottság érzését, segíti az egyén szocializációját, együttműködési készségét.
A játék aktív részvételt kíván, de a gyerekek csak akkor tanulnak meg valamit, ha nem hagyjuk magukra őket a játék bemutatása után, hanem segítjük őket abban, hogy kritikusan építően gondolkodjanak a játék előtt és utána is.
A játék alkalmas arra is, hogy segítsen a gondolkodást gátló jelenségek leküzdésében, azaz a kapkodás, a szűklátókörűség és a szétszórtság kiküszöbölésében.
Az egyik legelterjedtebb gondolkodási hiba a kapkodás. Gyakran elsietjük a döntést nem figyelve az egyéb kínálkozó lehetőségekre. Nem szánunk időt arra, hogy az előző rossz döntéseinkből levonva a következtetést korrigáljunk. A gondolkodtató játékvezetés célja, hogy leszoktasson a kapkodásról, kapjon bátorítást a játékos gyermek, hogy megálljon, és átgondolja döntéseit.
Szokásos hiba a szűklátókörűség is. Rutinból cselekszünk a megszokásokat követve lépünk, nem merünk eltérni ismeretlen ösvények felé.
A szétszórtság az eredményes gondolkodás gátlója lehet. Ha nincs tervünk, ha nem látjuk tisztán a célt, az irányt, nem vesszük észre mi fontos igazán, agyunk összefüggés nélkül, találomra, szervezetlenül dolgozik. A problémákat esetlegesen, találomra közelítjük meg. Ezek a gondolkodási hibák később az emberi jellem részévé válva sok sikertelenség forrásává lehetnek, nemcsak játékban vagy feladatmegoldás közben, de emberi kapcsolatainkban, hétköznapi döntéseinkben is állandóan szerepet kapnak.
Nézzünk néhány gondolkodtató játékot, s néhány eljárást, mely biztosítja a játék sikerességét, nevelő hatásának kibontakozását!
Malac-játék
Füzet, ceruza és dobókocka szükséges a játékhoz. Kisebb 4-6 fős csoportokban játszhatjuk. Az nyer, aki előbb eléri a kitűzött ponthatárt, az 50-et. Sorra egyet-egyet dobunk egymás után. Mindenki feljegyzi a saját dobása értékét. Ahányast dobott, annyi pontot ír. Ehhez hozzáadja majd a következő dobás pontértékét. Aki 1-est dob, elveszíti összes megszerzett pontját, és kiesik a játékból.
Az Ismerkedés a játékkal az alábbi lépésekben zajlik:
A szabályismertetés háromféleképpen is történhet.
Vagy a gyerekek együtt elolvassák a szabályokat, majd megvitatják, hogyan kell a játékot játszani. Előnyei a csoportos tanulás előnyeivel egyenértékűek. Megbeszélik a problémákat, elosztják a feladatokat, így nagyobb a siker esélye, mintha egyedül dolgoznának.
Vagy mindenki önállóan ismerkedik meg a szabályokkal. Akadnak gyerekek, akik szeretnek egymaguk megbirkózni a problémákkal. Ez nekik nagyon megfelel. Aki nem ilyen, annak a megbeszélés során fokozott segítségre, magyarázatra van szüksége.
Vagy a tanító magyarázza el a játék menetét. Így gyorsabban jutunk el a játékig, de kizárjuk a gyereket a felfedezésből. Előfordulhat, hogy később merülnek fel problémák. Csak akkor folyamodjunk ehhez, ha mi is már sokszor játszottuk a játékot, s pontos eligazítást tudunk adni.
Megbeszélés: Meggyőződünk a szabály megértéséről. Itt tehetik fel a gyerekek pontosító kérdéseiket, tisztázhatják a játékmenet problémás részeit.
Próbajáték: Lehetőleg mindig játsszunk egy próbajátékot, mert ilyenkor még kiderülhetnek a félreértések.
A cél: a játék végiggondolása, és annak tisztázása, mi játszódik le a fejünkben játék közben. Nem árt, ha a gyerek is tudja ezt.
A következő kérdések merülhetnek fel:
Van-e valamelyik játékosnak előnye?
Előny lehet-e kezdő játékosnak lenni? (igen)
Kell-e valamilyen módszer a kezdő játékos személyének kiválasztására?</span>
Mit ajánlanak a gyerekek?</span>
Igazságos-e az ajánlott módszer ? Például, aki a legkisebbet dobja a kockával, az kezd, vagy aki 6-ost dob, az lehet az első dobó. Indokolják is, miért gondolják ezt igazságosnak! 1/6 az esély arra, hogy bármely számot dobjunk
Lehetsz szerencsés a játékban?
Előfordulhat, hogy kiesel?
Melyikre van nagyobb esély?
Ha dobtál már 1-est, 2-est,3-ast, 4-est, 5-st, 6-ost, törvényszerű, hogy 1-est fogsz dobni legközelebb?
Mekkora az esélye ennek? Valószínű, hogy 1-est fogsz dobni?
Játék: Engedjük játszani a gyermekeket. Ha lehet, üljünk be mi magunk is, és játsszunk velük. Ha csak megfigyelőként járunk közöttük, semmi esetre se avatkozzunk bele beszélgetéseikbe vagy vitáikba. Ha szükségét érzik, úgyis kérik a véleményünket, de lehet, hogy csak az örömöt akarják megosztani a tanítóval. Ezt jelzik. Hozzánk fordulnak. Rámosolyognak a tanítóra. Tudósítanak a játék állásáról. Válaszként csak egy-egy gesztust igényelnek, ami megnyugtatja őket a felől, hogy a tanító is része az örömteli élménynek.
A játék értékelése: A játszma vagy játéksor lejátszása után ismét tegyük fel az iménti kérdéseinket. Most más szemmel nézik ezeket a gyerekek. Lesz olyan feltételezés, amelyik beigazolódott. Más elképzelést esetleg el kell vetni. Lesz olyan kérdés, amelyikre most választ tud adni a gyerek. De újabb kérdések is felmerülhetnek.
Macska-egér játék Videó
2o mezőből álló pályán játsszuk a játékot. A macska az 1. mezőről indul, az egér előnyt kap. Õ a 10. mezőről indulhat. Kockával dobunk felváltva. Az egér csak akkor léphet, ha 1-est, 2-est, 3-ast vagy 4-est dobott. A macska 5-ös és 6-os dobásakor lép. Annyit lépnek, ahányat a kocka mutat. Ha a macska beéri vagy lehagyja az egeret, akkor nyert, mert megette az egeret. Ha az egér eléri a20-as mezőt vagy túllép azon, megmenekült, tehát ő nyert.
Élvezetesebb a játék, ha a szabályok megértése után a próbajátékot gyerek bábúkkal játsszuk. A pályát a földre elhelyezett 20 írólappal rakjuk ki. Megjelöljük az 1-es, 10-es és 20-as mezőt. Macska, illetve egér füleket vágunk ki papírból és a játékra vállalkozó két gyerek fejére kötjük. Megkérdezzük a többieket, hogy a macska vagy az egér nevében szeretnének-e dobni. Ezután egy-egy gyerek dobhat a macska, illetve az egér nevében. A gyerekek a dobások szerint lépnek.
Kérdések:
Melyik fog győzni?
Miért a macskát vagy az egeret gondolod győztesnek?
Mi látszik valószínűbbnek, az egér vagy a macska győzelme?
1+2+3+4=10 az átlag lépéshossz: 2,5 az egér esetében
5+6=11, az átlag lépéshossz 5,5 a macska esetében.
Az egérnek kétszer annyi lépési lehetősége van, mint a macskának. A macska ezért 5,5/2= 2,75 átlaglépéshez jut. Csekély – negyednyi – előnye van a macskának. (Természetesen nem biztos, hogy egy játékon belül, ilyen rövid pályán ez látszik.) Olyan kicsi az eltérés, hogy várhatóan egyforma mennyiségben győz a macska és az egér.
Ki lehetne valahogy egyenlíteni az egér negyednyi hátrányát? Erre a kérdésre a gyerekek javaslata az volt, hogy induljon az egér a 4-es, a macska az 1-es pályáról. Ezt is érdemes kipróbálni.
Át tudnád alakítani a játékot úgy, hogy más állatpár szerepeljen benne?
Milyen szerepe van a játékban a véletlennek?
A játéknak akkor van értelme, ha sokat játsszák a gyerekek. Tízes sorozatok után feljegyzéseket készítettek a macska és egér harcának eredményeiről. A feljegyzések segítik őket az esélylatolgatásban, s mellesleg gyakorlatot szereznek az eredmények rögzítésében is.
Kockadobáshoz kapcsolódik a következő játék is.
Párban játszanak a gyerekek. Két dobókockával dobnak egyszerre. Az EGYIK játékos akkor, írhat magának 1 pontot, ha a két kockán lévő számok összege páros, a MÁSIK akkor szerez pontot, ha a számok szorzata páros.
A gyerekek két sorozatot játszanak. Egy-egy sorozat 20 dobásból áll. A felénél szerepet cserélnek, hogy legyen tapasztalatuk az EGYIK és MÁSIK játékos feltételeinek teljesüléséről, illetve be nem teljesüléről.
Kérdések:
Melyik fog szerinted nyerni?
Melyiknek van nagyobb esélye a győzelemre?
Van szerepe a véletlennek is?
Megbeszélés:
A megbeszélés most az esélyek pontos számbavételével történik. A gyerekek táblázatba rögzítik az összes dobási lehetőséget. Az egyik táblázatban a páros összeg teljesülését színezik, a másikban a páros szorzatokat. Ha összehasonlítják a színezett ábrát, láthatják, hogy nagyobb az esélye annak, hogy a páros szorzattal a MÁSIK játékos nyerjen.
Ha legalább egy páros szám szerepel a szorzatban, páros az eredmény. Ezzel szemben az összegnél két párosnak vagy két páratlannak kell lennie.
(Munkafüzet 110. oldal)
C. Neményi-Káldi 4. oszt. Matematika munkafüzet
A laphoz nem tartoznak aloldalak.
