Örömteli tanulás

Az Alsós tanítói portálból

2008. július 30., 08:34 változat

Az önmagát biztonságban tudó, a tanító és a társak szemében elfogadottként élő, érző kisgyermek tanulásra kész. Csak a pozitív légkör biztosításával reménykedhetünk eredményes tanulásban. A jó légkör megteremtésének elengedhetetlen feltétele a motiváltság a tanulásban, félelemmentes nyitott partneri viszony, mely megengedi a tévedést, sőt a rosszul tudást. Elfogadja, sőt igényli az értelmes vitát. Szervezettséggel, kiszámíthatósággal biztosítja a tanulás feltételeit. „Az örömet a folyamatban is meg kell találni, nemcsak az eredményben.” – írja Erika Landau izraeli pszichológus. Ez aligha lehetséges negatív tanulási légkörben.

Motiváció

A motiváció indíték, mely a cselekvést elindítja, annak irányt szab. Vannak alapvető motívumok, és csak azok kielégítésével fejlődhetnek ki magasabb rendű motívumok. A gyermek fizikai, biztonsági és érzelmi szükségleteinek kielégítése lehetővé teszi, hogy magasabb rendű igények: a tanulás, a jó munka, a hasznosság, az önmegvalósítás felé forduljon. Éppen ezért fontos számunkra a jó légkör megteremtése a tanuláshoz. Az önmagát biztonságban érző kisgyermek szívesen veti bele magát a tanulásba. Számára „minden munka: amit meg kell tenni, és minden szórakozás: amit önként vállal az ember.” /Mark Twain/ Nincs szüksége külső késztetésre (piros pont, jutalom egérke, matrica, …), ha engedjük pozitív indítékait, belső motivációját életbe lépni.

Belső motíváció lehet, hogy a világ megismerésének tevékenységére vágyik. Ha ebben segítségére vagyunk, magas aktivizációs szint jellemzi. Ilyenkor tartósabbá válik figyelme, nem szívesen hagyja abba a megkezdett tevékenységet. Igazán kíváncsi, kész új felfedezésekre, eddig járatlan utak kipróbálására. Sikerre vágyik. Nem a piros pont nyújtotta sikerre, hanem a probléma megoldásának, az akadály leküzdésének sikerére. Elismerésre vágyik, amely a tanító, a társak felöl árad felé, vagy legalább biztatásra vágyik, annak átélésére, hogy mások hisznek az ő sikere lehetőségében.

A Varga-C.Neményi-féle módszer egyértelműen a belső motiváció fontosságát hirdeti. S a kötelező szöveges értékelés megvalósulásának (2004-2008) eredményeként remélhetőleg megszűnik az eddigi ellentmondás, mely a belső motivációra támaszkodás és a kényszerű külső motiválás (osztályzás, piros pontok beváltása) között fennállt.

A tanulási motivációt az egyéni belső hajtóerők és a külső tényezők kölcsönhatása alakítja ki.

Motivációs szintek

1.Beépült / internalizált / tanulási motiváció: a tanuló lelkiismerete, kötelességtudása alapján teljesíti az iskolai követelményeket. A tanulás ebben az esetben a társadalommal, a szülőkkel vagy az illető önmagával szembeni erkölcsi kötelességét jelenti. Az iskolai elvárások beépülnek a tanuló személyiségébe,ha ezek olyan igények, amelyeket a tanuló önmagával szemben támaszt. A tanulási folyamat irányításában a belső tényezők játsszák a főszerepet / a siker megerősítő hatású, a kudarc rossz lelkiismeretet eredményez. A tanuló fokozatosa függetlenedik a külső megerősítéstől vagy büntetéstől.

2.Belső / intrinzik / tanulási motiváció: ha a motivált állapotot a tanuló bizonyos személyiségvonásai vagy a tanulási helyzet sajátosságai hozzák létre. Ilyenkor a tanulás valódi tevékenységként értendő.

• A tanuló azért teljesíti az iskolai követelményeket, mert azok összhangban vannak saját céljaival.
• Az iskolában való megfelelés igénye itt elsősorban a tananyag iránti érdeklődésből, kíváncsiságból, belső ösztönző erőkből ered.
• A tanulási szituáció, mint belülről fakadó drive.
• A tananyag tartalmát, vagy az elsajátításhoz vezető tevékenységformát preferálja.
• Maga a tanulási folyamat a megerősítés.

3.Külső / extrinzik / tanulási motiváció akkor vezérli az ismeretszerzést, ha az egy külső, tehát a tanulástól idegen cél érdekében történik. Az így motivált tanulás valamilyen külsőleges cél elérésének eszköze.

• Az ismeretszerzés a tanulás lényegétől idegen dolgokért folyik / külső jutalmak: jó jegy, tárgyi jutalom, egyéb előnyök…/.
• Külső jutalmakra irányul /a szülők, tanárok, iskolatársak elvárásainak való megfelelés igénye, az elfogadás, elismerés utáni vágy/.
• Negatív következmények kíván elkerülni / büntetés, rossz jegy /.
• Külső motivációk befolyásolják.
• Megszűnése vagy jelentőségének elvesztése után nem ösztönöz további tevékenységre.

4.Presztízs, mint tanulási motiváció / hírnév, tekintély, befolyás, erkölcsi súly…/

• A külső és a belső motiváció között található meg
• A személyes belső törekvések és a külső versenyhelyzetek vezérlő hatásaként alakulhat ki
• A presztízs motivációs hatása könnyen legyőzhető, gyors eredményekkel kecsegtető feladathelyzetek, életpályák, munkaterületek, divatos szakmák, tevékenységek választásában.

Kisiskolások esetében leggyakrabban a beépült – intrinzik – tanulási motivációs szint érzékelhető. Valószínűleg a kisiskoláskori feladattudat kialakulása, megjelenése miatt. A külső – extrinzik – motivációs szint a szülői ill. pedagógusi ösztönzésként mérhető, talán a belső és a presztízs motivációs szint, később alakulhat ki. De természetesen a kisgyerek személyisége befolyásolja az effajta tanulási motivációs szintek kialakulását. A tanulási folyamat egyik alkotó eleme a tanulási motiváció. A tanulási stratégia „működése” szempontjából legalább az egyik motivációs szint kialakulására szükség van.