Emlékezet

Az Alsós tanítói portálból

2008. július 23., 13:49 változat (szerkesztés) Kivovics (Talk | Szerkesztései) (→Az emlékezés fejlesztése) ‹ Előző változtatások		2008. július 23., 13:49 változat (szerkesztés) (visszavonás) Kivovics (Talk | Szerkesztései) (→Az emlékezés fejlesztése) Következő változtatások ›
29. sor:		29. sor:
	Mit láttál? (emlékezetből felsorolja)		Mit láttál? (emlékezetből felsorolja)
		+
		+
		+
		+

---

2008. július 23., 13:49 változat

A memória nem más, mint ingerek (élmények, gondolatok, viselkedések, mozgásválaszok, érzelmi reakciók) nyomán kialakuló tapasztalatok megőrzése az idegrendszerben.

A rövid idejű emlékezés/rövid távú memória/munkamemória

Egy időben csak korlátozott mennyiségű tapasztalati anyagot tudunk megjegyezni rövid időre, néhány percre (ill. addig, míg figyelmünk el nem terelődik a megjegyzettekről). A Baddeley nevéhez fűződő munkamemória felfogás szerint a rövid idejű emlékezet a tudatosság, az aktív emlékezetbe idézés képessége. Az van a rövid idejű emlékezetben, amiről éppen be tudunk számolni, amire éppen gondolunk. A tudatos, rövid idejű (munkamemória) emlékezetben lévő anyagon gondolkodási műveleteket, átalakításokat végezhetünk. Például amikor két megjegyzett számot fejben összeszorzunk.

Baddeley feltételezése szerint a munkamemória három komponensből áll: egy észlelési természetű – alapvetően vizuális – rögzítőrendszerből; egy hallási rögzítésen alapuló verbális emlékezeti működésből; ezenkívül egy, az átalakítási műveleteket végző és a munkamemória korlátozott kapacitását elosztó végrehajtó rendszerből. (A munkamemória – a tudatosság – tartományának el kell oszlania a megjegyzendő anyag és az elvégzendő műveletek között. Túl nagy számokat nehezebb összeszorozni, mert túl sok a megjegyzendő elem. A túl bonyolult műveletek a megtartási kapacitást korlátozzák: hosszú szóból nehezebb fejben anagrammát gyártani.

Munkamemória alatt azt a memóriafajtát értjük, amit közvetlenül a feladatok megoldásához használunk. Ebben a memóriában tároljuk egy konkrét matematikai feladat megoldásához szükséges lépéseket, a fejszámolás során a részeredményeket, vagy egy hosszabb mondat megfogalmazásakor a gondolati egységeket szintén ennek segítségével fogjuk össze. A munkamemória kinél nagyobb, kinél kisebb kapacitású, de kitartó feladatmegoldással könnyen fejleszthető.

Az emlékezés fejlesztése

• A vizuális emlékezet fejlesztése

Mi változott meg? Eleinte egyszerűbb a játék. A ruházaton vagy a környezeten hajtunk végre egy változtatást.

A tanító színes rudakból egy építményt épít. Megfigyelteti a gyerekekkel. A gyerekek hunynak. Ezalatt a tanító változtat az építményen: elvesz vagy hozzátesz egy-két rudat; más színűre cserél egy rudat. A gyerekeknek azt kell felfedezniük, mi változott meg.

Mi hiányzik? (megfigyeli melyik játékot tettük el)

Memóriajátékok

Tíz másodpercre megmutatunk néhány számot. A gyerekeknek meg kell jegyezni közülük annyit, amennyit csak tudnak. Írják le azokat a számokat, amelyekre emlékeznek. Kezdetben három-öt számmal játsszunk. Ne feledjük, hogy a rövid távú emlékezet kapacitása 7+-2 egység!

Bumm játék: a gyerekek egyesével sorolják a számsor számait, ám valamelyik szám többszörösei helyett mindig a Bumm szót kell mondaniuk. (Szorzótáblák gyakorlásra jó játék. Igen nagy összpontosítást igényel.

Mit láttál? (emlékezetből felsorolja)

• Az auditív emlékezet fejlesztése – Szövegemlékezet fejlesztése

• Szóláncépítő játékok • Egyre bővülő szósorok, illetve mondatok visszaidézése • Papagájjáték (öt állat, gyümölcs virág visszamondása sorrendben) • Névkígyó (Mindenki sorban az elhangzottakhoz hozzátesz még egyet.) • Hangutánzás

• Formaemlékezet

• Építsd fel utánam! (5-6 elemből álló építményt megfigyelni, majd felépíteni) • Forma kirakása (pálcikákból, szívószálakból, először minta alapján, később emlékezetből) • Rajzolás emlékezetből