Környezetismeret/Kitekintő

Az Alsós tanítói portálból

2007. december 10., 23:38 változat (szerkesztés) Admin (Talk | Szerkesztései) A (1 revision(s)) ‹ Előző változtatások		2015. szeptember 16., 10:43 változat (szerkesztés) (visszavonás) Hittig (Talk | Szerkesztései) (A lap tartalmának cseréje erre: == SZERKESZTÉS ALATT ==) Következő változtatások ›
1. sor:		1. sor:
-	<h4>Kitekintő:</h4>	+	== SZERKESZTÉS ALATT ==
-		+
-	<p>Ebben a rovatban <span class=dvv>szemelvényeket,	+
-	újságcikkek</span>et ismertetünk, amelyek már más szakmai folyóiratokban is	+
-	megjelennek a magyar nyelv és irodalom tantárgy tanítása kapcsán</p>	+
-		+
-	<h4>Megjelent: A tanítás-tanulás című folyóirat 2004.márciusi száma</h4>	+
-		+
-	<p>Egy új kiadványt szeretnénk a figyelmetekbe	+
-	ajánlani. Az Országos Közoktatási Intézet kiadványa:  JELENTÉS A MAGYAR	+
-	KÖZOKTATÁSRÓL 2003 - amely most 2004. januárjában jelent meg. Szerzői között	+
-	szerepel többek között Lannert Judit, Halász Gábor, Mártonfi György, Környei	+
-	László</p>	+
-		+
-	<p>Tematikája a következőképpen épül fel:</p>	+
-		+
-	<p class=lista>-Az oktatás társadalmi és gazdasági környezete</p>	+
-		+
-	<p class=lista>-A közoktatás irányítása</p>	+
-		+
-	<p class=lista>-A közoktatás finanszírozása</p>	+
-		+
-	<p class=lista>-Az oktatási rendszer és a tanulói továbbhaladás</p>	+
-		+
-	<p class=lista>-Az oktatás tartalma</p>	+
-		+
-	<p class=lista>-Az iskolák belső világa</p>	+
-		+
-	<p class=lista>-A pedagógusok</p>	+
-		+
-	<p class=lista>-A közoktatás minősége és eredményessége</p>	+
-		+
-	<p class=lista>-Oktatási egyenlőtlenségek és speciális igények</p>	+
-		+
-	<p>Átfogó képet ad a hazai oktatási rendszerről,	+
-	statisztikai adatokkal kiegészítve.</p>	+
-		+
-	<p>Egy témakörrel &#8211; a teljesség igénye nélkül -	+
-	mi is foglalkozunk és ez nem más, mint</p>	+
-		+
-	<p>a  tanulmányi eredményesség a magyar	+
-	közoktatásban -olvasás szövegértés, anyanyelvi kompetenciák. Hiszen évek óta a	+
-	statisztikai adatok azt mutatták, hogy a magyar gyerekek nem tudják alkalmazni	+
-	a már megtanultakat.</p>	+
-		+
-	<p>&#8222;Az olvasási-szövegértési képességek	+
-	nemzetközi és hazai vizsgálatai során egyre inkább törekszenek arra, hogy a	+
-	mérések az egyes országok írásbeli kultúrájától függetlenül is vizsgálható	+
-	kulturális kompetenciákat vegyék célba. Ilyenek például azoknak az eljárásoknak	+
-	és stratégiáknak az alkalmazása vagy azok a készségek, amelyekben főképp a	+
-	diákok általános szövegfeldolgozási kompetenciája /információk azonosítása,	+
-	következtetések, értelmezések és reflektálás az olvasottakra/ és iskolán kívüli	+
-	háttérismerete számít, és kevésbé játszik szerepet egy kifejezetten iskolai	+
-	olvasmány anyag.&#8221;</p>	+
-		+
-	<p>Több cikk, tanulmány foglalkozott már a 2000.	+
-	évi PISA-vizsgálat gyenge eredményeinek feltárásával. Mi okozhatta ezt az	+
-	eredményt? A mérőeszközök szokatlansága, az eddigi tesztek eltérő jellege, a	+
-	hagyományos magyar képzési tartalom valamint a következő fokozatra történő	+
-	továbblépés elsődlegessége &#8211; mindezen okoknak tulajdonítható a nem várt	+
-	teljesítmény. A világ 32 országából több, mint negyedmillió tanuló vett részt.	+
-	A magyar diákok teljesítményének átlaga 480 pont volt, ami szignifikánsan	+
-	gyengébb az 500 pontos nemzetközi átlagnál.</p>	+
-		+
-	<p>A következő táblázat a különböző olvasási	+
-	teljesítményszinteket elérő 15 éves tanulók aránya látható a 2000. évi	+
-	PISA-vizsgálatban, országok szerint /%/. Ugyan közvetlenül nem a mi pedagógiai	+
-	munkák eredményessége rajzolódik ki ezen grafikonon, de mindegyikünkben	+
-	felmerülhet, hogy a mi is felelősek lehetünk ezen eredményekért.</p>	+
-		+
-	<p>&#8222;A lakosság általában elégedett az oktatás	+
-	színvonalával. Egy 2002-ben lefolytatott közvélemény-kutatás szerint, a	+
-	megkérdezettek 35%-a úgy vélte, hogy a magyar tanulók megütik a nemzetközi	+
-	mércét, és ugyanennyien gondolták, hogy még ennél is jobban teljesítenek, és	+
-	mindössze 12% ítélte más országok tanulóinál rosszabbnak a hazai diákok	+
-	teljesítményét.&#8221; Az eredmény mégis mást mutatott. Mindannyian meglepődtünk. Az	+
-	okokat keressük..</p>	+
-		+
-	<p>Milyen pedagógiai módszerváltás szükséges,	+
-	hogy ezen eredményesen tudjunk változtatni? Hol lehetett a hiba? Több kérdés is	+
-	felmerül. Olvasástechnika, szövegelemző műveletek, alkalmazás, &#8230;  ? Kié a	+
-	probléma?</p>	+
-		+
-	<h4>Megjelent 2004. április A tanulás-tanítás című folyóiratban:</h4>	+
-		+
-	<p>Nevelünk! Nevelünk?</p>	+
-		+
-	<p><span class=idezet>&#8222;Embert nevelni annyi, mint	+
-	távlatokat kialakítani benne.&#8221;</span></p>	+
-		+
-	<p>Makarenkó írta sok-sok évvel ezelőtt. De	+
-	valóban az iskolai élet, a tananyag, a tanóra ad lehetőséget arra, hogy a nevelésre	+
-	is megfelelően figyeljünk? Az előző időszakokban a tantárgypedagógiai szemlélet	+
-	sokkal nagyobb prioritást &#8222;irányzott&#8221; elő ezen feladatok kiaknázására.	+
-	Bizonyára mindannyian emlékezünk a következő &#8222;megfogalmazott&#8221; nevelési	+
-	feladatokra: erkölcsi nevelés, hazaszeretetre nevelés, közösségi nevelés &#8230;</p>	+
-		+
-	<p>A mai iskolarendszer a hangsúlyt inkább az	+
-	ismeretek átadására teszi, a túlzott tényanyag közlésére helyezi. Háttérbe	+
-	kerül a gyakorlatiasság, a praktikum, az életszerű helyzetekben való	+
-	alkalmazás. Mindezeket átszövi a gyors, a kapkodó, sietős életritmus az	+
-	iskolában is, azaz az idővel való állandó harc.</p>	+
-		+
-	<p>Nem szabad elfelejtenünk, hogy az iskola	+
-	elsődleges feladata a képesség- és készségfejlesztésen túl a	+
-	személyiségfejlesztés. Hiszen az iskola, nem más, mint a személyiségfejlődés,	+
-	az intézményes szocializáció legfontosabb helyszíne. Időbeli határa sem	+
-	elhanyagolható. Mert 6 éves kortól kezdődik és meddig is tarthat? Ha csak a mai	+
-	tanulási szemléletre gondolunk &#8211; egész életen át tartó tanulás &#8211; akkor nincsenek	+
-	időkorlátok. Az iskola nem az életre készít, hanem maga az élet. Szervezett	+
-	keretek között, permanens tanulási folyamat zajlik, mind az egyén, a tanuló,	+
-	mind a közösség, a csoport oldaláról nézve. A megszerzett tudás a	+
-	gondolkodásmódban, a viselkedésben, a mentalitásban, az attitűdben nyilvánul	+
-	meg. De ezen túl mennyire használjuk ki a nevelési lehetőségeket?</p>	+
-		+
-	<p><span class=dvv>Elevenítsük fel mit is jelent	+
-	a szó!</span></p>	+
-		+
-	<p><span class=dvv>Nevelés:</span></p>	+
-		+
-	<p class=lista>-Az a tény, hogy valakit, valamit nevelnek.</p>	+
-		+
-	<p class=lista>-(Testi,) szellemi és erkölcsi fejlődés tudatos	+
-	irányítása, főképp gyermekeknek</p>	+
-		+
-	<p class=lista>-leendő hivatására való tervszerű felkészítése.</p>	+
-		+
-	<p class=lista>-Értelmező kéziszótár 1002. oldal Akadémia Kiadó,	+
-	Budapest 1975</p>	+
-		+
-	<p><span class=dvv>Nevelés:</span></p>	+
-		+
-	<p>Természetes, hogy a nevelésnek, amely az ember	+
-	céltudatos, tervszerű alakítása, a célok állnak a középpontjában, s a	+
-	céltudatosság, a célratörés valamennyi emberi tevékenység közül talán a	+
-	nevelésre jellemző leginkább.</p>	+
-		+
-	<p>Pedagógiai Kézikönyv 51. oldal tankönyvkiadó,	+
-	Budapest, 1980</p>	+
-		+
-	<p>A különböző tantárgyak keretén belül elsajátított	+
-	tanítási- tanulási tartalmak mind- mind hozzájárulnak a nevelési területek	+
-	fejlesztéséhez. Pl.: A mesék, a történetek szereplőinek tettei, cselekedetei	+
-	akarva-akaratlanul hatnak a tanulóinkra. Az iskolában elsajátított	+
-	viselkedésmintáknak, magatartási formáknak és erkölcsi példázatoknak társadalmi	+
-	kihatásai is vannak. A megfelelő szociális klíma kialakítása, a szociális	+
-	nevelés célkitűzéseinek (csoportdinamika, értékrend stb.) kialakítása	+
-	nagymértékben rajtunk pedagógusokon múlik. Nem bújhatunk ki a felelősség alól,	+
-	nem mondhatjuk, hogy a dolgok &#8222;menjenek a maguk útján.&#8221; Ne sajnáljuk az	+
-	&#8222;elvesztegetett&#8221; időt, adjunk lehetőséget, hogy a megszerzett információkat,	+
-	tényeket mesterséges élethelyzetekben kipróbálhassák, megismerhessék a	+
-	mindennapokban, alkalmazhassák különféle szituációkban.</p>	+
-		+
-	<p>Biztosítsunk megfelelő teret a vélemények	+
-	megfogalmazásának, hogy a gyerekek az adott témával problémával	+
-	találkozhassanak, azonosulni tudjanak és a saját &#8222;szűrőjükön&#8221; keresztül	+
-	érvelhessenek, dönthessenek.  Miért fontos ez? Mert ezáltal nevelődnek!</p>	+
-		+
-	<p>A pedagógusnak számtalan helyzetet kell	+
-	teremteni, azaz &#8222;tálcán kínálni&#8221; a problémákat. Ki kell használni a tanórán a	+
-	spontán adódó nevelési lehetőségeket. Ha elmegyünk ezek mellett a tananyag	+
-	ugyan nem &#8222;szenved csorbát&#8221;, de kimarad a gyerek életéből egy olyan láncszem,	+
-	amellyel csak esetleg felnőtt korában találkozik először &#8222;a nagybetűs életben&#8221;.	+
-	</p>	+
-		+
-	<p>Észre kell vennünk, és észre kell vétetnünk a	+
-	viszonyokat, a körülményeket, amelyeket mi magunk alakítunk, és teszünk, tehetünk	+
-	azzá, amilyenné válnak. Ha kisgyermekkorban találkoznak pl.: társadalmi	+
-	problémákkal, erkölcsi tanulságokkal, viszonyrendszerekkel, akkor személyisége	+
-	sokoldalúan fejlődik. Mikor tehetjük ezt?</p>	+
-		+
-	<p>Bármelyik tanóra alkalmat adhat erre. A tanító	+
-	pedagógiai és társadalmi érzékenységén múlik, hogy ezt ki tudja-e használni,	+
-	meglátja-e az ilyenfajta lehetőségeket. Sajnos erre recept nincs. De a gyerekek	+
-	mindenre nyitottak, kreatívan reagálnak A spontaneitás érdekessé, szokatlanná	+
-	tehet egy tanórát. Hiszen a nevelési lehetőségek nem mindig kiszámítható	+
-	tanítási-tanulási tartalmak.</p>	+
-		+
-	<p>Érdemes élni ezekkel a lehetőségekkel. Ezáltal	+
-	nemcsak a gyerekek személyisége fejlődik, hanem a pedagógus empatikus,	+
-	improvizativ készsége is. A rugalmas tananyagkezelés megtörheti a merev	+
-	óravezetést, közelebb hozhatja egymáshoz nemcsak a gyerekeket, hanem a	+
-	pedagógust is a gyerekekhez. Az ilyen stílusú tanítási mód feloldhatja a	+
-	szorongó, gátlásos tanulóinkat, az örök harsányakat pedig visszafoghatja,	+
-	toleránsabbá teheti.</p>	+
-		+
-	<p><span class=dvv>Érdemes kipróbálni!</span></p>	+
-		+
-	[[/*]]	+

---

2015. szeptember 16., 10:43 változat

SZERKESZTÉS ALATT