Környezetismeret/Kitekintő

Az Alsós tanítói portálból

< Környezetismeret(Változatok közti eltérés)
(A lap tartalmának cseréje erre: == SZERKESZTÉS ALATT ==)
Aktuális változat (2016. május 23., 16:57) (szerkesztés) (visszavonás)
(Hittig (vita) 2672 szerkesztésének visszaállítása.)
 
1. sor: 1. sor:
-
== SZERKESZTÉS ALATT ==
+
<h4>Kitekintő:</h4>
 +
 
 +
<p>Ebben a rovatban <span class=dvv>szemelvényeket,
 +
újságcikkek</span>et ismertetünk, amelyek már más szakmai folyóiratokban is
 +
megjelennek a magyar nyelv és irodalom tantárgy tanítása kapcsán</p>
 +
 
 +
<h4>Megjelent: A tanítás-tanulás című folyóirat 2004.márciusi száma</h4>
 +
 
 +
<p>Egy új kiadványt szeretnénk a figyelmetekbe
 +
ajánlani. Az Országos Közoktatási Intézet kiadványa:  JELENTÉS A MAGYAR
 +
KÖZOKTATÁSRÓL 2003 - amely most 2004. januárjában jelent meg. Szerzői között
 +
szerepel többek között Lannert Judit, Halász Gábor, Mártonfi György, Környei
 +
László</p>
 +
 
 +
<p>Tematikája a következőképpen épül fel:</p>
 +
 
 +
<p class=lista>-Az oktatás társadalmi és gazdasági környezete</p>
 +
 
 +
<p class=lista>-A közoktatás irányítása</p>
 +
 
 +
<p class=lista>-A közoktatás finanszírozása</p>
 +
 
 +
<p class=lista>-Az oktatási rendszer és a tanulói továbbhaladás</p>
 +
 
 +
<p class=lista>-Az oktatás tartalma</p>
 +
 
 +
<p class=lista>-Az iskolák belső világa</p>
 +
 
 +
<p class=lista>-A pedagógusok</p>
 +
 
 +
<p class=lista>-A közoktatás minősége és eredményessége</p>
 +
 
 +
<p class=lista>-Oktatási egyenlőtlenségek és speciális igények</p>
 +
 
 +
<p>Átfogó képet ad a hazai oktatási rendszerről,
 +
statisztikai adatokkal kiegészítve.</p>
 +
 
 +
<p>Egy témakörrel &#8211; a teljesség igénye nélkül -
 +
mi is foglalkozunk és ez nem más, mint</p>
 +
 
 +
<p>a  tanulmányi eredményesség a magyar
 +
közoktatásban -olvasás szövegértés, anyanyelvi kompetenciák. Hiszen évek óta a
 +
statisztikai adatok azt mutatták, hogy a magyar gyerekek nem tudják alkalmazni
 +
a már megtanultakat.</p>
 +
 
 +
<p>&#8222;Az olvasási-szövegértési képességek
 +
nemzetközi és hazai vizsgálatai során egyre inkább törekszenek arra, hogy a
 +
mérések az egyes országok írásbeli kultúrájától függetlenül is vizsgálható
 +
kulturális kompetenciákat vegyék célba. Ilyenek például azoknak az eljárásoknak
 +
és stratégiáknak az alkalmazása vagy azok a készségek, amelyekben főképp a
 +
diákok általános szövegfeldolgozási kompetenciája /információk azonosítása,
 +
következtetések, értelmezések és reflektálás az olvasottakra/ és iskolán kívüli
 +
háttérismerete számít, és kevésbé játszik szerepet egy kifejezetten iskolai
 +
olvasmány anyag.&#8221;</p>
 +
 
 +
<p>Több cikk, tanulmány foglalkozott már a 2000.
 +
évi PISA-vizsgálat gyenge eredményeinek feltárásával. Mi okozhatta ezt az
 +
eredményt? A mérőeszközök szokatlansága, az eddigi tesztek eltérő jellege, a
 +
hagyományos magyar képzési tartalom valamint a következő fokozatra történő
 +
továbblépés elsődlegessége &#8211; mindezen okoknak tulajdonítható a nem várt
 +
teljesítmény. A világ 32 országából több, mint negyedmillió tanuló vett részt.
 +
A magyar diákok teljesítményének átlaga 480 pont volt, ami szignifikánsan
 +
gyengébb az 500 pontos nemzetközi átlagnál.</p>
 +
 
 +
<p>A következő táblázat a különböző olvasási
 +
teljesítményszinteket elérő 15 éves tanulók aránya látható a 2000. évi
 +
PISA-vizsgálatban, országok szerint /%/. Ugyan közvetlenül nem a mi pedagógiai
 +
munkák eredményessége rajzolódik ki ezen grafikonon, de mindegyikünkben
 +
felmerülhet, hogy a mi is felelősek lehetünk ezen eredményekért.</p>
 +
 
 +
<p>&#8222;A lakosság általában elégedett az oktatás
 +
színvonalával. Egy 2002-ben lefolytatott közvélemény-kutatás szerint, a
 +
megkérdezettek 35%-a úgy vélte, hogy a magyar tanulók megütik a nemzetközi
 +
mércét, és ugyanennyien gondolták, hogy még ennél is jobban teljesítenek, és
 +
mindössze 12% ítélte más országok tanulóinál rosszabbnak a hazai diákok
 +
teljesítményét.&#8221; Az eredmény mégis mást mutatott. Mindannyian meglepődtünk. Az
 +
okokat keressük..</p>
 +
 
 +
<p>Milyen pedagógiai módszerváltás szükséges,
 +
hogy ezen eredményesen tudjunk változtatni? Hol lehetett a hiba? Több kérdés is
 +
felmerül. Olvasástechnika, szövegelemző műveletek, alkalmazás, &#8230;  ? Kié a
 +
probléma?</p>
 +
 
 +
<h4>Megjelent 2004. április A tanulás-tanítás című folyóiratban:</h4>
 +
 
 +
<p>Nevelünk! Nevelünk?</p>
 +
 
 +
<p><span class=idezet>&#8222;Embert nevelni annyi, mint
 +
távlatokat kialakítani benne.&#8221;</span></p>
 +
 
 +
<p>Makarenkó írta sok-sok évvel ezelőtt. De
 +
valóban az iskolai élet, a tananyag, a tanóra ad lehetőséget arra, hogy a nevelésre
 +
is megfelelően figyeljünk? Az előző időszakokban a tantárgypedagógiai szemlélet
 +
sokkal nagyobb prioritást &#8222;irányzott&#8221; elő ezen feladatok kiaknázására.
 +
Bizonyára mindannyian emlékezünk a következő &#8222;megfogalmazott&#8221; nevelési
 +
feladatokra: erkölcsi nevelés, hazaszeretetre nevelés, közösségi nevelés &#8230;</p>
 +
 
 +
<p>A mai iskolarendszer a hangsúlyt inkább az
 +
ismeretek átadására teszi, a túlzott tényanyag közlésére helyezi. Háttérbe
 +
kerül a gyakorlatiasság, a praktikum, az életszerű helyzetekben való
 +
alkalmazás. Mindezeket átszövi a gyors, a kapkodó, sietős életritmus az
 +
iskolában is, azaz az idővel való állandó harc.</p>
 +
 
 +
<p>Nem szabad elfelejtenünk, hogy az iskola
 +
elsődleges feladata a képesség- és készségfejlesztésen túl a
 +
személyiségfejlesztés. Hiszen az iskola, nem más, mint a személyiségfejlődés,
 +
az intézményes szocializáció legfontosabb helyszíne. Időbeli határa sem
 +
elhanyagolható. Mert 6 éves kortól kezdődik és meddig is tarthat? Ha csak a mai
 +
tanulási szemléletre gondolunk &#8211; egész életen át tartó tanulás &#8211; akkor nincsenek
 +
időkorlátok. Az iskola nem az életre készít, hanem maga az élet. Szervezett
 +
keretek között, permanens tanulási folyamat zajlik, mind az egyén, a tanuló,
 +
mind a közösség, a csoport oldaláról nézve. A megszerzett tudás a
 +
gondolkodásmódban, a viselkedésben, a mentalitásban, az attitűdben nyilvánul
 +
meg. De ezen túl mennyire használjuk ki a nevelési lehetőségeket?</p>
 +
 
 +
<p><span class=dvv>Elevenítsük fel mit is jelent
 +
a szó!</span></p>
 +
 
 +
<p><span class=dvv>Nevelés:</span></p>
 +
 
 +
<p class=lista>-Az a tény, hogy valakit, valamit nevelnek.</p>
 +
 
 +
<p class=lista>-(Testi,) szellemi és erkölcsi fejlődés tudatos
 +
irányítása, főképp gyermekeknek</p>
 +
 
 +
<p class=lista>-leendő hivatására való tervszerű felkészítése.</p>
 +
 
 +
<p class=lista>-Értelmező kéziszótár 1002. oldal Akadémia Kiadó,
 +
Budapest 1975</p>
 +
 
 +
<p><span class=dvv>Nevelés:</span></p>
 +
 
 +
<p>Természetes, hogy a nevelésnek, amely az ember
 +
céltudatos, tervszerű alakítása, a célok állnak a középpontjában, s a
 +
céltudatosság, a célratörés valamennyi emberi tevékenység közül talán a
 +
nevelésre jellemző leginkább.</p>
 +
 
 +
<p>Pedagógiai Kézikönyv 51. oldal tankönyvkiadó,
 +
Budapest, 1980</p>
 +
 
 +
<p>A különböző tantárgyak keretén belül elsajátított
 +
tanítási- tanulási tartalmak mind- mind hozzájárulnak a nevelési területek
 +
fejlesztéséhez. Pl.: A mesék, a történetek szereplőinek tettei, cselekedetei
 +
akarva-akaratlanul hatnak a tanulóinkra. Az iskolában elsajátított
 +
viselkedésmintáknak, magatartási formáknak és erkölcsi példázatoknak társadalmi
 +
kihatásai is vannak. A megfelelő szociális klíma kialakítása, a szociális
 +
nevelés célkitűzéseinek (csoportdinamika, értékrend stb.) kialakítása
 +
nagymértékben rajtunk pedagógusokon múlik. Nem bújhatunk ki a felelősség alól,
 +
nem mondhatjuk, hogy a dolgok &#8222;menjenek a maguk útján.&#8221; Ne sajnáljuk az
 +
&#8222;elvesztegetett&#8221; időt, adjunk lehetőséget, hogy a megszerzett információkat,
 +
tényeket mesterséges élethelyzetekben kipróbálhassák, megismerhessék a
 +
mindennapokban, alkalmazhassák különféle szituációkban.</p>
 +
 
 +
<p>Biztosítsunk megfelelő teret a vélemények
 +
megfogalmazásának, hogy a gyerekek az adott témával problémával
 +
találkozhassanak, azonosulni tudjanak és a saját &#8222;szűrőjükön&#8221; keresztül
 +
érvelhessenek, dönthessenek.  Miért fontos ez? Mert ezáltal nevelődnek!</p>
 +
 
 +
<p>A pedagógusnak számtalan helyzetet kell
 +
teremteni, azaz &#8222;tálcán kínálni&#8221; a problémákat. Ki kell használni a tanórán a
 +
spontán adódó nevelési lehetőségeket. Ha elmegyünk ezek mellett a tananyag
 +
ugyan nem &#8222;szenved csorbát&#8221;, de kimarad a gyerek életéből egy olyan láncszem,
 +
amellyel csak esetleg felnőtt korában találkozik először &#8222;a nagybetűs életben&#8221;.
 +
</p>
 +
 
 +
<p>Észre kell vennünk, és észre kell vétetnünk a
 +
viszonyokat, a körülményeket, amelyeket mi magunk alakítunk, és teszünk, tehetünk
 +
azzá, amilyenné válnak. Ha kisgyermekkorban találkoznak pl.: társadalmi
 +
problémákkal, erkölcsi tanulságokkal, viszonyrendszerekkel, akkor személyisége
 +
sokoldalúan fejlődik. Mikor tehetjük ezt?</p>
 +
 
 +
<p>Bármelyik tanóra alkalmat adhat erre. A tanító
 +
pedagógiai és társadalmi érzékenységén múlik, hogy ezt ki tudja-e használni,
 +
meglátja-e az ilyenfajta lehetőségeket. Sajnos erre recept nincs. De a gyerekek
 +
mindenre nyitottak, kreatívan reagálnak A spontaneitás érdekessé, szokatlanná
 +
tehet egy tanórát. Hiszen a nevelési lehetőségek nem mindig kiszámítható
 +
tanítási-tanulási tartalmak.</p>
 +
 
 +
<p>Érdemes élni ezekkel a lehetőségekkel. Ezáltal
 +
nemcsak a gyerekek személyisége fejlődik, hanem a pedagógus empatikus,
 +
improvizativ készsége is. A rugalmas tananyagkezelés megtörheti a merev
 +
óravezetést, közelebb hozhatja egymáshoz nemcsak a gyerekeket, hanem a
 +
pedagógust is a gyerekekhez. Az ilyen stílusú tanítási mód feloldhatja a
 +
szorongó, gátlásos tanulóinkat, az örök harsányakat pedig visszafoghatja,
 +
toleránsabbá teheti.</p>
 +
 
 +
<p><span class=dvv>Érdemes kipróbálni!</span></p>
 +
 
 +
[[/*]]

Aktuális változat

Tartalomjegyzék

Kitekintő:

Ebben a rovatban szemelvényeket, újságcikkeket ismertetünk, amelyek már más szakmai folyóiratokban is megjelennek a magyar nyelv és irodalom tantárgy tanítása kapcsán

Megjelent: A tanítás-tanulás című folyóirat 2004.márciusi száma

Egy új kiadványt szeretnénk a figyelmetekbe ajánlani. Az Országos Közoktatási Intézet kiadványa:  JELENTÉS A MAGYAR KÖZOKTATÁSRÓL 2003 - amely most 2004. januárjában jelent meg. Szerzői között szerepel többek között Lannert Judit, Halász Gábor, Mártonfi György, Környei László

Tematikája a következőképpen épül fel:

-Az oktatás társadalmi és gazdasági környezete

-A közoktatás irányítása

-A közoktatás finanszírozása

-Az oktatási rendszer és a tanulói továbbhaladás

-Az oktatás tartalma

-Az iskolák belső világa

-A pedagógusok

-A közoktatás minősége és eredményessége

-Oktatási egyenlőtlenségek és speciális igények

Átfogó képet ad a hazai oktatási rendszerről, statisztikai adatokkal kiegészítve.

Egy témakörrel – a teljesség igénye nélkül - mi is foglalkozunk és ez nem más, mint

a  tanulmányi eredményesség a magyar közoktatásban -olvasás szövegértés, anyanyelvi kompetenciák. Hiszen évek óta a statisztikai adatok azt mutatták, hogy a magyar gyerekek nem tudják alkalmazni a már megtanultakat.

„Az olvasási-szövegértési képességek nemzetközi és hazai vizsgálatai során egyre inkább törekszenek arra, hogy a mérések az egyes országok írásbeli kultúrájától függetlenül is vizsgálható kulturális kompetenciákat vegyék célba. Ilyenek például azoknak az eljárásoknak és stratégiáknak az alkalmazása vagy azok a készségek, amelyekben főképp a diákok általános szövegfeldolgozási kompetenciája /információk azonosítása, következtetések, értelmezések és reflektálás az olvasottakra/ és iskolán kívüli háttérismerete számít, és kevésbé játszik szerepet egy kifejezetten iskolai olvasmány anyag.”

Több cikk, tanulmány foglalkozott már a 2000. évi PISA-vizsgálat gyenge eredményeinek feltárásával. Mi okozhatta ezt az eredményt? A mérőeszközök szokatlansága, az eddigi tesztek eltérő jellege, a hagyományos magyar képzési tartalom valamint a következő fokozatra történő továbblépés elsődlegessége – mindezen okoknak tulajdonítható a nem várt teljesítmény. A világ 32 országából több, mint negyedmillió tanuló vett részt. A magyar diákok teljesítményének átlaga 480 pont volt, ami szignifikánsan gyengébb az 500 pontos nemzetközi átlagnál.

A következő táblázat a különböző olvasási teljesítményszinteket elérő 15 éves tanulók aránya látható a 2000. évi PISA-vizsgálatban, országok szerint /%/. Ugyan közvetlenül nem a mi pedagógiai munkák eredményessége rajzolódik ki ezen grafikonon, de mindegyikünkben felmerülhet, hogy a mi is felelősek lehetünk ezen eredményekért.

„A lakosság általában elégedett az oktatás színvonalával. Egy 2002-ben lefolytatott közvélemény-kutatás szerint, a megkérdezettek 35%-a úgy vélte, hogy a magyar tanulók megütik a nemzetközi mércét, és ugyanennyien gondolták, hogy még ennél is jobban teljesítenek, és mindössze 12% ítélte más országok tanulóinál rosszabbnak a hazai diákok teljesítményét.” Az eredmény mégis mást mutatott. Mindannyian meglepődtünk. Az okokat keressük..

Milyen pedagógiai módszerváltás szükséges, hogy ezen eredményesen tudjunk változtatni? Hol lehetett a hiba? Több kérdés is felmerül. Olvasástechnika, szövegelemző műveletek, alkalmazás, …  ? Kié a probléma?

Megjelent 2004. április A tanulás-tanítás című folyóiratban:

Nevelünk! Nevelünk?

„Embert nevelni annyi, mint távlatokat kialakítani benne.”

Makarenkó írta sok-sok évvel ezelőtt. De valóban az iskolai élet, a tananyag, a tanóra ad lehetőséget arra, hogy a nevelésre is megfelelően figyeljünk? Az előző időszakokban a tantárgypedagógiai szemlélet sokkal nagyobb prioritást „irányzott” elő ezen feladatok kiaknázására. Bizonyára mindannyian emlékezünk a következő „megfogalmazott” nevelési feladatokra: erkölcsi nevelés, hazaszeretetre nevelés, közösségi nevelés …

A mai iskolarendszer a hangsúlyt inkább az ismeretek átadására teszi, a túlzott tényanyag közlésére helyezi. Háttérbe kerül a gyakorlatiasság, a praktikum, az életszerű helyzetekben való alkalmazás. Mindezeket átszövi a gyors, a kapkodó, sietős életritmus az iskolában is, azaz az idővel való állandó harc.

Nem szabad elfelejtenünk, hogy az iskola elsődleges feladata a képesség- és készségfejlesztésen túl a személyiségfejlesztés. Hiszen az iskola, nem más, mint a személyiségfejlődés, az intézményes szocializáció legfontosabb helyszíne. Időbeli határa sem elhanyagolható. Mert 6 éves kortól kezdődik és meddig is tarthat? Ha csak a mai tanulási szemléletre gondolunk – egész életen át tartó tanulás – akkor nincsenek időkorlátok. Az iskola nem az életre készít, hanem maga az élet. Szervezett keretek között, permanens tanulási folyamat zajlik, mind az egyén, a tanuló, mind a közösség, a csoport oldaláról nézve. A megszerzett tudás a gondolkodásmódban, a viselkedésben, a mentalitásban, az attitűdben nyilvánul meg. De ezen túl mennyire használjuk ki a nevelési lehetőségeket?

Elevenítsük fel mit is jelent a szó!

Nevelés:

-Az a tény, hogy valakit, valamit nevelnek.

-(Testi,) szellemi és erkölcsi fejlődés tudatos irányítása, főképp gyermekeknek

-leendő hivatására való tervszerű felkészítése.

-Értelmező kéziszótár 1002. oldal Akadémia Kiadó, Budapest 1975

Nevelés:

Természetes, hogy a nevelésnek, amely az ember céltudatos, tervszerű alakítása, a célok állnak a középpontjában, s a céltudatosság, a célratörés valamennyi emberi tevékenység közül talán a nevelésre jellemző leginkább.

Pedagógiai Kézikönyv 51. oldal tankönyvkiadó, Budapest, 1980

A különböző tantárgyak keretén belül elsajátított tanítási- tanulási tartalmak mind- mind hozzájárulnak a nevelési területek fejlesztéséhez. Pl.: A mesék, a történetek szereplőinek tettei, cselekedetei akarva-akaratlanul hatnak a tanulóinkra. Az iskolában elsajátított viselkedésmintáknak, magatartási formáknak és erkölcsi példázatoknak társadalmi kihatásai is vannak. A megfelelő szociális klíma kialakítása, a szociális nevelés célkitűzéseinek (csoportdinamika, értékrend stb.) kialakítása nagymértékben rajtunk pedagógusokon múlik. Nem bújhatunk ki a felelősség alól, nem mondhatjuk, hogy a dolgok „menjenek a maguk útján.” Ne sajnáljuk az „elvesztegetett” időt, adjunk lehetőséget, hogy a megszerzett információkat, tényeket mesterséges élethelyzetekben kipróbálhassák, megismerhessék a mindennapokban, alkalmazhassák különféle szituációkban.

Biztosítsunk megfelelő teret a vélemények megfogalmazásának, hogy a gyerekek az adott témával problémával találkozhassanak, azonosulni tudjanak és a saját „szűrőjükön” keresztül érvelhessenek, dönthessenek.  Miért fontos ez? Mert ezáltal nevelődnek!

A pedagógusnak számtalan helyzetet kell teremteni, azaz „tálcán kínálni” a problémákat. Ki kell használni a tanórán a spontán adódó nevelési lehetőségeket. Ha elmegyünk ezek mellett a tananyag ugyan nem „szenved csorbát”, de kimarad a gyerek életéből egy olyan láncszem, amellyel csak esetleg felnőtt korában találkozik először „a nagybetűs életben”.

Észre kell vennünk, és észre kell vétetnünk a viszonyokat, a körülményeket, amelyeket mi magunk alakítunk, és teszünk, tehetünk azzá, amilyenné válnak. Ha kisgyermekkorban találkoznak pl.: társadalmi problémákkal, erkölcsi tanulságokkal, viszonyrendszerekkel, akkor személyisége sokoldalúan fejlődik. Mikor tehetjük ezt?

Bármelyik tanóra alkalmat adhat erre. A tanító pedagógiai és társadalmi érzékenységén múlik, hogy ezt ki tudja-e használni, meglátja-e az ilyenfajta lehetőségeket. Sajnos erre recept nincs. De a gyerekek mindenre nyitottak, kreatívan reagálnak A spontaneitás érdekessé, szokatlanná tehet egy tanórát. Hiszen a nevelési lehetőségek nem mindig kiszámítható tanítási-tanulási tartalmak.

Érdemes élni ezekkel a lehetőségekkel. Ezáltal nemcsak a gyerekek személyisége fejlődik, hanem a pedagógus empatikus, improvizativ készsége is. A rugalmas tananyagkezelés megtörheti a merev óravezetést, közelebb hozhatja egymáshoz nemcsak a gyerekeket, hanem a pedagógust is a gyerekekhez. Az ilyen stílusú tanítási mód feloldhatja a szorongó, gátlásos tanulóinkat, az örök harsányakat pedig visszafoghatja, toleránsabbá teheti.

Érdemes kipróbálni!

További oldalak

A lap eredeti címe "http://alsos.fazekas.hu/wiki/K%C3%B6rnyezetismeret/Kitekint%C5%91"