Matematikai szövegértő képesség
Az Alsós tanítói portálból
8. sor: | 8. sor: | ||
Minden olyan szöveget, amely matematikai problémára utal, matematikai szövegnek tekintünk. A kisiskolások a következő típusú szóban vagy írásban adott matematikai szövegekkel találkoznak: | Minden olyan szöveget, amely matematikai problémára utal, matematikai szövegnek tekintünk. A kisiskolások a következő típusú szóban vagy írásban adott matematikai szövegekkel találkoznak: | ||
- | + | 1. feladatutasítás, | |
- | matematikai magyarázószöveg, | + | 2. matematikai magyarázószöveg, |
- | szöveges feladat (melynek megoldása számtani, logikai vagy geometriai műveletet igényel, de a szöveg nem nevezi meg az adott műveletet), | + | 3. szöveges feladat (melynek megoldása számtani, logikai vagy geometriai műveletet igényel, de a szöveg nem nevezi meg az adott műveletet), |
- | összetett szövegek (a fentiek kombinációja. | + | 4. összetett szövegek (a fentiek kombinációja. |
2012. június 30., 19:06 változat
A matematikai magyarázó szövegek megközelítéséről
9-10 éves korban kezdjük felkészíteni tanítványainkat arra, hogy matematikával kapcsolatos szöveg értelmes olvasásával is szerezhető később matematikai ismeret. Ahhoz, hogy ezeket a szövegeket megértsék a gyerekek, fokozottan szükség van a cselekvő tapasztalatszerzésre, mert csak akkor tudják elképzelni és értelmezni az olvasottakat, ha van megfelelő tevékenységben gyökerező emlékképük arról, amiről olvasnak. A matematikai ismerettartalmú szövegek megértéséhez elengedhetetlenek a képolvasások és ábraértelmezések.
A matematikai szövegekről
Minden olyan szöveget, amely matematikai problémára utal, matematikai szövegnek tekintünk. A kisiskolások a következő típusú szóban vagy írásban adott matematikai szövegekkel találkoznak:
1. feladatutasítás,
2. matematikai magyarázószöveg,
3. szöveges feladat (melynek megoldása számtani, logikai vagy geometriai műveletet igényel, de a szöveg nem nevezi meg az adott műveletet),
4. összetett szövegek (a fentiek kombinációja.