Matematika/Könyvesház/Könyvajánlás pedagógusoknak
Az Alsós tanítói portálból
(Import a forrásból) |
A (1 revision(s)) |
2007. december 10., 23:38 változat
Érdemes elolvasni:
PISA-vizsgálat 2000
Alkotó szerkesztő: Vári Péter
Az OECD által létrehozott és megrendezett PISA (2000) vizsgálat célja annak feltárása volt, hogy a felmérésben résztvevő országokban a 15 éves diákok mennyire felkészültek arra, hogy megfeleljenek a munkaerőpiac követelményeinek, valamint arra, hogy egész életükön át új ismereteket fogadjanak be, s azokat alkalmazzák is.
A könyv betekintést enged a vizsgálat lefolyásába, feladatrendszerébe (néhány mintafeladatot külön is bemutat), s számba veszi az eredményeket is. A vizsgálat 31 ország 250000 tanulójára terjedt ki, írásbeli feladatok megoldásából állt, valamint a tanulók iskolájának adatait is kérdőíven rögzítették.
Kiemelten foglalkozik a könyv a magyar eredményekkel is. A felmérés reprezentatív országos tanulói mintán zajlott. Így eredményei a magyar oktatási rendszer összes 15 éves tanulójára vonatkoztathatók. Érvényes megállapításokat lehet megfogalmazni a korosztály képességeire, készségeire vonatkozóan. Az eredmények alkalmasak arra, hogy oktatáspolitikai elemzések alapjául szolgáljanak.
A PISA 2000 főként az olvasásra koncentrált, s annak kapcsolatára a természettudományokban nyújtott teljesítményekre. A matematika terén ugyan figyelembe vette a vizsgálat a résztvevő országok tantervét, ám célja a matematikai műveltség, a matematikai alkalmazás képességének mérése volt. (Tervezik, hogy a következő mérési periódusban a matematikát állítják előtérbe.)
A vizsgálati eredmények problémaként vetik fel, hogy a nemzetközi összehasonlításban és a hazai eredményekben fellelhető különbségekben, illetve egyenlőtlenségekben milyen okok játszhatnak közre. A források elosztása, ebből következően az iskolák ellátottsága, a pedagógusok egyéni eltérő képzettsége, motiváltsága a képzési programok eltérő hatékonysága, a családi háttér, annak segítő, támogató vagy éppen ellenkező volta mind-mind az esélyegyenlőtlenség növelésének irányába hatnak. Az eredmények ismeretében „fontosnak látszik a magyar tantervi hagyományok újragondolása és a fontos, hasznos tradicionális értékek megtartása mellett egy új szempontú tananyagstruktúra kialakítása elsősorban a teljesítmények javítása érdekében”. A tények magukért beszélnek, meggyőzően sürgetik a változást.
Logikus, jól szerkesztett, áttekinthető, s nem mellesleg olvasmányos írás. Izgalmas, értelmes olvasmány. Ajánlom minden pedagógus, s különösen a tanítók figyelmébe.
A laphoz nem tartoznak aloldalak.
