Emlékezet

Az Alsós tanítói portálból

2008. július 23., 14:02 változat (szerkesztés) Kivovics (Talk | Szerkesztései) (→Az emlékezés fejlesztése) ‹ Előző változtatások		2008. július 23., 14:08 változat (szerkesztés) (visszavonás) Kivovics (Talk | Szerkesztései) (→A hosszú távú memória) Következő változtatások ›
63. sor:		63. sor:
-	== A hosszú távú memória ==	+	== A hosszú idejű emlékezés/ hosszú távú memória ==
		+
		+	A hosszú idejű emlékezet tartama lényegében korlátlan, s a megtartási idő akár a személy egész élettartama is lehet. A hosszú idejű emlékezet sok olyan ismeretet, élményt tartalmaz, melyek, ha egy adott pillanatban nem is tudatosak, bármikor azzá tehetők. A hosszú idejű emlékezeti rögzítéshez szükséges egy nyugalmi időszak is a tanulás után; ez az ún. konszolidációs periódus. Ezalatt feltehetőleg az idegrendszerben kialakult emléknyom megszilárdulása zajlik. A rövid idejű emlékezetben lévő újonnan tanult anyag ismételgetés, többszöri újra felidézés hatására kerül át a hosszúidejű emlékezetbe. A hosszú távú memóriában nagyobb szerepe van a jelentésnek, az értelmezésnek, mint a rövid távú memória esetében.

---

2008. július 23., 14:08 változat

A memória nem más, mint ingerek (élmények, gondolatok, viselkedések, mozgásválaszok, érzelmi reakciók) nyomán kialakuló tapasztalatok megőrzése az idegrendszerben.

A rövid idejű emlékezés/rövid távú memória/munkamemória

Egy időben csak korlátozott mennyiségű tapasztalati anyagot tudunk megjegyezni rövid időre, néhány percre (ill. addig, míg figyelmünk el nem terelődik a megjegyzettekről). A Baddeley nevéhez fűződő munkamemória felfogás szerint a rövid idejű emlékezet a tudatosság, az aktív emlékezetbe idézés képessége. Az van a rövid idejű emlékezetben, amiről éppen be tudunk számolni, amire éppen gondolunk. A tudatos, rövid idejű (munkamemória) emlékezetben lévő anyagon gondolkodási műveleteket, átalakításokat végezhetünk. Például amikor két megjegyzett számot fejben összeszorzunk.

Baddeley feltételezése szerint a munkamemória három komponensből áll: egy észlelési természetű – alapvetően vizuális – rögzítőrendszerből; egy hallási rögzítésen alapuló verbális emlékezeti működésből; ezenkívül egy, az átalakítási műveleteket végző és a munkamemória korlátozott kapacitását elosztó végrehajtó rendszerből. (A munkamemória – a tudatosság – tartományának el kell oszlania a megjegyzendő anyag és az elvégzendő műveletek között. Túl nagy számokat nehezebb összeszorozni, mert túl sok a megjegyzendő elem. A túl bonyolult műveletek a megtartási kapacitást korlátozzák: hosszú szóból nehezebb fejben anagrammát gyártani.

Munkamemória alatt azt a memóriafajtát értjük, amit közvetlenül a feladatok megoldásához használunk. Ebben a memóriában tároljuk egy konkrét matematikai feladat megoldásához szükséges lépéseket, a fejszámolás során a részeredményeket, vagy egy hosszabb mondat megfogalmazásakor a gondolati egységeket szintén ennek segítségével fogjuk össze. A munkamemória kinél nagyobb, kinél kisebb kapacitású, de kitartó feladatmegoldással könnyen fejleszthető.

Az emlékezés fejlesztése

• A vizuális emlékezet fejlesztése

Mi változott meg? Eleinte egyszerűbb a játék. A ruházaton vagy a környezeten hajtunk végre egy változtatást.

A tanító színes rudakból egy építményt épít. Megfigyelteti a gyerekekkel. A gyerekek hunynak. Ezalatt a tanító változtat az építményen: elvesz vagy hozzátesz egy-két rudat; más színűre cserél egy rudat. A gyerekeknek azt kell felfedezniük, mi változott meg.

Mi hiányzik? (megfigyeli melyik játékot tettük el)

Memóriajátékok

Tíz másodpercre megmutatunk néhány számot. A gyerekeknek meg kell jegyezni közülük annyit, amennyit csak tudnak. Írják le azokat a számokat, amelyekre emlékeznek. Kezdetben három-öt számmal játsszunk. Ne feledjük, hogy a rövid távú emlékezet kapacitása 7+-2 egység!

Bumm játék: a gyerekek egyesével sorolják a számsor számait, ám valamelyik szám többszörösei helyett mindig a Bumm szót kell mondaniuk. (Szorzótáblák gyakorlásra jó játék. Igen nagy összpontosítást igényel.

Mit láttál? (emlékezetből felsorolja)

• Az auditív emlékezet fejlesztése – Szövegemlékezet fejlesztése

Szóláncépítő játékok

Egyre bővülő szósorok, illetve mondatok visszaidézése

Papagájjáték (öt állat, gyümölcs virág visszamondása sorrendben)

Névkígyó (Mindenki sorban az elhangzottakhoz hozzátesz még egyet.)

Hangutánzás

• Formaemlékezet

Építsd fel utánam! (5-6 elemből álló építményt megfigyelni, majd felépíteni)

Forma kirakása (pálcikákból, szívószálakból, először minta alapján, később emlékezetből)

Rajzolás emlékezetből

A hosszú idejű emlékezés/ hosszú távú memória

A hosszú idejű emlékezet tartama lényegében korlátlan, s a megtartási idő akár a személy egész élettartama is lehet. A hosszú idejű emlékezet sok olyan ismeretet, élményt tartalmaz, melyek, ha egy adott pillanatban nem is tudatosak, bármikor azzá tehetők. A hosszú idejű emlékezeti rögzítéshez szükséges egy nyugalmi időszak is a tanulás után; ez az ún. konszolidációs periódus. Ezalatt feltehetőleg az idegrendszerben kialakult emléknyom megszilárdulása zajlik. A rövid idejű emlékezetben lévő újonnan tanult anyag ismételgetés, többszöri újra felidézés hatására kerül át a hosszúidejű emlékezetbe. A hosszú távú memóriában nagyobb szerepe van a jelentésnek, az értelmezésnek, mint a rövid távú memória esetében.