Környezetismeret/Támasz/A napközis nevelők fejlesztő munkája/Szabadidő szervezés
Az Alsós tanítói portálból
(Import a forrásból) |
A (1 revision(s)) |
Aktuális változat
Lehetőség szerint vonjuk be a gyerekeket a tervezésbe, előkészítésbe, szervezésbe, sőt a szabadidős tevékenység levezetését is rábízhatjuk az arra alkalmas gyerekre. Fontos, hogy a pedagógus megteremtse a lehetőséget egy-egy foglalkozás levezetéséhez. Rendelkezzen ötletekkel, de ne ő legyen a főszereplő!
Az együttlét első pillanatától kezdve alakítsuk a szabadidős–tevékenységekhez kapcsolódó szokásokat. A gyerekek különböző tevékenységekből választhatnak, s így kiscsoportos foglalkozások működnek egymás mellett. Jó módszer a különböző tevékenységek összehangolása. A szabadidőben bármilyen tevékenység helyet kaphat, a lényeg a játékoz hasonló intenzitás. A szabadon választott játékkal azonos tevékenységek megnyugtatják a gyereket. Játékszituációban örömmel megoldanak olyan feladatokat, amelyekre egyébként képtelenek lennének. H. Wallon (1958) a gyermek lelki, Dienes (1973), az értelmi fejlődését vizsgálva jut arra a következtetésre, hogy nincs olyan tevékenység, amely ne nyilvánulna meg játékos formában.
A 6-10 éves gyermek még minden tevékenységet szívesen végez. Ami társainak tetszik, neki is tetszik. Egyik tevékenységben ő követi a többieket, a másikban ötletei révén őt utánozzák. A szabadidő tartalmának irányításához fontos, hogy a pedagógus szeme előtt tartsa a csoportjához tartozó gyermekek életkorára jellemző kedvelt tevékenységfajtákat. A nevelés tanulói tevékenységek megszervezése útján valósul meg. A tevékenységek megszervezésénél egyrészt a gyermekek szükségleteire és a már kialakult motívumokra kell alapoznunk, másrészt pedig új, magasabb rendű motívumokat kell kialakítanunk. Ezért olyan foglalkozásokat kell tartanunk, amelyek a gyermekek szükségleteit kielégíti. (Pl: mozgásigény, játékosság, egyéni érdeklődés.) Az örömmel végzett tevékenységek élményszerűvé válnak és fokozatosan újabb szükségleteket, motívumokat hoznak létre. Így a nevelés folyamán egyre értékesebb motivációs bázis alakul ki. Kívánatos, hogy a tevékenységek a napi megterhelés mellett pihentetőek és változatosak legyenek, ugyanakkor sokféle képességet fejlesszenek. Az önálló tanulásra nevelés érdekében olyan programokat is tervezünk, amelyek kapcsolódnak az iskolai tananyaghoz, további önművelődésre buzdítanak.
