Az Alsós tanítói portálból

Aktuális változat

A kooperatív tanulás

A világ sokat változott az elmúlt időszakban, az iskola új feladatok előtt áll. A képességek fejlesztésére tevődött át a hangsúly, ma az alkotó gondolkodás és az együttműködés a leghasználhatóbb tudás.

Az amerikai Johnson-fivérek szerint három alapvető tanulási helyzetről beszélhetünk. Mindhárom formának van előnye és hátránya is.

Az individualizált tanulás előnye, hogy az egyéni anyagot egyéni tempóban, önállóan dolgozza fel a tanuló. A tanár maximálisan igazodik a gyerek eddigi tudásszintjéhez, képességeihez, munkatempójához. Hátránya viszont, hogy nincs kihasználva a párkapcsolat adta lehetőség, s a gyerek a munkafolyamatban magára marad. A tanulót semmi nem készteti nagyobb erőfeszítésre a munkavégzése során, nincs lendület a munkában. A versengő tanuláskor mód nyílik a társ segítésére, azonban a versenyeztetés ronthatja a kapcsolatokat. Ez a fajta tanulás, nem használja ki a kooperáció adta lehetőségeket. A tanulók itt csak saját magukra figyelnek, magukért dolgoznak. A kooperatív tanulás optimális tanítási módszer. Több ember közösen végzett tevékenysége, amely során szoros kölcsönhatásban vannak egymással. Nemcsak a tanulás tananyaga a cél, hanem szociális folyamatok elsajátítása is. A közös munkával a gyerekeknek a személyiségfejlődés területén is lehetőségük van a haladásra, miközben az ismeretszerzésben is előbbre jutnak céljaik felé. A kooperatív tanulás hatására nő a gyerekek tanulási motivációja, csökken a szorongásuk, ezáltal erősödik pozitív beállítottságuk az iskolával, tanulással kapcsolatban. Javul a tanulási teljesítményük és segíti a problémamegoldó, kreatív gondolkodás fejlődését. Jó irányba alakul a gyerekek egymás iránti toleranciája is. Képessé válnak a társadalmi, etnikai, kulturális különbségek tisztább megértésére, előítéletük, elfogultságuk csökken.

Összevetve a három tanulási stílust megállapíthatjuk, hogy mindháromra szükség van, de az alkalmazás arányára ügyelnünk kell. A legnagyobb arányban pozitív hatásai miatt a kooperatív tanítási technikának kellene jelen lennie a tanítási gyakorlatban. A kooperatív tanulásról Spencer Kagan könyvéből tudhatjuk meg a legtöbbet

Kagan szerint a kooperatív tanulás kulcsfogalmai a következők:

1. Csoportok

Tartósan ugyanabból a 4 főből áll (esetenként lehet 3-6 is). A tagok pozitív összetartozás-tudattal rendelkeznek. Ismerik, elfogadják és támogatják egymást.

A szerveződés legfontosabb szempontja a heterogenitás.

A csoportalakításnál figyelembe kell venni a következőket:

• Milyen az adott témában való jártassága a tagoknak?
• Mennyire megfelelő a csoport tagjainak a munkához való hozzáállása?
• Milyen a készségek fejlettségi szintje?

A csoportot létrehozhatja a tanító vagy akár a gyerekek. Szerveződhet szimpátia, érdeklődés, tanulási teljesítmény, együttműködési készség alapján, de akár véletlenszerűen is. Minden esetben a legjobb a fiú-lány összetételű, különböző képességű, eltérő tanulási teljesítményt nyújtó tagokból álló vegyes csoport. A csoport szervezésénél mindig figyeljünk az egyéni kérésekre, próbáljuk ezeket figyelembe venni. Fontos kérdés a csoport együttlétének időtartama. 2-3 hónapnál tovább nem jó együtt tartani a csoportot. Ekkor már váltani kell. A csoport szétválására ugyanolyan nagy figyelmet kell fordítani, mint a szerveződésnél. Megfelelő időt kell hagyni a csoporttagok részére, hogy egymástól el tudjanak válni.

2. Kooperatív tanulásszervezés

A tantermet úgy kell átrendezni, hogy a tábla és a munkához szükséges szemléltető- eszközök minden irányból jól láthatók legyenek. Fontos a társak és a tanár elérhetősége.

3. Együttműködési szándék

Az együttműködési szándékon alapszik a közösségépítés, a csoport- és osztályközösség építése. Mindig osztálycélt kell kitűzni, nem csoportcélt, így elkerülhetjük az ellenségeskedést, az értelmetlen versengést.

4. Együttműködési készség

5. Alapelvek

a.) Párhuzamos, egyidejű interakciók

A kooperatív munkafolyamat a diák aktív részvételére épül. Csoportban dolgoznak, mindenkinek megvan a pontos feladata, szükség esetén azonnal segítséget kaphatnak.Ezért nincs passzív szemlélődő, a munkában holtidő. Az anyagkiosztás egyszerre, egy időben történik, a csoportok feladatai egyszerre, egy időben olvashatók le a tábláról stb.

b.) Építő egymásrautaltság

Az egyének vagy csoportok fejlődése egymással szorosan összefügg. Egyetlen csoporttag sem lehet sikeres valamennyi résztvevő csoporttag sikere nélkül. Ennek értelmében beszélünk különféle területeket átfogó interdependenciáról, egymás közti kölcsönös függőségről.

• Cél interdependencia: a közös cél kitűzése.

• Krízis interdependencia: külső fenyegetettség érzése, ilyen, pl. a versenyeztetés.

• Feladat interdependencia: a feladatokat elosztják maguk között, könnyebbet, nehezebbet, kevesebbet, többet, de a lényeg, hogy mindenkinek van feladata.

• Forrás interdependencia: a csoporttagok megosztják egymás között az anyagokat és információkat.

• Szerep interdependencia: a csoporton belül meghatározott csoportszerepek vannak, pl. időfigyelő, jegyző, szószóló, serkentő, csendfigyelő, ellenőr, futár stb.

• Jutalom interdependencia: a munka végén a jutalmazás is közös, ami nem tárgyi, hanem erkölcsi jutalom kell, hogy legyen.

c.)Egyéni felelősség

A munkavégzés során minden diák egyénileg is felelős a csoport teljesítményéért, sikeréért. Feladatvégzéséről egyéni beszámolása, ennek eredménye hozzájárul a csoport értékeléséhez.

d.) Egyéni részvétel

A szerepeket felosztják, munkamegosztás szerint dolgoznak.

6. Módszerek

Spencer Kagan művében rengeteg módszert mutat be, amelyek közül bátran válogathatunk, hogy megtaláljuk az adott feladathoz való megfelelő technikát. Pl. mozaik, páros forgó, szóforgó, szakértői mozaik, diákkvartett stb.

A tanító feladatai a kooperatív tanulás folyamatában

1. Döntéshozatal

a.)Célok meghatározása

b.)Csoportnagyság eldöntése

2-6 fő között lehet gondolkodni, ha többen vannak, annál több tudásuk lesz, de kifinomult technikák kellenek. Minél nagyobb a csoport, annál nagyobb együttműködési készségre van szükség. A feladat jellege is megszabja a csoport nagyságát. A munkára szánt idő is meghatározza a csoport szerveződését.

c.) A tanulók csoportba rendezése

Történhet véletlenszerűen, de kicsiknél ez nem szerencsés. Szerveződhet szimpátia alapján, amikor ők maguk választják ki, kivel szeretnének együtt dolgozni. Létrehozhatunk homogén vagy heterogén csoportot a tanulók teljesítménye szerint, azonban mindig figyeljünk, hogy ne kerüljön senki peremhelyzetbe.

d.) Az osztályterem elrendezése a csoportmunkához

e.) A feladat megtervezés

Megnézzük, alkalmas-e a feladat kooperatív tanulási formában történő feldolgozásra. Az a jó feladat, ami egynél több jó megoldást feltételez. Nem jó az a feladat, ami túl könnyű. A jó feladat érdekes, motivál, sikert kínál a gyereknek. Vigyáznunk kell arra, hogy ne legyen túl nehéz, mert ijesztő lehet a csoport számára. A feladat mindig fejlessze az olvasási és íráskészséget is. Késztesse a tanulót többféle képesség használatára.

f.) Az értékelés módjának megtervezése

g.) Az elvárt viselkedés meghatározása

Személyre szóló minták és célok adása és kérése. Pl.: „Tőled azt várom…, Téged arra kérlek…”

2. Megfigyelés, beavatkozás

A tanító megfigyeli a gyerekek viselkedését, szükség esetén beavatkozik a csoport működésébe (pl. ha eltérnek a feladattól stb…) A munkáról feljegyzéseket készít, ezt később értékeli. Fontos tapasztalatokat szerezhet, melyeket a későbbi kooperatív tanulás szervezésénél eredményesen használhat.

3. A folyamat értékelése

Az értékelés kiterjed a tanulók teljesítményének mérésére, a csoport működésének a felmérésére. Fontos, hogy a tanító visszajelzést kapjon a gyerekek munkavégzés alatti hangulatáról. (Pl. Rajzolj mosolygós fejet, ha jól érezted magad a munka során! )

Tapasztalataim a kooperatív tanulás alkalmazása során

Napközis munkámban rendszeresen alkalmazok kooperatív tanulási technikákat a tanulásnál és a szabadidős tevékenységek során egyaránt. Tapasztalatom szerint jótékony hatása a gyerekközösségre látványos. Egymás felé nyitottabbak, elfogadóbbak, segítőkészek. Lehetőségük nyílik társaikban új értékek felfedezésére. Az egymástól eltanult ötleteket beépítik munkájukba, kreatívan alkalmazzák. A gátlásos, visszahúzódó gyerekek felszabadultabban vesznek részt a közös munkában. Fejlődik a gyerekek kötelességérzete, szerepvállaláshoz kötődő feladataik egyre pontosabb teljesítése. A közösen sikeresen teljesített feladatok növelik önbizalmukat, saját értékeiket tisztábban, reálisabban látják egymás tükrében. A gyerekekre jellemző, hogy ebben a munkaformában szívesen dolgoznak együtt. A tanító számára egy ilyen foglalkozás összeállítása kezdetben nem könnyű, sok munkát igényel, de a gyerekek önfeledt, eredményes tevékenységét nézve megéri.

                                    <p class=normal> </p> A laphoz nem tartoznak aloldalak.