Környezetismeret/Hozzárendelhető segédletek/Értékelési módok, módszerek
Az Alsós tanítói portálból
| (Egy közbeeső változat nincs mutatva) | |||
| 9. sor: | 9. sor: | ||
*a tanulás tanításának; | *a tanulás tanításának; | ||
*az egészséges testi, lelki és szociális fejlődés, | *az egészséges testi, lelki és szociális fejlődés, | ||
| - | + | *a felnőttlét szerepeire való felkészülés támogatásának; | |
| + | |||
| + | valamint a fejlesztési területeknek | ||
| + | *a természettudományos megismerés módszereinek tanulásának, gyakorlásának; | ||
| + | *az élő-, és élettelen természetben való tájékozódásnak | ||
| + | *a szem előtt tartása, az értékelési szempontok ezekhez igazítása. | ||
| + | |||
| + | A '''jó értékelés''' a megismerés, kutakodás örömére, a szépségekre, értékekre való rácsodálkozás élményére ösztönzi a tanulókat. A gyermeknek a munkához való hozzáállásáról, munkájának színvonaláról is tesz észrevételeket, elősegítve ezzel a körültekintőbb szemlélődést, alaposabb feladatvégzést. Fontos, hogy megőrizze a tanulási motiváltságot, segítse az esetleges fejlődésbeli lemaradások pótlását és átsegítse a tanulót a megismerési módszerek elsajátításának nehézségein. | ||
| + | |||
| + | '''Pontos útmutatások'''kal pozitív irányba terelgesse a tárgyhoz való viszonyulást, a képességek, készségek optimális fejlődését. Mindezt inkább szóban, ritkábban írásban. Ha a tanító rendszeresen és következetesen tapintatos, lényegre utaló és figyelemfelhívó utalásokkal illeti a tanuló munkáját, kialakíthatja az igényes feladatmegoldásra való törekvést. Fontos tudatosítania a tanulóban az önmaguknak való megfelelés igényét is. | ||
| + | Az értékelés azonban nem csak a tanító privilégiuma. A tanulók '''önmagukat és egymást is értékelhetik''' a csoportban végzett megfigyelések, tevékenységek, együttműködések során vagy a tapasztalatokról szóló beszámolók, kiselőadások alkalmával. | ||
| + | |||
| + | Az '''évközi értékelés a teljesítményt csak regisztrálja''' és nem minősíti. A megfelelő fejlődés érdekében előremutat, a diákot és a szülőt érthetően tájékoztatja. Így éri el valódi célját, a konstruktív, építő javaslatok fejlesztő hatását. | ||
| + | A közoktatási törvény rendelkezései alapján a bevezető és kezdő szakaszban félévkor, az első három iskolai évben pedig a tanév végén is írásban, szövegesen kell értékelni a tanulókat. Ezek '''a lezáró jellegű értékelések regisztrálják a tanuló fejlődését, aktuális (!) teljesítményét és fejlettségi szintjét összevetik az elvárható és kívánatos tevékenységi normákkal, fejlettségi kritériumokkal.''' A lezáró jellegű értékelések az évközi értékelésekre épülnek, azok tapasztalatait összegzik. | ||
| + | |||
[[/*]] | [[/*]] | ||
Aktuális változat
Az értékelésről
A hatékony fejlesztés mellett jelentős szerepe van a folyamatos értékelésnek, visszacsatolásnak. A korszerű természettudományos szemléletformálásban a célok között nem a természettudományi szaktárgyak előkészítésén van a hangsúly, ezért nem mérünk ilyesfajta tudástartalmakat és a tanulók teljesítményét sem ezek alapján értékeljük. Célszerűbb a kulcskompetenciák alakítása érdekében meghatározott feladatoknak
- az énkép és az önismeret,
- a hon-, és népismeret,
- az európai azonosságtudat alakításának;
- a környezettudatosságra nevelésnek;
- a tanulás tanításának;
- az egészséges testi, lelki és szociális fejlődés,
- a felnőttlét szerepeire való felkészülés támogatásának;
valamint a fejlesztési területeknek
- a természettudományos megismerés módszereinek tanulásának, gyakorlásának;
- az élő-, és élettelen természetben való tájékozódásnak
- a szem előtt tartása, az értékelési szempontok ezekhez igazítása.
A jó értékelés a megismerés, kutakodás örömére, a szépségekre, értékekre való rácsodálkozás élményére ösztönzi a tanulókat. A gyermeknek a munkához való hozzáállásáról, munkájának színvonaláról is tesz észrevételeket, elősegítve ezzel a körültekintőbb szemlélődést, alaposabb feladatvégzést. Fontos, hogy megőrizze a tanulási motiváltságot, segítse az esetleges fejlődésbeli lemaradások pótlását és átsegítse a tanulót a megismerési módszerek elsajátításának nehézségein.
Pontos útmutatásokkal pozitív irányba terelgesse a tárgyhoz való viszonyulást, a képességek, készségek optimális fejlődését. Mindezt inkább szóban, ritkábban írásban. Ha a tanító rendszeresen és következetesen tapintatos, lényegre utaló és figyelemfelhívó utalásokkal illeti a tanuló munkáját, kialakíthatja az igényes feladatmegoldásra való törekvést. Fontos tudatosítania a tanulóban az önmaguknak való megfelelés igényét is. Az értékelés azonban nem csak a tanító privilégiuma. A tanulók önmagukat és egymást is értékelhetik a csoportban végzett megfigyelések, tevékenységek, együttműködések során vagy a tapasztalatokról szóló beszámolók, kiselőadások alkalmával.
Az évközi értékelés a teljesítményt csak regisztrálja és nem minősíti. A megfelelő fejlődés érdekében előremutat, a diákot és a szülőt érthetően tájékoztatja. Így éri el valódi célját, a konstruktív, építő javaslatok fejlesztő hatását. A közoktatási törvény rendelkezései alapján a bevezető és kezdő szakaszban félévkor, az első három iskolai évben pedig a tanév végén is írásban, szövegesen kell értékelni a tanulókat. Ezek a lezáró jellegű értékelések regisztrálják a tanuló fejlődését, aktuális (!) teljesítményét és fejlettségi szintjét összevetik az elvárható és kívánatos tevékenységi normákkal, fejlettségi kritériumokkal. A lezáró jellegű értékelések az évközi értékelésekre épülnek, azok tapasztalatait összegzik.
A laphoz nem tartoznak aloldalak.
