Emlékezet

Az Alsós tanítói portálból

Aktuális változat

A memória nem más, mint ingerek (élmények, gondolatok, viselkedések, mozgásválaszok, érzelmi reakciók) nyomán kialakuló tapasztalatok megőrzése az idegrendszerben.

A rövid idejű emlékezés/rövid távú memória/munkamemória

Egy időben csak korlátozott mennyiségű tapasztalati anyagot tudunk megjegyezni rövid időre, néhány percre (ill. addig, míg figyelmünk el nem terelődik a megjegyzettekről). A Baddeley nevéhez fűződő munkamemória felfogás szerint a rövid idejű emlékezet a tudatosság, az aktív emlékezetbe idézés képessége. Az van a rövid idejű emlékezetben, amiről éppen be tudunk számolni, amire éppen gondolunk. A tudatos, rövid idejű (munkamemória) emlékezetben lévő anyagon gondolkodási műveleteket, átalakításokat végezhetünk. Például amikor két megjegyzett számot fejben összeszorzunk.

Baddeley feltételezése szerint a munkamemória három komponensből áll: egy észlelési természetű – alapvetően vizuális – rögzítőrendszerből; egy hallási rögzítésen alapuló verbális emlékezeti működésből; ezenkívül egy, az átalakítási műveleteket végző és a munkamemória korlátozott kapacitását elosztó végrehajtó rendszerből. (A munkamemória – a tudatosság – tartományának el kell oszlania a megjegyzendő anyag és az elvégzendő műveletek között. Túl nagy számokat nehezebb összeszorozni, mert túl sok a megjegyzendő elem. A túl bonyolult műveletek a megtartási kapacitást korlátozzák: hosszú szóból nehezebb fejben anagrammát gyártani.

Munkamemória alatt azt a memóriafajtát értjük, amit közvetlenül a feladatok megoldásához használunk. Ebben a memóriában tároljuk egy konkrét matematikai feladat megoldásához szükséges lépéseket, a fejszámolás során a részeredményeket, vagy egy hosszabb mondat megfogalmazásakor a gondolati egységeket szintén ennek segítségével fogjuk össze. A munkamemória kinél nagyobb, kinél kisebb kapacitású, de kitartó feladatmegoldással könnyen fejleszthető.

Az emlékezet fejlesztése

• A vizuális emlékezet fejlesztése

- Mi változott meg? Eleinte egyszerűbb a játék. A ruházaton vagy a környezeten hajtunk végre egy változtatást.

- Mi hiányzik? A gyerekek megfigyelik az asztalon lévő játékokat, tárgyakat. Amíg hunynak, elveszünk közülük egyet. Meg kell mondaniuk, hogy melyik játékot tettük el.

- Ki nincs velünk? Egy gyermek középre áll, becsukja a szemét, ő a hunyó. A többiek körbe állnak, és míg egy versikét mondanak, az egyikük kimegy a teremből: "Az erdőben jártunk-keltünk, Egy gyermeket elvesztettünk. Mondd meg Jancsi, mondd meg nekünk, Ki az, aki nincs most velünk?" Mindig a kör közepén álló gyermek nevét mondjuk a versben. Ekkor ő kinyitja a szemét, és megpróbálja kitalálni, hogy ki ment ki. Ha eltalálta, szerepet cserélnek, ha nem, bent marad a körben.

- Memóriajátékok

Tíz másodpercre megmutatunk néhány számot. A gyerekeknek meg kell jegyezni közülük annyit, amennyit csak tudnak. Írják le azokat a számokat, amelyekre emlékeznek. Kezdetben három-öt számmal játsszunk. Ne feledjük, hogy a rövid távú emlékezet kapacitása 7+-2 egység!

• Bumm játék: a gyerekek egyesével sorolják a számsor számait, ám valamelyik szám többszörösei helyett mindig a Bumm szót kell mondaniuk. (Szorzótáblák gyakorlásra jó játék. Igen nagy összpontosítást igényel.

- Mit láttál? (emlékezetből felsorolja)

• Az auditív emlékezet fejlesztése – Szövegemlékezet fejlesztése

- Szóláncépítő játékok

- Egyre bővülő szósorok, illetve mondatok visszaidézése

A Bőrönd Ödön avagy csomagolós játékban elképzelt helyzetben kell egyre több dologra emlékezni. A játékosok hosszú útra készülnek, becsomagolnak. Minden játékos egy valamit "tesz" a bőröndbe, de emlékeznie kell arra is, amit a többiek már beletettek. Ha valamit elfelejt, kiesik a játékból. Az nyer, aki a legtöbb dologra emlékszik.

Az előző játékhoz hasonló a Valamennyi valami játék. Ebben a gyerekek hihető adatokkal dolgoznak. "Megírom a holnapi újságban, hogy x lépésnyire van az osztálytól az ebédlő." - mondja az első játékos. "Megírom a holnapi újságban, hogy x lépésnyire van az osztálytól az ebédlő és 5 emeletes az épült. - folytatja a következő játékos. Minden játékos újabb adatot tesz hozzá. Az nyer, aki a legtöbb adatra emlékszik. A játékot inkább harmadik vagy negyedik osztályban érdemes játszani, amikor már sok adatot gyűjtöttek a gyerekek.

- Papagájjáték (öt állat, gyümölcs virág visszamondása sorrendben)

- Névkígyó (Mindenki sorban az elhangzottakhoz hozzátesz még egyet.)

- Hangutánzás

• Formaemlékezet

- Építsd fel utánam! (5-6 elemből álló építményt megfigyelni, majd felépíteni)

- Forma kirakása (pálcikákból, szívószálakból, először minta alapján, később emlékezetből)

- Rajzolás emlékezetből

A hosszú idejű emlékezés/ hosszú távú memória

A hosszú idejű emlékezet tartama lényegében korlátlan, s a megtartási idő akár a személy egész élettartama is lehet. A hosszú idejű emlékezet sok olyan ismeretet, élményt tartalmaz, melyek, ha egy adott pillanatban nem is tudatosak, bármikor azzá tehetők. A hosszú idejű emlékezeti rögzítéshez szükséges egy nyugalmi időszak is a tanulás után; ez az ún. konszolidációs periódus. Ezalatt feltehetőleg az idegrendszerben kialakult emléknyom megszilárdulása zajlik. A rövid idejű emlékezetben lévő újonnan tanult anyag ismételgetés, többszöri újra felidézés hatására kerül át a hosszúidejű emlékezetbe. A hosszú távú memóriában nagyobb szerepe van a jelentésnek, az értelmezésnek, mint a rövid távú memória esetében.

• Gyorsolvasási gyakorlatok

Rendezetlen módon felrakott 9 korongról nehezen állapítjuk meg, hogy mennyit láttunk, ha nincs időnk megszámlálni. Határozott elrendezésben, azonban könnyebben, gyorsan átlátjuk számlálás nélkül is, s meg tudjuk mondani, hogy 9 db volt. Ezt használjuk fel a kisgyermekek tudatos számkép tanításánál. Nem számíthatunk arra, hogy a kisgyermek rögtön felismeri a 3x3 alakban a kilencet úgy, mint mi a kilencet, hanem erre tanítjuk őt. Például: az ujjainkkal a megszokott módon mutatjuk a hetet, tízet, stb., rögtön felismerhetővé válik a szám, ugyanígy a dobókockánál, dominónál, ha már más elrendezésben, nem szokványos módon mutatjuk meg, akkor számlálásra késztetjük a kisgyereket.

C. Neményi Eszter és Sz. Oravecz Márta első és második osztályos matematika tankönyveiben szerepelnek a gyorsolvasási gyakorlatok: Ezek célja a kis számok összképének gyors megragadása, felismerése, megjegyzése. Három sorban 5-5 képecske található. A kis képeken egyszerű, hétköznapi, a gyerekek számára jól ismert figurák láthatók. Mindig az éppen tanult számkörnek megfelelően. A figurák számát eleinte egy pillantással átfogja a gyerekek tekintete. Először csak nézegetik a képeket. Mit ábrázolnak? Hány figura látható egy-egy képecskén? Milyen elrendezésben? Mit láttak adott képecske mellett balra? Vagy éppen fölötte? Aztán megpróbálják minél gyorsabban leolvasni a számokat a képekről balról jobbra, lentről felfelé, s egyéb irányokban. A számkör bővülése során tudatosítjuk a sokféle praktikus elrendezést, amely könnyíti a számok felismerését, egyben a számok bontott alakjainak megjegyzését, felidézését is. Nagyobb számok esetében a rendezett elhelyezés segít. Könnyű átlátni a kisebb csoportokat, amikből a nagyobb számok épülnek. Például a 15 5+5+5 alakban gyorsabban felismerhető, mint rendezetlen elhelyezésben.

Nemcsak a számfogalom alakításában, hanem a vizuális látásmód, a rövid- és hosszútávú memória, a kreatívitás fejlesztésében is nagy jelentőségű a gyorsolvasási gyakorlatok végeztetése.