Tanulási stratégia

Az Alsós tanítói portálból

Aktuális változat

Ma az iskolákban csupán arra biztatják a tanulókat, hogy sajátítsanak el egy tananyagot, de nem sok segítséget kapnak ahhoz, hogy ezt hogyan tegyék. A tanulók nagy része nem rendelkezik megfelelő tanulási stratégiákkal. Ez a tanulási idő megnövekedéséhez és alacsony színvonalú információ-feldolgozáshoz vezet. Ki-ki magának alakítja ki tanulási módszereit, mely vagy hatásos, vagy nem. Be kell vezetni a gyerekeket a hatékony információ-felvétel és a hosszú távú megőrzés gyakorlatába, azaz meg kell őket ismertetni különböző tanulási stratégiákkal.

Tanulási stílus

A tanulási stílus kognitív stílus. Ez jellegzetesen egyéni, a személyiség része, a világhoz, az ismeretekhez, a tanuláshoz való viszonyulás. A különböző emberek más és más módon közelítik meg a valóságot. Léteznek audio, vizuális, audio-vizuális és kinesztetikus típusok, vagyis emberek, akik az információt legkönnyebben hallás, látás vagy mozgásos tevékenység útján dolgozzák fel. Ha az ember tisztában van saját tanulási stílusával, képes a típusának leginkább megfelelő tanulási stratégia kiválasztására, majd alkalmazására. A hatékony, eredményes tanulásnak pedig elengedhetetlen feltétele a megfelelő tanulási stratégia alkalmazása.

Tanulási stratégiák

A tanulási stratégiák az információfeldolgozás megtanulható módjai. Megfelelő tanulási stratégiák kifejlesztésével a tanuló olyan tanulási feladattal is eredményesen megbirkózhat, amely egyébként nem felelne meg veleszületett tanulási stílusának. Ez, akárcsak a tanulási stílus, egyénre jellemző, ám ellentétben azzal, tudatos jelenség. Saját tanulási stílusunk ismeretében kiválaszthatjuk a számunkra legmegfelelőbb stratégiákat. Vizuális típusúak a lényeg színes ceruzákkal való kiemelésével, rajzok, ábrák, grafikonok készítésével tudnak hatékonyan tanulni. Az audio típus hangosan kimondva, ismételgetve, esetleg magnó, diktafon segítségével tanul könnyen. A kinesztetikus, vagyis mozgásos típusú embereket pedig a jegyzetelés, többszöri leírás segítheti a tanulásban.

Kozéki és Entwistle (1986) a tanulási stratégiák három alaptípusát különbözteti meg: a mélyrehatolót, a szervezettet és a mechanikusat.

A mélyrehatoló tanulás a dolgok megértésére törekszik, ebben elsősorban a nagy összefüggések megragadása, az új ismeretek régiekhez való kapcsolása, széles áttekintés, következtetések levonása, rendszerszemlélet játszik domináns szerepet.

A szervezett tanulás a rendszeresség, jó munkaszervezés alapkövetelményeire épül.

A mechanikus tanulás a részletek megjegyzésére épül, az összefüggések feltárása e módszerben alig kap szerepet, a rövidtávú, minél pontosabb ismeretfelidézés e tanulás elsődleges célja. E három fő tanulási stratégia úgynevezett elemi tanulási technikákból épül fel. Ezek egy-egy tanulónál sajátos módon keverednek, s eredményezik egyik vagy másik stratégia dominanciáját.

A három tanulási módszeregyüttes /mélyrehatoló, szervezett, mechanikus/mindegyike szerepet kap a tanulók munkájában valamilyen arányban, nem mindegy azonban az eredményesség szempontjából, hogy melyik játszik vezető szerepet.

Tanulási technikák

Tanulási technikának nevezzük a tanulást segítő eszközöket, szokásokat, konkrét feladatmegoldó rutinokat. A tanulási technikák közül több is szerepet játszhat egy tanuló tanulási stratégiájában. Az a szerencsés, ha gazdag a repertoár, hiszen így tud alkalmazkodni az egyes tantárgyak követelményeihez. Bizonyos esetekben a reprodukáló technikákra is szükség van (pl. vers, szabály, képlet megtanulása).

A leggyakoribb elemi tanulási technikák (Szitó, 1987)

1. Szöveg hangos olvasása.

2. Néma olvasás.

3. Az elolvasott szöveg elmondása.

4. Az elolvasott vagy elmondott anyag néma átismétlése szövegbeli támpont nélkül.

5. Elmondás más személynek.

6. Elolvasott vagy elmondott szövegről magnófelvétel készítése és visszajátszása.

7. Ismétlés (bármely módon).

8. Beszélgetés a társakkal a tanult információról.

9. Áttekintés. Előzetes: a cím, alcímek, főbb bekezdések, fejezetrész rövid összefoglalója. Utólagos: aláhúzások áttekintése, saját vagy tanári jegyzettel való összevetése.

10. Ismeretlen szó meghatározása. A szövegkörnyezet elemzése, felbontása alapján. Visszalapozás a könyvben korábban tanult fejezethez. Szótárak, lexikonok, kisegítő könyvek felhasználása.

11. Aláhúzás: a fontosabb részek kiemelése céljából.

12. Parafrazeálás: egyes mondatok, szövegrészek átfogalmazása; saját szavakkal történő elmondása, értelmezése.

13. Kulcsfogalmak kiírása.

14. Jegyzetelés. Hallott anyag alapján. Szöveg olvasása közben. A jegyzetelt anyag vizuális tagolása. (Aláhúzás, nagybetűs írás, nyilak, betűk és számok, egyéni jelek, színek, stb.)

15. Tanári vázlat vagy ábra értelmezése.

16. Fogalmak közötti kapcsolatok megkeresése és ennek rögzítése. Egy lényeges fogalom köré illeszkedő asszociatív fogalmak. Alá- és fölérendeltségi viszonyok. Mellérendelt viszonyban lévő fogalmak. Ellentétes fogalmak. Ok-okozati kapcsolat.

17. Összefoglalás készítése.

18. Kérdések feltevése. Mit fogok megtudni? Mit nem értek? Mire kaptam választ? Mit tudok most, hogy tanulmányoztam a szöveget? stb. 19. Saját vagy mások által feltett kérdésekre válaszadás.

20. Ábra készítése.

21. Az anyag elmondása jegyzet vagy vázlat alapján.

Komplex tanulási stratégiák

Az elemi tanulási technikákból sajátos rendszert alkotva jönnek létre a komplex tanulási stratégiák. Sokan kutatták, hogy ezek kapcsolódása milyen optimális elrendeződésben a leghatékonyabb, s ennek nyomán több javaslat is született a hatékony módszeregyüttesre. Ezek közül most egyet ismertetünk, amely alkalmas lehet az intenzív és eredményes egyéni tanulásra. Ez az „SQ4R” néven ismert technika. A nevét elemei kezdőbetűjéről kapta. Az „SQ4R” leírása Thomas és Robinson (1972). nevéhez fűződik

Scan: letapogatás (előzetes áttekintés)

Query: kérdezés.

Read: elolvasás,

Reflect: átgondolás,

Recite: felidézés,

Review: ismétlő áttekintés.

Előzetes áttekintés/ Scan: a szöveg bevezetőjének, alcímeinek, egyes bekezdéseinek, összefoglalásának rövid áttekintése ez. A tanuló így egy intellektuális hálót, összképet alakít ki, orientációs támpontokat keres, amelyekhez majd kapcsolódni tud a feldolgozás során.

Kérdések alkotása/ Query: leíró jellegű anyag kérdésekké alakítása. Kettős szerepe van. Egyrészt elősegíti a passzív olvasóból az aktív olvasóvá válást. Másrészt elővételezi azt a kommunikációs módot, amivel a tanuló feleléskor fog találkozni.

Elolvasás/ Read: ez már az aktív olvasás. Cél, hogy a megfogalmazott kérdésekre választ tudjunk adni. Az olvasott információk átgondolása/ Reflect: ennek során kell megpróbálni az olvasott információkat összekapcsolni korábbi ismereteinkkel: fogalmak kapcsolata, összefüggések feltárása stb.

Az olvasott információk átgondolása/ Reflect: ennek során kell megpróbálni az olvasott információkat összekapcsolni korábbi ismereteinkkel. Megteremteni a fogalmak közötti kapcsolatot, feltárni az összefüggéseket.

Felidézés/ Recite: csupán az emlékezetre támaszkodva megválaszoljuk a korábban megfogalmazott kérdéseket.

Ismétlő áttekintés/ Review: ennek funkciója egyrészt a hatékonyabb rögzítés, másrészt a lényeges elemek újbóli áttekintése.

Ezek az elemek a szöveg nehézségi fokától függően kimaradhatnak elemek, illetve egyesek többször is bekerülhetnek a tanulási folyamatba.

A tanítás minősége befolyásolja a tanulási stratégiák használatát

„Ma már általánossá vált az a megállapítás, miszerint a tanulási stratégiák használata növeli a tanulás hatékonyságát, és egyúttal a tananyag jobb előhívásához vezet (Scruggs és Mastropieri, 1988; Cox, 1994). Balogh László és Vitális Emese szerint a tananyag elsajátításának megvalósításához kell segítséget adnia a pedagógusnak. Az iskolai tanítás akkor lesz a leghatékonyabb, ha a tanító tisztában van a tanulás törvényszerűségeivel és képes a diákokban a megfelelő tanulási módszereket kialakítani. A tanulási stratégiák használatára nem mindig van egyformán szükség. Ha a tananyag jól szervezett és könnyen befogadható, kevesebb stratégia birtokában is elérhető a jó eredmény az előhíváskor (Garner, 1990). Ez arra is felhívja a figyelmet, hogy nagyon figyelni kell a tananyag összeállításánál a rendszerezettségre és az ismeretek egymásra épülésére. Ezt másképpen úgy is mondhatjuk, hogy a tudásanyag szerkezete és a kognitív folyamatok kölcsönhatásban vannak.”