Lapforrás

Az Alsós tanítói portálból

Ezt a tevékenységet csak a(z) approved csoportjába tartozó felhasználó végezheti el.

A lap forrását megtekintheted és másolhatod:

<p>Gyakorta előfordul, hogy magyar- vagy környezetismeret-órán találkoznak tanítványaink adatokat tartalmazó szövegekkel, grafikonokkal. Fontos feladatunk, hogy gyakorlottá tegyük a gyerekeket az ilyenfajta szövegek olvasásában, megértésében is, hiszen a mindennapi életben folyton szembetalálják magukat ilyen szövegekkel.</p> <p>A PISA-vizsgálat matematikafeladatai közül <span class=dvv>gyengébbnek bizonyultak a magyar diákok</span> azoknál a feladatoknál, ahol <span class=dvv> egy helyzet vagy egy információ  különböző formában is</span> megjelent. Ilyenek azok, ahol a problémát grafikon-táblázat, grafikon-szöveg vagy grafikon-grafikon összevetése által kell értelmezni. Diákjaink szintúgy gyengén szerepeltek a <span class=dvv>statisztikai adatok értelmezésében</span>, illetve a statisztikai adatok alapján megfogalmazott állítások igaz vagy téves voltának eldöntésében. Továbbá a nemzetközi átlag alatt teljesítettek akkor, amikor <span class=dvv>a szöveges és képi információk megfeleltetésére volt szükség.</span> Nagyon fontos körülmény, hogy a diákok matematikai és természettudományi teljesítménye nagymértékben függ az olvasási és szövegértési képességüktől. (Erről majd szólunk még a matematikai szövegértő képesség fejlesztésénél.)</p> <p>Újságokban találhatunk olyan egyszerűbb szövegeket, amelyek közös feldolgozásával példát adhatunk a gyerekeknek arra, hogyan kezeljék az adatokat, grafikonokat tartalmazó szövegeket. Jó forrás a különböző újságok időjárás jelentés rovata, mert könnyen találhatunk benne adatokat tartalmazó táblázatokat. S szinte minden napilapban előfordul néhanap szöveg, melynek a témája is érdekli a gyerekeket, s adataikkal, grafikonjaikkal jól szolgálják az értő olvasás tanulását. </p> <p class=lista>A következő szöveg olvasásakor már a cím olvasása, értelmezése is feladatot jelent mind tartalmi, mind formai (tördelés) szempontból.</p> <p class=lista>Szükséges különböző gyűjtőfogalmak előhívása: lakosság, állampolgár, húsfélék, baromfi, szesz, stb.</p> <p class=lista>Szavak és kifejezések magyarázata: magyar állampolgár, Központi Statisztikai Hivatal, csaknem, mérséklődött, egy főre jutó és mérséklődött (matematikai tartalom), </p> <p class=lista>Melyik két év élelmiszerfogyasztását veti össze a szöveg? Ez is a megbeszélendő kérdések közé tartozik.</p> <p class=lista>Ki az adatszolgáltató? Miféle adatokat tartalmaz a szöveg? Mennyi idő alatt fogyott ennyi élelmiszer? Miből tevődik össze az összmennyiség?</p> <p class=lista>Az átlagosan szó mind hétköznapi, mind matematikai tartalmában a megbeszélendők körébe tartozik (Része a tananyagnak is.)</p> <h4><span class=dvv>Lássuk a szöveget!</span></h4> <p><span class=dvv>A NAP SZÁMA</span></p> <p><span class=dvv>715 kilogramm</span> ételt fogyasztottak átlagosan a magyar</p> <p>állampolgárok 2000-ben. Több élelmiszer fogyott, mint korábban, de az adatok tanúsága szerint a növekedést elsősorban az étrend egészségesebb (zsírban és szénhidrátban szegényebb) irányú változása hozta. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb jelentésben megállapítja: csaknem 72 kilogramm húst eszik egy-egy állampolgár. Tavalyhoz képest növekedett a baromfihús aránya a sertéséhez képest. Több liszt és rizs, de kevesebb burgonya került az asztalokra. Cukorból és mézből is kevesebbet, 34 kilogrammot kilogrammot fogyasztott a lakosság, míg zöldségből és gyümölcsből 222 kilogrammot. Az egy főre jutó szeszfogyasztás nem változott 1999-hez képest, de a borfogyasztás 30 literről, 28 literre mérséklődött, míg a sörfogyasztás évek óta tartó csökkenése megállt. (MTI)</p> <p><span class=dvv>Lássunk néhány feladatot, amit már önállóan oldhat meg a kisgyerek.</span></p> <p>1. <span class=dvv>Állítások igazságtartalmának eldöntése</span> az olvasott szöveg alapján. A válaszok a szövegben. A feladat <span class=dvv>az információ visszakeresés</span>e: az információk összevetése, az információk közötti kapcsolat fellelésével. (Közepes nehézségű feladat.)</p> <p><span class=idezet>Igaz-e, hogy a 2000-ben a magyarok egészségesebben táplálkoztak?</span></p> <p><span class=idezet>Igaz, hogy az egészséges étrendben nőtt a sovány húsok fogyasztása?</span></p> <p><span class=idezet>Igaz, hogy növekedett a sertéshús fogyasztása is?</span></p> <p class=MsoNormal><span class=idezet>Igaz, hogy több zöldséget, gyümölcsöt fogyasztottunk?</span></p> <p>2. A következő feladat <span class=dvv>rejtettebb kapcsolatok felismerését</span> kívánja meg, s a <span class=dvv>szöveg értékelését</span>, az arra való <span class=dvv>reflektálást</span> is kéri a gyerektől.</p> <p class=MsoNormal>[[Image:cikk_66_image001.jpg]]</p> <p>Ennek a szövegnek a feldolgozása arra ad lehetőséget, hogy a gyerekek gyakorolhassák a szöveg-grafikon összevetésével való értő olvasást. Önálló feldolgozás utáni nagyon alapos megbeszélés lehetőséget ad az értelmezésbeli  hibák javítására. Ne csak a hibákra hívjuk fel a figyelmet, hanem mutassuk meg azt is, hogyan kerülhetők el a hibák.</p> <h3>"Kérek egy pohár vizet"</h3> <p>A diákok nyelvtudása általában nagyon iskolaszagú, nem kommunikatív* Meglévő szókincsükkel nehezen boldogulnak a hétköznapi élethelyzetekben mondja Marián Béla, a Marketing Centrum kutatásvezetője.  A Marketing Centrum által végzett felmérésből kiderül: a nyolcadik osztályos tanulók egyharmada saját megítélése szerint a szokványos "kérek egy pohár vizet" mondatot sem tudná lefordítani szó szerint az általa tanult idegen nyelvre. A felmérésben ezer nyolcadikos és ugyanennyi tizenegyedikes diákot kérdeztek meg. A szubjektív nyelvteszt** lényege az volt, hogy a tanulóknak nyelvtanárok által összeállított, hétköznapi életben használt mondatokról el kellett dönteniük, le tudják-e fordítani az általuk legjobban beszélt nyelvre. A tizenegyedikesek közül mindössze 15 százalék** válaszolt úgy, hogy az összes mondatot le tudná fordítani.</p> <p class=comments>*nem kommunikatív: nem közlésre képes (nem tudja magát megértetni)</p> <p class=comments>**szubjektív nyelvteszt: saját bevalláson alapuló nyelvtudás vizsgálat</p> <p class=comments>*** százalék: 1 századrész, száz részre osztva az egész, s abból egy rész</p> <p>[[Image:cikk_66_image002.jpg]]</p> <p><span class=dvv>Legalább kétszer olvasd át a szöveget! Tanulmányozd az ábrát!</span></p> <p><span class=dvv>1.Válaszolj a kérdésekre!</span></p> <p><span class=idezet>Milyen a diákok nyelvtudása?</span></p> <p><span class=idezet>Miért mondja a kutatásvezető, hogy nem kommunikatív a diákok nyelvtudása? </span></p> <p><span class=idezet>Kik állították össze a mondatokat?</span></p> <p><span class=idezet>Írj egy hétköznapi életben használt mondatot, amire szerinted egy turistának külföldön szüksége lehet!</span></p> <h1><span class=idezet>Hány nyolcadikos és hány tizenegyedikes vett részt a felmérésben? </span></h1> <p><span class=dvv>2. Hányadikos gyerekek eredményeit ábrázolja a grafikon?</span></p> <h4>Hány mondatról kellett eldönteni, le tudja-e fordítani? </h4> <p><span class=dvv>3. Húzd alá, melyik szín jelenti ezt: nem tudom lefordítani!</span></p> <p>világosszürke  szürke  sötétszürke</p> <p>Húzd alá, melyik szín jelenti ezt: <span class=dvv>nagyjából, nem pontosan tudom lefordítani!</span></p> <p>világosszürke  szürke  sötétszürke </p> <h4>Most a grafikon összes sorát figyeld meg!</h4> <p>A nyolcadikos osztályosok hány százaléka tudná lefordítani mind a 6 mondatot?</p> <p>Színezd be pirossal vagy jelöld meg valahogy a grafikonnak azt a részét, amelyből ezt megtudtad! </p> <p><span class=dvv>4. Igaz vagy nem igaz? </span></p> <p>A tizenegyedikesek közül többen tudják lefordítani az összes mondatot, mint a nyolcadikosok közül.</p> <p>A tizenegyedikesek közül kevesebben tudják lefordítani az összes mondatot, mint  a nyolcadikosok közül.</p> <p><span class=dvv>5. Ki tudod számítani, hogy a nyolcadikosok közül hány gyerek tudta lefordítani pontosan a </span><span class=idezet>"Nincs hova mennem."</span><span class=dvv> mondatot?</span></p> <p class=lista>Te tudnál kérni egy pohár vizet idegen nyelven?</p> <p class=lista>Miért fontos szerinted a kommunikatív nyelvtudás? </p> <p>Érdemes egy-egy ilyen szöveggel elbíbelődni, mert nagyon sokat fejleszt a gyerekek szövegértő képességén. Általában jobban érdekli őket egy-egy ilyen téma, mint egy közepesen izgalmas olvasókönyvi szöveg. A nyelvtudásról szóló szöveg jelen pillanatban felkelti a gyerekek kíváncsiságát, mert gyakran folyik erről a szó a felnőttek között otthon, az iskolában, a televízióban. Ha motivált a gyerek az olvasásban, az már önmagában a fejlesztés irányába hat. Hát még, ha alapos, szakszerű segítséget is kap az ilyen típusú olvasmányok feldolgozásához.</p> <p><span class=dvv>Fontos mozzanatok a feldolgozásban:</span></p> <p class=lista>Szómagyarázat megtalálása lábjegyzetben, elolvasása.</p> <p class=lista>A már ismert kifejezéssel az új/idegen szó behelyettesítése, s az így való újraolvasás.</p> <p class=lista>Információ kikeresése – könnyen felismerhető helyen van</p> <p class=lista>-- rejtett pozícióban van</p> <p class=lista>-- következtetni lehet rá szövegösszefüggésből.</p> <p class=lista>Szöveg értékelése, összevetése saját tudásával.</p> <p class=lista>Ábraértelmezés.</p> <p class=lista>Jelolvasás.</p> <p class=lista>Összefüggések felismerése grafikonon belül.</p> <p class=lista>Összefüggések felismerése szöveg és grafikon között.</p> <p>Negyedik osztály végén vagy ötödik osztályban érdemes egyre több ilyen szöveget keresni. </p> [[/*]]

Vissza a Kezdőlap cikkhez.