Lapforrás

Az Alsós tanítói portálból

Ezt a tevékenységet csak a(z) approved csoportjába tartozó felhasználó végezheti el.

A lap forrását megtekintheted és másolhatod:

<p>Az 1960-as években Magyarországon Varga Tamás matematikus és munkacsoportja, köztük C. Neményi Eszter jelentős változást eredményező <span class=dvv>új matematikatanítási módszert dolgozott ki, amelyben a matematikatanulás kezdetét a kisiskolás korra hozta előre. Igen eszközigényes kreatív matematikatanítás ez, mely komoly szervezőmunkát is igényel a tanítótól.</span>Oka ennek az volt, hogy a felmérések azt mutatták, hogy a diákok, bár elég jól számolnak, gondolkodásuk merev, nem elég kreatív, problémafelismerő, -kezelő és -megoldó képességük alacsony színvonalú. Nem szeretik a matematikát, és sok kudarc kíséri a matematikatanulási folyamatot.</p> <p> Azóta többször is megújult a Varga-féle módszer. Indulásakor kísérleti jellegű volt, majd tantervvel kiegészítve országos kiterjedésűvé vált. 1986-ban a harmincéves tapasztalatot és a követővizsgálatok eredményeit felhasználva korrekcióra került.</p> <p>A módszer hatása leginkább a tanulók tanuláshoz való pozitív hozzáállásban és a kreatív gondolkodás fejlettségében nyilvánult meg. A matematika érthetővé, s ezáltal élvezhetővé vált a gyengébb képességű gyerekek számára is, ugyanakkor szárnyalni engedte a felfedezés örömét kereső tehetséges tanulókat. </p> <p>A politikai rendszerváltás /1989/ szükségessé tette a magyar oktatásügy átható vizsgálatát, a módszertani eljárások, az oktatási dokumentumok, köztük a tantervek felülbírálását. Egyetlen egy területe az oktatásnak nem esett olyan egyértelműen egységes pozitív megítélés alá, mint az általános iskolai matematikatanítás: <span class=dvv>a Varga-módszer a legjobb,</span>minél kevesebb változtatással mentsük, örökítsük át az utókor számára. A szinte évenként módosuló alaptantervekben szilárdan megállta a helyét ez a matematikatanítási szemlélet, s csak a csökkentett matematika óraszám miatt kesergett a tanítók nagy része. Míg a dokumentumokban virágkorát élte a Varga-módszer, mely éppen ezt a gyakorlatias irányzatot képviseli, a való életben, az osztálytermekben másképp alakult matematikatanításunk sorsa. Csak néhány száz tanító, óvónő, főiskolai tanár, szaktanácsadó haladt tovább azon az úton, melyen a vargai örökség elindította, s dolgozik, alkot, töretlen hittel és lelkesedéssel, annak érdekében, hogy a kisgyermekek <span class=dvv>szeressék és értsék</span> a matematikát.</p> <p>A Varga-módszer kreatív, felkészült, magát állandóan továbbképző, önálló döntésekre képes, <span class=dvv>alkotó tanítót</span> feltételez, aki jártas a különböző <span class=dvv>matematikai témák</span> ban aki az óráira megtervezi, megszervezi a tanulók <span class=dvv> tevékenységeit</span>, biztosítja a <span class=dvv> többféle érzékeléssel</span> való <span class=dvv> tapasztalás</span>t, kidolgozza az <span class=dvv> absztrakció</span>további lépéseit, kitalálja és biztosítja az <span class=dvv>eszközök</span> sokoldalú használatát, igazodik a gyerekek megnyilvánulásaihoz, beszédértéséhez, messzemenően figyelembe veszi a kisgyerekek <span class=dvv> életkori sajátosságait, </span>engedi a <span class=dvv> vitát, örömteli légkört</span> teremt. </p> <p>A majd negyven esztendős fejlesztő munka eredményeképpen kialakult, ma is sok iskolában alkalmazott Varga-módszert a legjobban a módszertani alapelveken keresztül tudjuk megismerni.</p> <h2>A módszer bemutatása az elveken keresztül</h2> <h3>Módszertani alapelveink</h3> <p class=dvv>Valóságon alapuló cselekvő tapasztalatszerzés ből kiinduló tanulás</p> <p class=lista>környező valóság</p> <p class=lista>emlék, emlékkép</p> <p class=lista>sokféle érzékelés</p> <h4>Eszközök használata</h4> <h4>Egységes és széles alapozás (matematika tanítása)</h4> <h4>Életkori sajátosságok figyelembevétele</h4> <p class=lista>tevékenykedtetés</p> <p class=lista>tevékenységváltás</p> <p class=lista>játékosság fejlesztő játékokkal</p> <h4>Az absztrakció megtervezése (induktív tanulás)</h4> <h4>Tévedés szabadsága, vita</h4> <h4>Örömteli tanulás</h4> [[/*]]

Vissza a Kezdőlap cikkhez.