Tanulási stratégia

Az Alsós tanítói portálból

Ma az iskolákban csupán arra biztatják a tanulókat, hogy sajátítsanak el egy tananyagot, de nem sok segítséget kapnak ahhoz, hogy ezt hogyan tegyék. A tanulók nagy része nem rendelkezik megfelelő tanulási stratégiákkal. Ez a tanulási idő megnövekedéséhez és alacsony színvonalú információ-feldolgozáshoz vezet. Ki-ki magának alakítja ki tanulási módszereit, mely vagy hatásos, vagy nem. Be kell vezetni a gyerekeket a hatékony információ-felvétel és a hosszú távú megőrzés gyakorlatába, azaz meg kell őket ismertetni különböző tanulási stratégiákkal.


Tanulási stílus

A tanulási stílus kognitív stílus. Ez jellegzetesen egyéni, a személyiség része, a világhoz, az ismeretekhez, a tanuláshoz való viszonyulás. A különböző emberek más és más módon közelítik meg a valóságot. Léteznek audio, vizuális, audio-vizuális és kinesztetikus típusok, vagyis emberek, akik az információt legkönnyebben hallás, látás vagy mozgásos tevékenység útján dolgozzák fel. Ha az ember tisztában van saját tanulási stílusával, képes a típusának leginkább megfelelő tanulási stratégia kiválasztására, majd alkalmazására. A hatékony, eredményes tanulásnak pedig elengedhetetlen feltétele a megfelelő tanulási stratégia alkalmazása.


Tanulási stratégiák

A tanulási stratégiák az információfeldolgozás megtanulható módjai. Megfelelő tanulási stratégiák kifejlesztésével a tanuló olyan tanulási feladattal is eredményesen megbirkózhat, amely egyébként nem felelne meg veleszületett tanulási stílusának. Ez, akárcsak a tanulási stílus, egyénre jellemző, ám ellentétben azzal, tudatos jelenség. Saját tanulási stílusunk ismeretében kiválaszthatjuk a számunkra legmegfelelőbb stratégiákat. Vizuális típusúak a lényeg színes ceruzákkal való kiemelésével, rajzok, ábrák, grafikonok készítésével tudnak hatékonyan tanulni. Az audio típus hangosan kimondva, ismételgetve, esetleg magnó, diktafon segítségével tanul könnyen. A kinesztetikus, vagyis mozgásos típusú embereket pedig a jegyzetelés, többszöri leírás segítheti a tanulásban.

Kozéki és Entwistle (1986) a tanulási stratégiák három alaptípusát különbözteti meg: a mélyrehatolót, a szervezettet és a mechanikusat.

A mélyrehatoló tanulás a dolgok megértésére törekszik, ebben elsősorban a nagy összefüggések megragadása, az új ismeretek régiekhez való kapcsolása, széles áttekintés, következtetések levonása, rendszerszemlélet játszik domináns szerepet.

A szervezett tanulás a rendszeresség, jó munkaszervezés alapkövetelményeire épül.

A mechanikus tanulás a részletek megjegyzésére épül, az összefüggések feltárása e módszerben alig kap szerepet, a rövidtávú, minél pontosabb ismeretfelidézés e tanulás elsődleges célja. E három fő tanulási stratégia úgynevezett elemi tanulási technikákból épül fel. Ezek egy-egy tanulónál sajátos módon keverednek, s eredményezik egyik vagy másik stratégia dominanciáját.