http://alsos.fazekas.hu/w/index.php?title=Magyar_nyelv_%C3%A9s_irodalom/Hozz%C3%A1rendelhet%C5%91_seg%C3%A9dletek/N%C3%A9phagyom%C3%A1ny%2C_n%C3%A9pszok%C3%A1s&limit=100&action=history&feed=atomMagyar nyelv és irodalom/Hozzárendelhető segédletek/Néphagyomány, népszokás - Laptörténet2024-03-28T15:28:38ZAz oldal laptörténete a Alsós tanítói portálMediaWiki 1.11.0http://alsos.fazekas.hu/w/index.php?title=Magyar_nyelv_%C3%A9s_irodalom/Hozz%C3%A1rendelhet%C5%91_seg%C3%A9dletek/N%C3%A9phagyom%C3%A1ny%2C_n%C3%A9pszok%C3%A1s&diff=492&oldid=prevAdmin: 1 revision(s)2007-12-10T23:38:26Z<p>1 revision(s)</p>
<table style="background-color: white; color:black;">
<col class='diff-marker' />
<col class='diff-content' />
<col class='diff-marker' />
<col class='diff-content' />
<tr>
<td colspan='2' style="background-color: white; color:black;">‹Régebbi változat</td>
<td colspan='2' style="background-color: white; color:black;">2007. december 10., 23:38 változat</td>
</tr>
</table>Adminhttp://alsos.fazekas.hu/w/index.php?title=Magyar_nyelv_%C3%A9s_irodalom/Hozz%C3%A1rendelhet%C5%91_seg%C3%A9dletek/N%C3%A9phagyom%C3%A1ny%2C_n%C3%A9pszok%C3%A1s&diff=491&oldid=prevAdmin: Import a forrásból2007-12-09T00:04:24Z<p>Import a forrásból</p>
<p><b>Új lap</b></p><div><h4>JANUÁR: Boldogasszony hava</h4><br />
<br />
<h4>FEBRUÁR: Böjtel&#337; hava</h4><br />
<br />
<h4>MÁRCIUS: Böjtmás hava</h4><br />
<br />
<h4>ÁPRILIS: Szent György hava</h4><br />
<br />
<h4>MÁJUS: Pünkösd hava</h4><br />
<br />
<h4>JÚNIUS: Szent Iván hava</h4><br />
<br />
<h4>JÚLIUS: Szent Jakab hava</h4><br />
<br />
<h4>AUGUSZTUS: Kisasszony hava</h4><br />
<br />
<h4>SZEPTEMBER: Szent Mihály hava</h4><br />
<br />
<h4>OKTÓBER: Mindszent hava</h4><br />
<br />
<h4>NOVEMBER: Szent András hava</h4><br />
<br />
<h4>DECEMBER: Karácsony hava</h4><br />
<br />
<h4>JANUÁR: Boldogasszony hava</h4><br />
<br />
<p><span class=idezet>„Varjú topog a ház ormán,</span></p><br />
<br />
<p><span class=idezet>füst száll, fekete<br />
boszorkány.</span></p><br />
<br />
<p><span class=idezet>Bokrokon, ágakon jégcsap<br />
lóg,</span></p><br />
<br />
<p><span class=idezet>dunna mögé bújt, fázik a<br />
Hold.”</span></p><br />
<br />
<p class=comments>Tarbay Ede: Elfut az esztend&#337;</p><br />
<br />
<h4>JANUÁR 1. ÚJÉV NAPJA</h4><br />
<br />
<p>A néphit szerintolyan lesz az egész<br />
esztend&#337;, amilyen az els&#337; napja. Vidáman, b&#337;séges falatozások<br />
közepette ünnepelték tehát a e napot. Err&#337;l tanúskodik az alábbi újévi<br />
köszönt&#337; is:</p><br />
<br />
<p>Fehér kenyér dagadjon</p><br />
<br />
<p>F&#369;zfa teken&#337;ben,</p><br />
<br />
<p>Bor, búza, kolbász</p><br />
<br />
<p>Legyen mindig b&#337;ven,</p><br />
<br />
<p>A patikát felejtsük el</p><br />
<br />
<p>Az új esztend&#337;ben!</p><br />
<br />
<p>Már reggel izgatottan figyelték, ki jön<br />
els&#337;ként a házhoz újévet köszönteni. Asszony vagy lány nem mehetett<br />
ilyenkor vendégségbe, mert úgy tartották, hogy a n&#337;k nem hoznak szerencsét<br />
a házra. A délel&#337;tti vidám köszöntések után következett az ünnepi ebéd. Az<br />
asztalról elmaradhatatlan volt a disznóhús, mert úgy hitték, a disznó<br />
el&#337;re túrja a szerencsét. Tyúkot és egyéb baromfit nem tálaltak fel,<br />
hiszen az meg hátra kaparja a szerencsét. A lencse és a kása kedvelt újévi<br />
ételnek számított: aki megeszi annyi pénze lesz az új esztend&#337;ben, ahány a<br />
lencseszám, a kásaszám.</p><br />
<br />
<h4>JANUÁR 6. VÍZKERESZT</h4><br />
<br />
<p>Hagyományosan ekkor ér véget a karácsonyi<br />
ünnepkör. Katolikus vidékeken a keresztvíz szentelésének ünnepe – a vízkereszt<br />
elnevezés is erre utal. Ezt a vizet aztán egész évben meg&#337;rizték.<br />
Behintették vele a szobát, az istállót, a kutat és a vet&#337;magot. Gyógyító<br />
er&#337;t tulajdonítottak neki, s ha betegek voltak ittak is bel&#337;le<br />
egy-egy kortyot. Vízkeresztkor szedték a feldíszített karácsonyfát, s ekkor<br />
rendezték a „háromkirályjárást” is, amely a betlehemes játékban szerepl&#337;<br />
három napkeleti bölcsr&#337;l kapta a nevét.</p><br />
<br />
<h4>A FARSANG</h4><br />
<br />
<p>Vízkeresztt&#337;l hamvazószerdáig tart. Ez az<br />
utolsó télvégi ünnep, ezzel zárják a telet, s kezd&#337;dik a tavaszvárás. Itt<br />
az utolsó alkalom a mulatságra, s ezután következik a húsvétig tartó nagyböjt.<br />
Farsangkor tartották a nagy bálokat, lehet&#337;ség nyílott az ismerkedésre. Ha<br />
egy lány a farsang utolsó napjáig nem ment férjhez várhatott &#337;szig, mert a<br />
tavaszi és a nyári mez&#337;gazdasági munkák nem hagytak id&#337;t a<br />
lakodalomra. Farsang vasárnapját talán éppen azért hívták menyegz&#337;s<br />
vasárnapnak, mert aznapra lakodalom esett. Azokat az eladó lányokat, akik<br />
pártában maradtak, nem mentek férjhez, húshagyó kedd éjszakáján, vagyis a<br />
farsang utolsó éjjelén kicsúfolták. Az asztalok kedvenc csemegéje a töltött<br />
káposzta és a farsangi fánk. Rendkívül kedvelt színjáték volt a böjt és a<br />
farsang párviadala. A böjtöt Cibere vajda, a farsangot Konc király személyesítette<br />
meg. A Cibere név utal a sovány böjti levesekre, a Konc pedig az ízletes<br />
húsokra, a jóíz&#369; farsangi ételekre.</p><br />
<br />
<h4>A MOHÁCSI BUSÓJÁRÁS</h4><br />
<br />
<p>A szokás eredete a török elleni harcokra<br />
vezethet&#337; vissza. A hagyomány szerint a mohácsi sokác /délszláv/ férfiak a<br />
nádasba menekültek az ellenség el&#337;l. Ijeszt&#337; faálarcot faragtak<br />
maguknak, ruhájukat kitömték szalmával, hogy ijeszt&#337;bbek legyenek. Ebben<br />
az öltözetben csónakon keltek át a Dunán, s rátörtek a törökökre. A janicsárok<br />
megrémültek a „szörnyekt&#337;l” ördögnek hitték &#337;ket, s eszüket vesztve<br />
menekültek. Ennek az eseménynek az emlékére öltöznek busónak (faálarcos<br />
szörnyek) a mohácsi sokácok minden évben farsang vasárnapján. Fölvonulnak a<br />
város utcáin énekelnek, vigadoznak.</p><br />
<br />
<h4>BUSÓJÁRÁS</h4><br />
<br />
<p>[[Image:cikk_242_image001.jpg]]</p><br />
<br />
[[/*]]</div>Admin