http://alsos.fazekas.hu/w/index.php?title=Magyar_nyelv_%C3%A9s_irodalom/Hozz%C3%A1rendelhet%C5%91_seg%C3%A9dletek/%C3%8Dr%C3%B3k%2C_k%C3%B6lt%C5%91k_%C3%A9letrajza&action=history&feed=atomMagyar nyelv és irodalom/Hozzárendelhető segédletek/Írók, költők életrajza - Laptörténet2024-03-28T19:05:38ZAz oldal laptörténete a Alsós tanítói portálMediaWiki 1.11.0http://alsos.fazekas.hu/w/index.php?title=Magyar_nyelv_%C3%A9s_irodalom/Hozz%C3%A1rendelhet%C5%91_seg%C3%A9dletek/%C3%8Dr%C3%B3k%2C_k%C3%B6lt%C5%91k_%C3%A9letrajza&diff=486&oldid=prevAdmin: 1 revision(s)2007-12-10T23:38:26Z<p>1 revision(s)</p>
<table style="background-color: white; color:black;">
<col class='diff-marker' />
<col class='diff-content' />
<col class='diff-marker' />
<col class='diff-content' />
<tr>
<td colspan='2' style="background-color: white; color:black;">‹Régebbi változat</td>
<td colspan='2' style="background-color: white; color:black;">2007. december 10., 23:38 változat</td>
</tr>
</table>Adminhttp://alsos.fazekas.hu/w/index.php?title=Magyar_nyelv_%C3%A9s_irodalom/Hozz%C3%A1rendelhet%C5%91_seg%C3%A9dletek/%C3%8Dr%C3%B3k%2C_k%C3%B6lt%C5%91k_%C3%A9letrajza&diff=485&oldid=prevAdmin: Import a forrásból2007-12-09T00:04:24Z<p>Import a forrásból</p>
<p><b>Új lap</b></p><div><h4>Aiszoposz (magyar névalakban Ezópusz)</h4><br />
<br />
<p>Görög író, az id&#337;számításunk el&#337;tti<br />
6. sz.-ban (kb 2.500 évvel ezel&#337;tt) élt. Életéhez sok legenda<br />
f&#369;z&#337;dik, és meséivel hamarosan híressé vált, így felszabadították a<br />
rabszolgaság alól.</p><br />
<br />
<p>Rövid meséinek szerepl&#337;i állatok és<br />
szegény emberek. A mesékhez egy-két mondatos tanulság csatlakozik, ezeket<br />
kés&#337;bbi korokban írták hozzá a m&#369;vekhez. Aiszoposz meséit, Pesti<br />
Gábor már négyszáz évvel azel&#337;tt lefordította magyar nyelvre.</p><br />
<br />
<p>[[Image:cikk_239_image001.jpg]]</p><br />
<br />
<h4>Hans Christian Andersen (1805-1875)</h4><br />
<br />
<p>Dán költ&#337; regényíró, elbeszél&#337;.<br />
Élete nagy részét utazással töltötte, számos útinaplója közül magyar<br />
vonatkozása miatt emlékezetes az egy költ&#337; bazárja. Andersent meséi már<br />
életében világhíres emberré tették. M&#369;veit nyolcvannál több nyelvre<br />
lefordították.</span></p><br />
<br />
<p>(Meséi: A rút kiskacsa, A hókirályn&#337;)</span></p><br />
<br />
<h4>Arany János (1817. Nagyszalonta- 1882.)</h4><br />
<br />
<p>Az egyik legnagyobb magyar költ&#337;.<br />
Nagyszalontán született, szülei tizedik gyermekeként. A paraszti környezet és a<br />
kedves, öreged&#337; szül&#337;k (apja: 55 éves, anyja 45 éves volt, amikor<br />
&#337; született) formálták a korán ér&#337; kisfiút. Apja kevés földdel és egy<br />
kis házzal bíró földm&#369;ves volt. Testvér nélkül nevel&#337;dött, mert<br />
legid&#337;sebb testvére már rég nem lakott a szül&#337;i házban, maikor &#337;<br />
született. Tanulékony, eszes gyerek volt. 3-4 éves korában hamuba írt<br />
bet&#369;kön tanította meg olvasni éde4sapja úgy, hogy mire iskolába adták<br />
nemcsak tökéletesen olvasott, hanem némi olvasottsággal is rendelkezett.</p><br />
<br />
<p>1823. tavaszán adták iskolába. Abban az<br />
id&#337;ben tavasszal kezd&#337;dött a tanítás. 8 éves lehetett, amikor egyik<br />
tankönyvébe lejegyezte els&#337; versét.</p><br />
<br />
<p>1823-ban egy futót&#369;z martalékává vált<br />
házuk. Az istállót hozták helyre, abban laktak évekig. Nagyon szegények voltak.<br />
Néha Arany Jánost is kivitték a mez&#337;re, hogy segítsen szüleinek, de<br />
gyengécske, beteges fiú volt, így a szélt&#337;l is óvták szülei.</p><br />
<br />
<p>14véves korában már olvasta a világirodalmat,<br />
és több idegen nyelv tanulásába is belefogott.</p><br />
<br />
<p>1833. &#337;szén 16 éves korában vált meg<br />
el&#337;ször Nagyszalontától. Debreceni kollégista lett, majd házitanító.<br />
Zenével is foglalkozott, dalokat komponált. 34 évig élt Szalontán, itt írta<br />
m&#369;veit, itt n&#337;sült meg, itt születtek gyerekei, innen indult a<br />
szabadságharc ügye mellé, s ide bujdosott a fegyverletétel után.</p><br />
<br />
<p>A Toldi-trilógia tette híressé.</p><br />
<br />
<p>[[Image:cikk_239_image002.jpg]]</p><br />
<br />
<h4>Benedek Elek (1859. Kisbacon– 1929. Kisbacon)</h4><br />
<br />
<p>„A nagy mesegy&#369;jt&#337;”, újságíró, író.<br />
Budapesten végezte a bölcsészetet. Diákkorában néprajzi gy&#369;jt&#337;útra<br />
ment. Újságíró lett, a Budapesti hírlap és más lapok munkatársa. 1887-t&#337;l<br />
1892-ig országgy&#369;lési képvisel&#337;. Napilapokat és folyóiratokat is<br />
szerkeszt.</p><br />
<br />
<p>A fiatalok számára meseátdolgozásokat<br />
(Ezeregyéjszaka, Grimm meséi), verseket, színdarabokat, történelmi m&#369;veket<br />
ír. Mint meseíró a magyar gyermekirodalom egyik megteremt&#337;je.</p><br />
<br />
<p>[[Image:cikk_239_image003.jpg]]</p><br />
<br />
<h4>Fekete István (1900. Gölle – 1970. Budapest)</h4><br />
<br />
<p>Apja kántortanítóként dolgozott, tudásával,<br />
tisztességével és szigorával elnyerte a falusi emberek tiszteletét, de mint<br />
gazdálkodó is eredményes volt. Az apai nagyanya sokat mesélt unokájának, s<br />
melegszív&#369; id&#337;s asszony ellensúlyozta a fiú számára az apa keménységét<br />
és szigorát. A falu környékét nagyon jól ismerte, mert barátaival bebarangolták<br />
a falu legkisebb zugát is. Járták a nádast, a rétet, az erd&#337;t. Ezek a<br />
barangolások rengeteg élményt és emléket adtak a már író Fekete Istvánnak. Jól<br />
ismerte a vidéken él&#337;k egyszer&#369; életét is. Ezekr&#337;l az<br />
emberekr&#337;l mintázta a regényeiben szerepl&#337; alakokat is. Nagyon<br />
szerette az állatokat.</p><br />
<br />
<p>A család a kés&#337;bbiekben Kaposváron élt,<br />
ahol iskolai tanulmányait folytatta. Itt sok barátot szerez, akik közül a<br />
legismertebb Bütyök, a Tüskevár „Kondoray Bélája”.</p><br />
<br />
<p>Az els&#337; világháborúban harcolt, majd<br />
elvégezte a Gazdasági Akadémiát, és uradalmi intéz&#337; lett. </p><br />
<br />
<p>Els&#337; m&#369;veit a Nimród cím&#369;<br />
vadászújság közölte. Jó barátság f&#369;zte Kittenberger Kálmánhoz, a nagy<br />
Afrika-vadászhoz.</p><br />
<br />
<p>Els&#337; történelmi regényét egy történelmi<br />
pályázatra írta, és elnyerte vele az els&#337; díjat. Címe: A koppányi aga<br />
testamentuma.</p><br />
<br />
<p>Állatregényei tették híressé itthon és<br />
külföldön.</p><br />
<br />
<p>Vuk, Csí, Bogáncs, Kele, Hu, Lutra és a Téli<br />
berek, a Tüskevár</p><br />
<br />
<p>[[Image:cikk_239_image004.jpg]]</p><br />
<br />
<h4>Gárdonyi Géza /1862-1922/ író, költ&#337;</h4><br />
<br />
<p>Édesapja Ziegler Sándor jómódú géplakatos,<br />
gépész, az 1848/49-es szabadságharc „fegyvergyárosa”. Az író megható irodalmi<br />
emléket állított nemes szív&#369; apjának. A „Gyermekkori emlékeimben” a<br />
leghosszabb fejezetet neki szenteli, az Egri csillagok h&#337;se Bornemissza<br />
Péter figurája igen hasonlít Kossuth fegyvergyárosára, az uradalmi gépészre,<br />
Ziegler Sándorra.</p><br />
<br />
<p>A sárospataki, a pesti gimnáziumi és az egri<br />
tanítóképz&#337;s évek után tanít Karádon, Devecserben, Sárváron, Dabronyban.<br />
Ezek az évek a szegénység és a szenvedés id&#337;szaka volt. Majd újságírással<br />
és szerkesztéssel foglalkozott. Pénzt ponyvaregények írásával szerzett, amire<br />
kés&#337;bb szégyenkezve gondolt. 1897-ben Egerbe költözött és csak az<br />
irodalomnak élt. M&#369;veivel egyre nagyobb elismerésre tett szert. 1910-ben a<br />
MTA tagjává választották. Többször járt külföldön: Franciaország, Németország,<br />
Olaszország, Törökország. Olvasta: Flaubert, Maupassant, Tolsztoj, Turgenyev<br />
m&#369;veit is. Utolsó éveiben mindenki el&#337;l elzárkózva élt. Halála után<br />
az egri várban temették el.</p><br />
<br />
<p><span class=dvv>F&#337;bb m&#369;vei:</span><br />
A láthatatlan ember, Egri csillagok, Isten rabjai, A világjáró angol,<br />
Két menyasszony és más elbeszélések, A lámpás, Ida regénye…</p><br />
<br />
<h4>Jakob Grimm (1785-1863) Wilhelm Grimm (1786-1859)</h4><br />
<br />
<p>Német nyelvészek, irodalom történészek. Együtt<br />
adták ki világhír&#369; népmesegy&#369;jteményüket amelynek címe gyermek és<br />
családi mesék. Alapelvük a mesemondók szövegének h&#369; lejegyzése. „Nem<br />
tettünk hozzá semmit, nem szépítettünk egyetlen motívumát, egyetlen részletét<br />
sem.”</span></p><br />
<br />
<p>[[Image:cikk_239_image005.jpg]]</p><br />
<br />
<h4>Illyés Gyula /1902-1983/ költ&#337;, elbeszél&#337;, drámaíró<br />
Kossuth-díjas;</h4><br />
<br />
<p>Édesapja uradalmi gépész volt, gyermekéveit<br />
maga is a pusztán töltötte. A tanácsköztársaság idején, 16 éves korában<br />
vöröskatonának állt, majd Bécsbe, Berlinbe, Párizsba emigrált, ahol<br />
megismerkedett a francia szellemi élet legújabb törekvéseivel. Els&#337;<br />
kötetei a 20-as években jelentek meg. 1926-ban tért haza, a Nyugat<br />
társszerkeszt&#337;je lett. A közéleti szereplést&#337;l meglehet&#337;sen<br />
visszahúzódik, s közvetlenül csak irodalmi munkásságának él, amelynek<br />
elismerése, hogy ismételten megkapja a Kossuth-díjat /1948, 1953/</p><br />
<br />
<p><span class=dvv>F&#337;bb m&#369;vei:</span><br />
Puszták népe, Fáklyaláng, Ebéd a kastélyban, Dózsa György, A t&#369;<br />
foka …</p><br />
<br />
<h4>József Attila /1905-1937/költ&#337;</h4><br />
<br />
<p>A Ferencvárosban született, itt élte le egész<br />
gyermekkorát, ez a világ határozza meg dönt&#337; mértékben költészetét is.<br />
Apja, József Áron – bánáti, félig román származású szappanf&#337;z&#337;<br />
munkás, vállalkozó kedv&#369;, tehetséges, de szertelen egyéniség – 1908-ban<br />
elhagyja a családot, hogy kedvez&#337; munkafeltételeket találjon, ezért<br />
kivándorolt Amerikába. A három gyerek így az anyára – P&#337;cze Borbála –<br />
marad. Paraszti nevel&#337;szül&#337;khöz kerül kisebbik n&#337;vérével együtt,<br />
mert nem tudja &#337;ket megfelel&#337;en ellátni. Hétéves, amikor újból<br />
anyjához kerül, aki mosással, varrással, takarítással tartja fenn a családot. A<br />
háborús évek alatt helyzetük romlik, az anya egészségi állapota is<br />
rosszabbodik. 1918-as évekt&#337;l már irogat verseket, és érdekl&#337;déssel<br />
tekint a költészet felé. N&#337;vére Jolán férjhez megy Makai Ödönhöz, aki<br />
lánytestvérével együtt &#337;t is magához veszi, mert édesanyjuk meghalt. Rövid<br />
ideig hajósinasnak állt, majd a makói internátusban, és az ottani gimnáziumban<br />
tanult. Kit&#369;n&#337; tanuló. Nyáron kukoricacs&#337;szként keresi kenyerét,<br />
egy ízben zavart lelkiállapotban öngyilkossági kísérletet tett, ezért el<br />
kellett hagynia az iskolát. Egyre többet foglalkozott a költészettel, s<br />
verseire a Szegeden él&#337; Juhász Gyula is felfigyelt.17 éves korában adták<br />
ki els&#337; kötetét: Szépség koldusa. Szegeden járt a bölcsészkarra, ahonnan a<br />
Tiszta szívvel cím&#369; verse miatt távozott.1925-ben Bécsben tanult sógora<br />
segítségével. Ott ismerkedik meg Kassák Lajossal, Déry Tiborral, Balázs<br />
Bélával. Párizsba és a Sorbonne-ra is kikerült. Megismerkedett Illyés Gyulával<br />
is. Hazatérése után Pesten élt. A válságos években csak ritkán és rövid<br />
id&#337;re jutott állandó jelleg&#369; álláshoz. 1930-ban a párt munkájában is<br />
részt vett. Sztrájkra agitáló verses röplapot írt, s költészetét is a harc<br />
szolgálatába állította. A mozgalom keretei között ismerkedett meg Szántó<br />
Judittal, aki élettársa is lett. Idegbaja kiújult, a kezelések nem használtak.<br />
N&#337;vérei magukhoz vették a balatonszárszói panziójukba. A költ&#337;<br />
menthetetlennek érezte magát és nem bírta elviselni a meg&#337;rülés<br />
gondolatát, egy tehervonat kerekei alá vetette magát.</p><br />
<br />
<p><span class=dvv>F&#337;bb m&#369;vei:</span><br />
Mama, Tiszta szívvel, Külvárosi éj, Döntsd a t&#337;két, ne siránkozz,<br />
Nincsen apám, se anyám,…kötetei: Medvetánc, Nagyon fáj, Nem én kiáltok, Szépség<br />
koldusa …</p><br />
<br />
<h4>Kányádi Sándor /1929-</h4><br />
<br />
<p>Romániai magyar irodalom egyik legnagyobb<br />
költ&#337;je. Édesapja 1929-ben gazdálkodó volt a faluban – Nagygalambfalva -<br />
Erdély. 10 éves korában elvesztette édesanyját. Apja újra házasodott, s a<br />
gyermek Kányádi szerény körülmények között n&#337;tt fel. Szül&#337;falujának<br />
két nevezetessége volt: a református templom, és egy nagyon öreg, óriási<br />
tölgyfa. Az emberek Rákóczi-fánbak nevezték, mert a legenda szerint a fejedelem<br />
Marosvásárhelyre menet e fa alatt pihent meg kíséretével. A gyermek Kányádi még<br />
ez alatt a fa alatt játszott. A szül&#337;falu gyönyör&#369; tájon fekszik, így<br />
természetes, hogy magával hozta a természetszeretetet. Iskoláit falujában kezdte<br />
el. Magyarul írni, olvasni már korábban megtanult édesapjától, aki Móra Ferenc<br />
„Zeng&#337; ábécé” cím&#369; könyvéb&#337;l tanítgatta fiát. Pet&#337;fi<br />
verseit is olvasta, akinek költészete egész életére meghatározó lett. A<br />
tanulást a székelyudvarhelyi Református Kollégiumban folytatta. Nagyon szertett<br />
olvasni, s ez néha a tanulás rovására is ment. Ekkor magyar tanára megtiltotta<br />
neki a sok könyvkölcsönzést az iskolai könyvtárból, de &#337; túljárt tanára<br />
eszén. A kolozsvári „Napsugár” cím&#369; gyermekújságnál dolgozott. Verseiben<br />
az erdélyi magyarság múltját, jelenét és jöv&#337;jét fogalmazta meg.</p><br />
<br />
<p><span class=dvv>F&#337;bb m&#369;vei.</span><br />
Virágzik a cseresznyefa, Valami készül, …</p><br />
<br />
<h4>Kölcsey Ferenc /1790-1838/</h4><br />
<br />
<p>Költ&#337;, kiemelked&#337; reformkori<br />
politikus, neves szónok, a magyar kritika egyik jelent&#337;s képvisel&#337;je</p><br />
<br />
<p>Apja Kölcsey Péter, álmosdi földbirtokos,<br />
anyja Bölöny Ágnes, alispán leánya volt. Öccseire – Sámuel, Ádám, Péter –<br />
hosszú id&#337;n át neki kellett gondot viselnie. Az árva, bal szemére<br />
himl&#337;ben megvakult félénk, gyenge testalkatú s vérzékeny gyermek<br />
magányosan nevelkedett a debreceni kollégiumban is. Jó tanuló volt, de nem<br />
t&#369;nt fel. A magyar irodalomból a tudománytörténet, a kéziratos költészet,<br />
Csokonai Vitéz Mihály, majd Kisfaludy Sándor, Kazinczy m&#369;vei érdekelték. A<br />
latin mellett franciául és németül is tudott. A nyelvújítás harcaiban Kazinczy<br />
oldalán állt. 1815 elején Ádám öccsével a szatmári Csekére költözött. Itt élt<br />
haláláig. Aljegyz&#337; majd megyei követ lett. Utolsó éveiben államtudományi<br />
és jogi szakirodalmat tanulmányozott, de magyar és európai irodalmat is<br />
olvasott. Egy hivatalos kiszállás alkalmából megh&#369;lt és meghalt.</p><br />
<br />
<p><span class=dvv>F&#337;bb m&#369;vei:</span><br />
Huszt, Himnusz, Zrínyi dala, Rebellis vers, …</p><br />
<br />
<h4>Jean La Fontaine (1621-1695)</h4><br />
<br />
<p>1621-ben született Francia országban. Itt is<br />
töltötte élete nagy részét, Izig – vérig költ&#337;: szeretett ábrándozni, olvasni,<br />
beszélgetni. Meséinek els&#337; gy&#369;jteménye 42, a második pedig 57 éves<br />
korában jelent meg. A verses meséi szövegén rengeteget javított, sokszor egy<br />
sor sem maradt az eredeti fogalmazásból. Állat meséivel a francia táj jelenik<br />
meg. La Fontaine a „vizek és az erd&#337;k gazdájá”-nak nevezte magát.</p><br />
<br />
<p>[[Image:cikk_239_image006.jpg]]</p><br />
<br />
<h4>Alan Alexader Millne (1882-1956)</h4><br />
<br />
<p>Londonban született. Angol költ&#337;, regény-<br />
és drámaíró, publicista volt. Értelmiségi családból származott, az egyetemet<br />
Cambridge-ben végezte. Gyermek könyvei és versei világhírt hoztak számára. A<br />
magyar közönség Karinthy Frigyes nagyszer&#369; fordításában ismerte és<br />
szerette meg m&#369;veit.</p><br />
<br />
<p>[[Image:cikk_239_image007.jpg]]</p><br />
<br />
<h4>Móra Ferenc (1879. Kiskunfélegyháza – 1934)</h4><br />
<br />
<p>A legismertebb magyar írók közé tarozik.<br />
Családjukban tizedik gyermekként született, s az író a második Ferenc nev&#369;<br />
gyermek volt. Testvérei közül egyik húga, Juliska maradt életben, a többieket<br />
az akkori rettegett betegség, a diftéria vitte el.</p><br />
<br />
<p>Édesapja sz&#369;csmester volt, édesanyja<br />
kenyérsütéssel segített a család gondjain. A kis Ferkó szegénységben, de annál<br />
nagyon szeretetben n&#337;tt fel. A gyermekkori események mély nyomot hagytak<br />
benne, s ezt kés&#337;bb írásaiban is elmeséli. Ezekr&#337;l az évekr&#337;l a<br />
Kincskeres&#337; kisködmön cím&#369; regényében olvashatunk a legtöbbet. Mindig<br />
az els&#337; között volt a tanulásban, s ki is t&#369;nt szorgalmával és<br />
tudásával. Tanárnak készült, de ezekben az években megpróbálkozott a<br />
költészettel, verseket írt. Pár évig tanított, majd a Szegedi Napló munkatársa<br />
lett. Budapesten Az én újságom cím&#369; gyermeklap szerkeszt&#337;jeként<br />
dolgozott. Ekkoriban írta meséit, történeteit gyermekeknek: Dióbél királyfi,<br />
Öreg diófák alatt, Rab ember fiai. …</p><br />
<br />
<p>Könyvtáros-igazgatóként,<br />
f&#337;szerkeszt&#337;ként is cikkeket, regényeket írt.</p><br />
<br />
<p>[[Image:cikk_239_image008.jpg]]</p><br />
<br />
<h4>Pet&#337;fi Sándor (1823. Kisk&#337;rös – 1849)</h4><br />
<br />
<p>A XIX. század magyar irodalmának világszerte<br />
legismertebb, legolvasottabb költ&#337;je.</p><br />
<br />
<p>Édesapja, Petrovics István mészárszéket<br />
tartott fenn, édesanyja, Hrúz Mária cselédlányként, szolgálóként dolgozott. A<br />
család Kisfélegyházára költözött, és kis Sándort félt&#337; gonddal nevelték<br />
szülei, mert vékony, gyenge fiúcska volt. Gyermekéveit a Kiskunságon töltötte.<br />
Iskolai tanulmányait több helyen végezte, amikor Selmecbányán tanult<br />
nézeteltérése volt apjával rossz bizonyítványa miatt, ezért abbahagyta a<br />
tanulást. Pestre indult. Volt segédszínész, házitanító, katona, ez utóbbit<br />
betegeskedése miatt hagyta ott. A tanulást Pápán folytatta. Itt megírt verse<br />
már újságban is megjelent. A tanulást abbahagyva ismét felcsapott színésznek.<br />
Már rövidebb szerepeket is kapott. Frdításokat is végzett, hogy megtudjon élni.<br />
Debrecenben színészkedett, amikor 1844. telén verseivel a kezében elindult<br />
Pestre, hogy támogatót keressen magának. Vörösmarty Mihály lett támogatója,<br />
ett&#337;l kezdve „megszállta a múzsa”. 1844. megírta a János vitézt, ami<br />
híressé tette. Szendrei Júliával 1846-ban ismerkedett meg, akit a lány apjának<br />
tilalma ellenére feleségül vett. 1848. az európai forradalom éve, márciusban<br />
&#337; lett a pesti ifjak egyik vezéregyénisége. 1848. márc. 15-én elszavalta a<br />
Nemzeti Múzeum lépcs&#337;jén a Nemzeti dal cím&#369; versét. Verseiben a<br />
forradalom ügye mellett szólt. Bem apó szárnysegédjeként harcolt a<br />
szabadságért. Valószín&#369;síthet&#337;, hogy 1841. júl. 31-én Segesvárnál<br />
menekülés közben, h&#337;si halált halt. Ez a tény történelmileg nem<br />
bizonyított, hiszen hiteles feljegyzések nem maradtak ránk. A mai napig is<br />
találgatások, feltételezések látnak napvilágot.</p><br />
<br />
<p>[[Image:cikk_239_image009.jpg]]</p><br />
<br />
<h4>Weöres Sándor (1913. Szombathely – 1989)</h4><br />
<br />
<p>Weöres Sándor /1913-1989/ költ&#337;,<br />
m&#369;fordító</p><br />
<br />
<p>Szombathelyen született, de a család birtokán,<br />
Csöngén töltötte gyermekéveit. Iskolai tanulmányait Sopronban, Szombathelyen és<br />
Gy&#337;rött végezte. Sokat betegeskedett, ezért magántanulóként tanult tovább.<br />
Kés&#337;bb újra járhatott iskolába, de már egyre többet foglalkozott a<br />
versírással, s nem fordított elég id&#337;t a tanulásra. </p><br />
<br />
<p>A gyermekversként számon tartott költeményeket<br />
eleinte nem is a gyerekeknek szánta.</p><br />
<br />
<p>Az irodalom szeretetét, az olvasás szépségét<br />
édesanyja oltotta belé. 4 éves korában tanult meg írni. Els&#337; versei 14<br />
éves korában jelentek meg. Nevét és költeményeit már országszerte ismerték,<br />
mivel számos folyóirat közölte azokat. Feln&#337;ttként sorra jelentek meg<br />
verses kötetei. Távoli országokba is eljutott, hogy az ott él&#337; népek<br />
kultúráját tanulmányozza, majd le is fordította néhány versüket. Költészetét<br />
díjakkal is elismerték.</p><br />
<br />
<p>Hideg van, A vers születése, Meduza, Magyar<br />
etüdök cím&#369; kötetei, gyermekkötetei: Bóbita, Tarka forgó – feleségével<br />
Károlyi Amyvel</p><br />
<br />
<br />
[[/*]]</div>Admin