Figyelem a gondos hangképzésre, beszédlégzésre

Az Alsós tanítói portálból

Kivovics (Talk | Szerkesztései) 2008. június 17., 12:18 kori változata
(eltér) ‹Régebbi változat | legfrissebb változat (eltér) | Újabb változat› (eltér)

Beszédfejlesztési gyakorlatok 1. osztályban

Az alapozó időszak célja a gyerekek ismereteinek, képességeinek megismerése, megfigyelése. Különösen fontos a megfigyelés. A különböző eseményképek, tankönyvi képek egyik lehetősége, hogy a tanulóink egyéni elbeszéléseiről, spontán beszédtevékenységéről képet kapjunk, hogy kinek milyen a szókincse, milyen a kifejezőkészsége; Mennyire emlékszik vissza pontosan a múltban történt eseményekre, hogyan tudja ezt a megfelelő relációs szavakkal kifejezni. Van-e beszédhibája? Vannak- e hangcserék, torzítások stb.? Milyen a beszédtempója? Hangja tisztán csengő vagy rekedtes? Ugyanilyen domináns, hogy célzott feladathelyzetben is megfigyeljük tanítványainkat. Vagyis a tanító konkrét kérdéseket tesz fel és arra egyenként várja a tanulók válaszát. A beszéd grammatikai rendezettségét szinte állandóan figyelemmel kell kísérnünk. Segítségünkre lehet egy magnó vagy diktafon amire felvehetjük a gyerekek beszédét. Hallgassuk meg közösen, fedeztessük fel együtt az osztállyal az esetleges hibákat, de úgy, hogy az a gyerek fejlődését, fejlesztését eredményezze, semmiképpen ne gátolja a továbbiakbn. Ha úgy ítéljük meg, hogy az osztályunk nem elég „érett” erre a feladatra, akkor csak a magunk munkájának megkönnyítésére használjuk a diktafont és ne hallgassuk vissza a gyerekekkel. Vezessünk a gyerekekről egy „egyéni fejlődési lapot”, ami nagyban segíthet a szöveges értékelés elkészítésénél, a további fejlesztési lépések kijelölésénél.


Az írástanulás kezdeti szakaszában a következő képességeket kell fejlesztenünk: - formafelismerés, formaemlékezet ( formakövető mozgások, vázolások) - vizuális emlékezetfejlesztés - vizuális érzékelés, észlelés - figyelem, szerialitás - térben való tájékozódás irányok közötti biztos eligazodás( bal, jobb, lenn, fenn, között, alá, fölé ) - helyes testtartás - a kéz izmait erősítő és lazító játékos tornagyakorlatok - íráshoz szükséges mozgáskoordináció fejlesztése ( gyurmázás, gyöngyfűzés, rajzolás, színezés) - megfelelő írószertarás- használat, füzettartás - laza csuklómozgás beidegzése - folyamatos kézcsúsztatás gyakorlása - lendületes vonalvezetés - írófelületen való tájékozódás


Év elején egyik legfőbb feladatunk a finommotorika, grafomotorika, téri-testi tájékozódás, vizuális képességek megfigyelése tanulóinknak:

- Mennyire használja koordináltan a kezét? - Igényel-e segítséget öltözködésnél? - Tud-e ollót, étkezéseknél evőeszközt helyesen használni? - Általános-e, hogy elejt, felborít tárgyakat? - Milyen a ceruzafogása? - Hogyan gazdálkodik a papíron lévő hellyel? - Milyen a vonalvezetése? - Ismeri-e a testrészeit? - Tájékozódik-e saját testén? - Megérti-e az utasításokat? - Helyesen differenciálja-e az irányokat? - Jól állapítja meg az irányokat önmagához képest? - Konzekvensen tartja-e a balról jobbra való haladást? - Érti-e az oszlop, sor fogalmát? - Megfelelően értelmezi, alkalmazza-e a névutókat? - Képes-e folyamatosan vezetni a ceruzáját? - Tudja-e követni az előrajzolt vonalat? stb.

Szem-kéz koordináció fejlesztése • konstrukciós játékok alkalmazása- pl. legó • különböző alakok vagy nyomatok színezése • ollóval meghatározott alakokat vágjanak • a papír- ceruza munkát az vezeti be, ha a gyerekeknek egyre keskenyebbé váló „ösvényeken” kell végigvezetniük ceruzájukat, majd egyre ritkuló pontokat kell összekötni ahhoz, hogy vonalat képezhessenek.

Kéz és ujjtorna • csukló és ujjrázás lazán • ökölbe szorítás, gyors ujjnyújtás tenyérfeszítéssel • ujjak egyenkénti hajlítgatása ( bemutatkozás) • dobolás ujjbeggyel az asztallapon (esőcsepp utánzása) • ujjbegyek egymáshoz támasztása, feszítése, nyomogatás nyújtott ujjakkal • pöckölés minden ujjal, mindkét kézzel • ujjak masszírozása • ujjkörzés mindkét irányban • két-két ujjbegy összeérintése kör formálásával

Felhasznált irodalom: Szászné Csikós Klára- Varga Katalin: Segítőkészség