Emlékezet

Az Alsós tanítói portálból

(Változatok közti eltérés)
(Új oldal, tartalma: „ == Emlékezet == A memória nem más, mint ingerek (élmények, gondolatok, viselkedések, mozgásválaszok, érzelmi reakciók) nyomán kialakuló tapasztalatok megőrz...”)
Aktuális változat (2008. szeptember 4., 12:53) (szerkesztés) (visszavonás)
(A hosszú idejű emlékezés/ hosszú távú memória)
 
(40 közbeeső változat nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
 +
A memória nem más, mint ingerek (élmények, gondolatok, viselkedések, mozgásválaszok, érzelmi reakciók) nyomán kialakuló tapasztalatok megőrzése az idegrendszerben.
-
== Emlékezet ==
 
-
A memória nem más, mint ingerek (élmények, gondolatok, viselkedések, mozgásválaszok, érzelmi reakciók) nyomán kialakuló tapasztalatok megőrzése az idegrendszerben.
+
== '''A rövid idejű emlékezés/rövid távú memória/munkamemória''' ==
-
*'''A rövid idejű emlékezés/rövid távú memória/munkamemória'''
 
Egy időben csak korlátozott mennyiségű tapasztalati anyagot tudunk megjegyezni rövid időre, néhány percre (ill. addig, míg figyelmünk el nem terelődik a megjegyzettekről). A Baddeley nevéhez fűződő munkamemória felfogás szerint a rövid idejű emlékezet a tudatosság, az aktív emlékezetbe idézés képessége. Az van a rövid idejű emlékezetben, amiről éppen be tudunk számolni, amire éppen gondolunk. A tudatos, rövid idejű (munkamemória) emlékezetben lévő anyagon gondolkodási műveleteket, átalakításokat végezhetünk. Például amikor két megjegyzett számot fejben összeszorzunk.
Egy időben csak korlátozott mennyiségű tapasztalati anyagot tudunk megjegyezni rövid időre, néhány percre (ill. addig, míg figyelmünk el nem terelődik a megjegyzettekről). A Baddeley nevéhez fűződő munkamemória felfogás szerint a rövid idejű emlékezet a tudatosság, az aktív emlékezetbe idézés képessége. Az van a rövid idejű emlékezetben, amiről éppen be tudunk számolni, amire éppen gondolunk. A tudatos, rövid idejű (munkamemória) emlékezetben lévő anyagon gondolkodási műveleteket, átalakításokat végezhetünk. Például amikor két megjegyzett számot fejben összeszorzunk.
11. sor: 10. sor:
Munkamemória alatt azt a memóriafajtát értjük, amit közvetlenül a feladatok megoldásához használunk. Ebben a memóriában tároljuk egy konkrét matematikai feladat megoldásához szükséges lépéseket, a fejszámolás során a részeredményeket, vagy egy hosszabb mondat megfogalmazásakor a gondolati egységeket szintén ennek segítségével fogjuk össze. A munkamemória kinél nagyobb, kinél kisebb kapacitású, de kitartó feladatmegoldással könnyen fejleszthető.
Munkamemória alatt azt a memóriafajtát értjük, amit közvetlenül a feladatok megoldásához használunk. Ebben a memóriában tároljuk egy konkrét matematikai feladat megoldásához szükséges lépéseket, a fejszámolás során a részeredményeket, vagy egy hosszabb mondat megfogalmazásakor a gondolati egységeket szintén ennek segítségével fogjuk össze. A munkamemória kinél nagyobb, kinél kisebb kapacitású, de kitartó feladatmegoldással könnyen fejleszthető.
 +
 +
== Az emlékezet fejlesztése ==
 +
 +
*'''A vizuális emlékezet fejlesztése'''
 +
 +
- Mi változott meg? Eleinte egyszerűbb a játék. A ruházaton vagy a környezeten hajtunk végre egy változtatást.
 +
 +
[[Kép:Építmény.jpeg|left]]A tanító színes rudakból egy építményt épít. Megfigyelteti a gyerekekkel. A gyerekek hunynak. Ezalatt a tanító változtat az építményen: elvesz vagy hozzátesz egy-két rudat; más színűre cserél egy rudat. A gyerekeknek azt kell felfedezniük, mi változott meg.
 +
 +
- Mi hiányzik? A gyerekek megfigyelik az asztalon lévő játékokat, tárgyakat. Amíg hunynak, elveszünk közülük egyet. Meg kell mondaniuk, hogy melyik játékot tettük el.
 +
 +
- Ki nincs velünk? Egy gyermek középre áll, becsukja a szemét, ő a hunyó. A többiek körbe állnak, és míg egy versikét mondanak, az egyikük kimegy a teremből:
 +
"Az erdőben jártunk-keltünk,
 +
Egy gyermeket elvesztettünk.
 +
Mondd meg Jancsi, mondd meg nekünk,
 +
Ki az, aki nincs most velünk?"
 +
Mindig a kör közepén álló gyermek nevét mondjuk a versben. Ekkor ő kinyitja a szemét, és megpróbálja kitalálni, hogy ki ment ki. Ha eltalálta, szerepet cserélnek, ha nem, bent marad a körben.
 +
 +
- Memóriajátékok
 +
 +
Tíz másodpercre megmutatunk néhány számot. A gyerekeknek meg kell jegyezni közülük annyit, amennyit csak tudnak. Írják le azokat a számokat, amelyekre emlékeznek. Kezdetben három-öt számmal játsszunk. Ne feledjük, hogy a rövid távú emlékezet kapacitása 7+-2 egység!
 +
 +
*Bumm játék: a gyerekek egyesével sorolják a számsor számait, ám valamelyik szám többszörösei helyett mindig a Bumm szót kell mondaniuk. (Szorzótáblák gyakorlásra jó játék. Igen nagy összpontosítást igényel.
 +
 +
- Mit láttál? (emlékezetből felsorolja)
 +
 +
*'''Az auditív emlékezet fejlesztése''' – Szövegemlékezet fejlesztése
 +
 +
- Szóláncépítő játékok
 +
 +
- Egyre bővülő szósorok, illetve mondatok visszaidézése
 +
 +
A Bőrönd Ödön avagy csomagolós játékban elképzelt helyzetben kell egyre több dologra emlékezni. A játékosok hosszú útra készülnek, becsomagolnak. Minden játékos egy valamit "tesz" a bőröndbe, de emlékeznie kell arra is, amit a többiek már beletettek. Ha valamit elfelejt, kiesik a játékból. Az nyer, aki a legtöbb dologra emlékszik.
 +
 +
Az előző játékhoz hasonló a Valamennyi valami játék. Ebben a gyerekek hihető adatokkal dolgoznak. "Megírom a holnapi újságban, hogy x lépésnyire van az osztálytól az ebédlő." - mondja az első játékos. "Megírom a holnapi újságban, hogy x lépésnyire van az osztálytól az ebédlő és 5 emeletes az épült. - folytatja a következő játékos. Minden játékos újabb adatot tesz hozzá. Az nyer, aki a legtöbb adatra emlékszik. A játékot inkább harmadik vagy negyedik osztályban érdemes játszani, amikor már sok adatot gyűjtöttek a gyerekek.
 +
 +
- Papagájjáték (öt állat, gyümölcs virág visszamondása sorrendben)
 +
 +
- Névkígyó (Mindenki sorban az elhangzottakhoz hozzátesz még egyet.)
 +
 +
- Hangutánzás
 +
 +
- [[Kép:Origami.jpeg|left]]Origami: pontos utasítássorra és néhány hajtogatásra alkalmas papírlapra van szükségünk. Először az utasításokat egyenként felolvasva, készítsük el mi magunk a figurát. Ezután olvassuk fel a gyereknek az utasításokat, de mindegyiket csak egyszer. Ha sikerült neki a hajtogatás, ismételjük meg az egészet úgy, hogy 2-3 utasítást egyszerre olvasunk fel.
 +
 +
*'''Formaemlékezet'''
 +
 +
- Építsd fel utánam! (5-6 elemből álló építményt megfigyelni, majd felépíteni)
 +
 +
- Forma kirakása (pálcikákból, szívószálakból, először minta alapján, később emlékezetből)
 +
 +
- Rajzolás emlékezetből
 +
 +
 +
 +
 +
 +
 +
 +
 +
 +
 +
 +
 +
 +
 +
 +
 +
 +
 +
 +
 +
 +
 +
== A hosszú idejű emlékezés/ hosszú távú memória ==
 +
[[Kép:01.jpeg|300px|left]]
 +
A hosszú idejű emlékezet tartama lényegében korlátlan, s a megtartási idő akár a személy egész élettartama is lehet. A hosszú idejű emlékezet sok olyan ismeretet, élményt tartalmaz, melyek, ha egy adott pillanatban nem is tudatosak, bármikor azzá tehetők. A hosszú idejű emlékezeti rögzítéshez szükséges egy nyugalmi időszak is a tanulás után; ez az ún. konszolidációs periódus. Ezalatt feltehetőleg az idegrendszerben kialakult emléknyom megszilárdulása zajlik. A rövid idejű emlékezetben lévő újonnan tanult anyag ismételgetés, többszöri újra felidézés hatására kerül át a hosszúidejű emlékezetbe. A hosszú távú memóriában nagyobb szerepe van a jelentésnek, az értelmezésnek, mint a rövid távú memória esetében.
 +
[[Kép:003.jpeg|300px|right]]
 +
 +
*'''Gyorsolvasási gyakorlatok'''
 +
 +
Rendezetlen módon felrakott 9 korongról nehezen állapítjuk meg, hogy mennyit láttunk, ha nincs időnk megszámlálni. Határozott elrendezésben, azonban könnyebben, gyorsan átlátjuk számlálás nélkül is, s meg tudjuk mondani, hogy 9 db volt. Ezt használjuk fel a kisgyermekek tudatos számkép tanításánál. Nem számíthatunk arra, hogy a kisgyermek rögtön felismeri a 3x3 alakban a kilencet úgy, mint mi a kilencet, hanem erre tanítjuk őt. Például: az ujjainkkal a megszokott módon mutatjuk a hetet, tízet, stb., rögtön felismerhetővé válik a szám, ugyanígy a dobókockánál, dominónál, ha már más elrendezésben, nem szokványos módon mutatjuk meg, akkor számlálásra késztetjük a kisgyereket.
 +
[[Kép:0002.jpeg|300px|left]]
 +
 +
C. Neményi Eszter és Sz. Oravecz Márta első és második osztályos matematika tankönyveiben szerepelnek a '''gyorsolvasási gyakorlatok''': Ezek célja a kis számok összképének gyors megragadása, felismerése, megjegyzése. Három sorban 5-5 képecske található. A kis képeken egyszerű, hétköznapi, a gyerekek számára jól ismert figurák láthatók. Mindig az éppen tanult számkörnek megfelelően. A figurák számát eleinte egy pillantással átfogja a gyerekek tekintete. Először csak nézegetik a képeket. Mit ábrázolnak? Hány figura látható egy-egy képecskén? Milyen elrendezésben? Mit láttak adott képecske mellett balra? Vagy éppen fölötte? Aztán megpróbálják minél gyorsabban leolvasni a számokat a képekről balról jobbra, lentről felfelé, s egyéb irányokban. A számkör bővülése során tudatosítjuk a sokféle praktikus elrendezést, amely könnyíti a számok felismerését, egyben a számok bontott alakjainak megjegyzését, felidézését is. Nagyobb számok esetében a rendezett elhelyezés segít. Könnyű átlátni a kisebb csoportokat, amikből a nagyobb számok épülnek. Például a 15 5+5+5 alakban gyorsabban felismerhető, mint rendezetlen elhelyezésben.
 +
 +
Nemcsak a számfogalom alakításában, hanem a vizuális látásmód, a rövid- és hosszútávú memória, a kreatívitás fejlesztésében is nagy jelentőségű a gyorsolvasási gyakorlatok végeztetése.

Aktuális változat

A memória nem más, mint ingerek (élmények, gondolatok, viselkedések, mozgásválaszok, érzelmi reakciók) nyomán kialakuló tapasztalatok megőrzése az idegrendszerben.


A rövid idejű emlékezés/rövid távú memória/munkamemória

Egy időben csak korlátozott mennyiségű tapasztalati anyagot tudunk megjegyezni rövid időre, néhány percre (ill. addig, míg figyelmünk el nem terelődik a megjegyzettekről). A Baddeley nevéhez fűződő munkamemória felfogás szerint a rövid idejű emlékezet a tudatosság, az aktív emlékezetbe idézés képessége. Az van a rövid idejű emlékezetben, amiről éppen be tudunk számolni, amire éppen gondolunk. A tudatos, rövid idejű (munkamemória) emlékezetben lévő anyagon gondolkodási műveleteket, átalakításokat végezhetünk. Például amikor két megjegyzett számot fejben összeszorzunk.

Baddeley feltételezése szerint a munkamemória három komponensből áll: egy észlelési természetű – alapvetően vizuális – rögzítőrendszerből; egy hallási rögzítésen alapuló verbális emlékezeti működésből; ezenkívül egy, az átalakítási műveleteket végző és a munkamemória korlátozott kapacitását elosztó végrehajtó rendszerből. (A munkamemória – a tudatosság – tartományának el kell oszlania a megjegyzendő anyag és az elvégzendő műveletek között. Túl nagy számokat nehezebb összeszorozni, mert túl sok a megjegyzendő elem. A túl bonyolult műveletek a megtartási kapacitást korlátozzák: hosszú szóból nehezebb fejben anagrammát gyártani.

Munkamemória alatt azt a memóriafajtát értjük, amit közvetlenül a feladatok megoldásához használunk. Ebben a memóriában tároljuk egy konkrét matematikai feladat megoldásához szükséges lépéseket, a fejszámolás során a részeredményeket, vagy egy hosszabb mondat megfogalmazásakor a gondolati egységeket szintén ennek segítségével fogjuk össze. A munkamemória kinél nagyobb, kinél kisebb kapacitású, de kitartó feladatmegoldással könnyen fejleszthető.

Az emlékezet fejlesztése

  • A vizuális emlékezet fejlesztése

- Mi változott meg? Eleinte egyszerűbb a játék. A ruházaton vagy a környezeten hajtunk végre egy változtatást.

A tanító színes rudakból egy építményt épít. Megfigyelteti a gyerekekkel. A gyerekek hunynak. Ezalatt a tanító változtat az építményen: elvesz vagy hozzátesz egy-két rudat; más színűre cserél egy rudat. A gyerekeknek azt kell felfedezniük, mi változott meg.

- Mi hiányzik? A gyerekek megfigyelik az asztalon lévő játékokat, tárgyakat. Amíg hunynak, elveszünk közülük egyet. Meg kell mondaniuk, hogy melyik játékot tettük el.

- Ki nincs velünk? Egy gyermek középre áll, becsukja a szemét, ő a hunyó. A többiek körbe állnak, és míg egy versikét mondanak, az egyikük kimegy a teremből: "Az erdőben jártunk-keltünk, Egy gyermeket elvesztettünk. Mondd meg Jancsi, mondd meg nekünk, Ki az, aki nincs most velünk?" Mindig a kör közepén álló gyermek nevét mondjuk a versben. Ekkor ő kinyitja a szemét, és megpróbálja kitalálni, hogy ki ment ki. Ha eltalálta, szerepet cserélnek, ha nem, bent marad a körben.

- Memóriajátékok

Tíz másodpercre megmutatunk néhány számot. A gyerekeknek meg kell jegyezni közülük annyit, amennyit csak tudnak. Írják le azokat a számokat, amelyekre emlékeznek. Kezdetben három-öt számmal játsszunk. Ne feledjük, hogy a rövid távú emlékezet kapacitása 7+-2 egység!

  • Bumm játék: a gyerekek egyesével sorolják a számsor számait, ám valamelyik szám többszörösei helyett mindig a Bumm szót kell mondaniuk. (Szorzótáblák gyakorlásra jó játék. Igen nagy összpontosítást igényel.

- Mit láttál? (emlékezetből felsorolja)

  • Az auditív emlékezet fejlesztése – Szövegemlékezet fejlesztése

- Szóláncépítő játékok

- Egyre bővülő szósorok, illetve mondatok visszaidézése

A Bőrönd Ödön avagy csomagolós játékban elképzelt helyzetben kell egyre több dologra emlékezni. A játékosok hosszú útra készülnek, becsomagolnak. Minden játékos egy valamit "tesz" a bőröndbe, de emlékeznie kell arra is, amit a többiek már beletettek. Ha valamit elfelejt, kiesik a játékból. Az nyer, aki a legtöbb dologra emlékszik.

Az előző játékhoz hasonló a Valamennyi valami játék. Ebben a gyerekek hihető adatokkal dolgoznak. "Megírom a holnapi újságban, hogy x lépésnyire van az osztálytól az ebédlő." - mondja az első játékos. "Megírom a holnapi újságban, hogy x lépésnyire van az osztálytól az ebédlő és 5 emeletes az épült. - folytatja a következő játékos. Minden játékos újabb adatot tesz hozzá. Az nyer, aki a legtöbb adatra emlékszik. A játékot inkább harmadik vagy negyedik osztályban érdemes játszani, amikor már sok adatot gyűjtöttek a gyerekek.

- Papagájjáték (öt állat, gyümölcs virág visszamondása sorrendben)

- Névkígyó (Mindenki sorban az elhangzottakhoz hozzátesz még egyet.)

- Hangutánzás

-
Origami: pontos utasítássorra és néhány hajtogatásra alkalmas papírlapra van szükségünk. Először az utasításokat egyenként felolvasva, készítsük el mi magunk a figurát. Ezután olvassuk fel a gyereknek az utasításokat, de mindegyiket csak egyszer. Ha sikerült neki a hajtogatás, ismételjük meg az egészet úgy, hogy 2-3 utasítást egyszerre olvasunk fel.
  • Formaemlékezet

- Építsd fel utánam! (5-6 elemből álló építményt megfigyelni, majd felépíteni)

- Forma kirakása (pálcikákból, szívószálakból, először minta alapján, később emlékezetből)

- Rajzolás emlékezetből












A hosszú idejű emlékezés/ hosszú távú memória

A hosszú idejű emlékezet tartama lényegében korlátlan, s a megtartási idő akár a személy egész élettartama is lehet. A hosszú idejű emlékezet sok olyan ismeretet, élményt tartalmaz, melyek, ha egy adott pillanatban nem is tudatosak, bármikor azzá tehetők. A hosszú idejű emlékezeti rögzítéshez szükséges egy nyugalmi időszak is a tanulás után; ez az ún. konszolidációs periódus. Ezalatt feltehetőleg az idegrendszerben kialakult emléknyom megszilárdulása zajlik. A rövid idejű emlékezetben lévő újonnan tanult anyag ismételgetés, többszöri újra felidézés hatására kerül át a hosszúidejű emlékezetbe. A hosszú távú memóriában nagyobb szerepe van a jelentésnek, az értelmezésnek, mint a rövid távú memória esetében.

  • Gyorsolvasási gyakorlatok

Rendezetlen módon felrakott 9 korongról nehezen állapítjuk meg, hogy mennyit láttunk, ha nincs időnk megszámlálni. Határozott elrendezésben, azonban könnyebben, gyorsan átlátjuk számlálás nélkül is, s meg tudjuk mondani, hogy 9 db volt. Ezt használjuk fel a kisgyermekek tudatos számkép tanításánál. Nem számíthatunk arra, hogy a kisgyermek rögtön felismeri a 3x3 alakban a kilencet úgy, mint mi a kilencet, hanem erre tanítjuk őt. Például: az ujjainkkal a megszokott módon mutatjuk a hetet, tízet, stb., rögtön felismerhetővé válik a szám, ugyanígy a dobókockánál, dominónál, ha már más elrendezésben, nem szokványos módon mutatjuk meg, akkor számlálásra késztetjük a kisgyereket.

C. Neményi Eszter és Sz. Oravecz Márta első és második osztályos matematika tankönyveiben szerepelnek a gyorsolvasási gyakorlatok: Ezek célja a kis számok összképének gyors megragadása, felismerése, megjegyzése. Három sorban 5-5 képecske található. A kis képeken egyszerű, hétköznapi, a gyerekek számára jól ismert figurák láthatók. Mindig az éppen tanult számkörnek megfelelően. A figurák számát eleinte egy pillantással átfogja a gyerekek tekintete. Először csak nézegetik a képeket. Mit ábrázolnak? Hány figura látható egy-egy képecskén? Milyen elrendezésben? Mit láttak adott képecske mellett balra? Vagy éppen fölötte? Aztán megpróbálják minél gyorsabban leolvasni a számokat a képekről balról jobbra, lentről felfelé, s egyéb irányokban. A számkör bővülése során tudatosítjuk a sokféle praktikus elrendezést, amely könnyíti a számok felismerését, egyben a számok bontott alakjainak megjegyzését, felidézését is. Nagyobb számok esetében a rendezett elhelyezés segít. Könnyű átlátni a kisebb csoportokat, amikből a nagyobb számok épülnek. Például a 15 5+5+5 alakban gyorsabban felismerhető, mint rendezetlen elhelyezésben.

Nemcsak a számfogalom alakításában, hanem a vizuális látásmód, a rövid- és hosszútávú memória, a kreatívitás fejlesztésében is nagy jelentőségű a gyorsolvasási gyakorlatok végeztetése.