Algoritmikus gondolkodás, algoritmusok követése

Az Alsós tanítói portálból

(Változatok közti eltérés)
(Új oldal, tartalma: „== Algoritmikus gondolkodás, algoritmusok ==”)
(Algoritmikus gondolkodás, algoritmusok)
1. sor: 1. sor:
-
== Algoritmikus gondolkodás, algoritmusok ==
+
== '''Algoritmikus gondolkodás, algoritmusok''' ==
 +
 
 +
Az algoritmusok ismétlődő eljárások, melyeket lépésenként hajtunk végre. A lépséek szigorú rendben (logikai sorrendben) követik egymást. Szokássá válnak, állandóságot, stabilitást jelentenek gondolkodásunkban. Az oktatás során az elemeire bontott eljárások a tanulókban tudatosulnak, rögzülnek. A gyakorlás során rutinná válnak. Megadják azonos típusú problémák megoldásnak a módját. Elvezetnek a megoldáshoz. Az algoritmikus gondolkodás fejlesztése az utóbbi időben kissé háttérbe szorult, mert sokan úgy gondolják, hogy az intuitív, kreatív gondolkodást háttérbe szorítja. Holott "az algoritmikus gondolkodás lényege, hogy a műveleteket a problémával kapcsolatos dolgok megjelenítésével végezzük." (Szántó S.) Ezáltal kihasználva a transzferhatást rugalmas, más helyzetekben is használható tudás jön létre.
 +
 
 +
=== '''Az alkalmazás szintjei''' ===
 +
 
 +
*Első szint
 +
 
 +
adott probléma megoldása már ismert algoritmus alklamazásával. Ez '''deduktív gondolkodás''' (előhívás, megoldás)
 +
 
 +
*Második szint
 +
 
 +
Algoritmus megalkotása. A tanuló a problémamegoldás során felismer egy szabályt, felfigyel annak többszöri megjelenésére. Ezt rögzíti. Ez '''induktív gondolkodást''' igényel.
 +
 
 +
*Harmadik szint
 +
 
 +
A gondolkodó az algoritmusok felkutatására törekszik. Új probléma esetén már ismert algoritmus próbál kissé módosított formában alkalmazni. Ez az '''analógikus gondolkodás'''
 +
 
 +
*Negyedik szint
 +
 
 +
Az algoritmusok módosítása, egymáshoz kapcsolásuk, rugalmas átalakításuk zajlik. Ez '''kreatív gondolkodás'''

2008. február 9., 16:05 változat

Algoritmikus gondolkodás, algoritmusok

Az algoritmusok ismétlődő eljárások, melyeket lépésenként hajtunk végre. A lépséek szigorú rendben (logikai sorrendben) követik egymást. Szokássá válnak, állandóságot, stabilitást jelentenek gondolkodásunkban. Az oktatás során az elemeire bontott eljárások a tanulókban tudatosulnak, rögzülnek. A gyakorlás során rutinná válnak. Megadják azonos típusú problémák megoldásnak a módját. Elvezetnek a megoldáshoz. Az algoritmikus gondolkodás fejlesztése az utóbbi időben kissé háttérbe szorult, mert sokan úgy gondolják, hogy az intuitív, kreatív gondolkodást háttérbe szorítja. Holott "az algoritmikus gondolkodás lényege, hogy a műveleteket a problémával kapcsolatos dolgok megjelenítésével végezzük." (Szántó S.) Ezáltal kihasználva a transzferhatást rugalmas, más helyzetekben is használható tudás jön létre.

Az alkalmazás szintjei

  • Első szint

adott probléma megoldása már ismert algoritmus alklamazásával. Ez deduktív gondolkodás (előhívás, megoldás)

  • Második szint

Algoritmus megalkotása. A tanuló a problémamegoldás során felismer egy szabályt, felfigyel annak többszöri megjelenésére. Ezt rögzíti. Ez induktív gondolkodást igényel.

  • Harmadik szint

A gondolkodó az algoritmusok felkutatására törekszik. Új probléma esetén már ismert algoritmus próbál kissé módosított formában alkalmazni. Ez az analógikus gondolkodás

  • Negyedik szint

Az algoritmusok módosítása, egymáshoz kapcsolásuk, rugalmas átalakításuk zajlik. Ez kreatív gondolkodás