Admin: 1 revision(s)

Admin — Mon, 10 Dec 2007 23:38:06 GMT

1 revision(s)

‹Régebbi változat

2007. december 10., 23:38 változat

Admin: Import a forrásból

Admin — Sun, 09 Dec 2007 00:04:24 GMT

Import a forrásból

Új lap

<h2>A valószínűségi játékok játszása közben se feledkezzünk
meg a játék nevelő erejéről! Miben rejlik a játék fejlesztő ereje?</h2>

Fejleszti a tanuláshoz szükséges képességeket, készségeket. 

Az erkölcsi érzéket.

Gyakoroltatja a közösségi viselkedési szokásokat.

Szerepe van bizonyos tulajdonságok kialakításában: türelem,
kitartás, önbizalom, öntudat, becsülés, barátság, mások iránti bizalom,
nyitottság, empátia. A győzelem és a vereség egyaránt erősítik e
tulajdonságokat

Együttes tevékenység lévén fejleszti a közösségi
szellemet, megteremti az összetartozás, az elfogadottság érzését, segíti az
egyén szocializációját, együttműködési készségét.

A játék aktív részvételt kíván, de a gyerekek csak akkor
tanulnak meg valamit, ha nem hagyjuk magukra őket a játék
bemutatása után, hanem segítjük őket abban, hogy kritikusan építően
gondolkodjanak a játék előtt és utána is.

A játék alkalmas arra is, hogy segítsen a
gondolkodást gátló jelenségek leküzdésében, azaz a kapkodás, a
szűklátókörűség és a szétszórtság kiküszöbölésében. 

Az egyik legelterjedtebb gondolkodási hiba a kapkodás.
Gyakran elsietjük a döntést nem figyelve az egyéb kínálkozó lehetőségekre. Nem
szánunk időt arra, hogy az előző rossz döntéseinkből levonva a következtetést
korrigáljunk. A gondolkodtató játékvezetés célja, hogy leszoktasson a
kapkodásról, kapjon bátorítást a játékos gyermek, hogy megálljon, és átgondolja
döntéseit. 

Szokásos hiba a szűklátókörűség is.
Rutinból cselekszünk a megszokásokat követve lépünk, nem merünk eltérni ismeretlen
ösvények felé. 

A szétszórtság az eredményes gondolkodás
gátlója lehet. Ha nincs tervünk, ha nem látjuk tisztán a célt, az irányt, nem
vesszük észre mi fontos igazán, agyunk összefüggés nélkül, találomra,
szervezetlenül dolgozik. A problémákat esetlegesen, találomra közelítjük meg.
Ezek a gondolkodási hibák később az emberi jellem részévé válva sok
sikertelenség forrásává lehetnek, nemcsak játékban vagy feladatmegoldás közben,
de emberi kapcsolatainkban, hétköznapi döntéseinkben is állandóan szerepet kapnak.

Nézzünk néhány
gondolkodtató játékot, s néhány eljárást, mely biztosítja a játék sikerességét,
nevelő hatásának kibontakozását!

Malac-játék

Füzet, ceruza és dobókocka szükséges a
játékhoz. Kisebb 4-6 fős csoportokban játszhatjuk. Az nyer, aki előbb eléri a
kitűzött ponthatárt, az 50-et. Sorra egyet-egyet dobunk egymás után. Mindenki
feljegyzi a saját dobása értékét. Ahányast dobott, annyi pontot ír. Ehhez
hozzáadja majd a következő dobás pontértékét. Aki 1-est dob, elveszíti összes
megszerzett pontját, és kiesik a játékból.

<h4>Az Ismerkedés a játékkal az alábbi lépésekben zajlik:</h4>

A szabályismertetés háromféleképpen is történhet.

Vagy a gyerekek együtt elolvassák a szabályokat,
majd megvitatják, hogyan kell a játékot játszani. Előnyei a csoportos tanulás
előnyeivel egyenértékűek. Megbeszélik a problémákat, elosztják a feladatokat,
így nagyobb a siker esélye, mintha egyedül dolgoznának.

Vagy mindenki önállóan ismerkedik meg a
szabályokkal. Akadnak gyerekek, akik szeretnek egymaguk megbirkózni a
problémákkal. Ez nekik nagyon megfelel. Aki nem ilyen, annak a megbeszélés
során fokozott segítségre, magyarázatra van szüksége.

Vagy a tanító magyarázza el a játék menetét. Így
gyorsabban jutunk el a játékig, de kizárjuk a gyereket a felfedezésből.
Előfordulhat, hogy később merülnek fel problémák. Csak akkor folyamodjunk
ehhez, ha mi is már sokszor játszottuk a játékot, s pontos eligazítást tudunk adni.

Megbeszélés:
Meggyőződünk a szabály megértéséről. Itt tehetik fel a gyerekek pontosító
kérdéseiket, tisztázhatják a játékmenet problémás részeit.

Próbajáték:
Lehetőleg mindig játsszunk egy próbajátékot, mert ilyenkor még kiderülhetnek a
félreértések. 

A cél: a játék
végiggondolása, és annak tisztázása, mi játszódik le a fejünkben játék közben.
Nem árt, ha a gyerek is tudja ezt.

A következő kérdések merülhetnek fel:

Van-e valamelyik játékosnak előnye?

Előny lehet-e kezdő játékosnak lenni? (igen)

Kell-e valamilyen módszer a kezdő játékos
személyének kiválasztására?

Mit ajánlanak a gyerekek?

Igazságos-e az ajánlott módszer 
? Például, aki a legkisebbet dobja a kockával, az kezd, vagy aki
6-ost dob, az lehet az első dobó. Indokolják is, miért
gondolják ezt igazságosnak! 1/6 az esély arra, hogy
bármely számot dobjunk

Lehetsz szerencsés a játékban?

Előfordulhat, hogy kiesel?

Melyikre van nagyobb esély?

Ha dobtál már 1-est, 2-est,3-ast, 4-est,
5-st, 6-ost, törvényszerű, hogy 1-est fogsz dobni legközelebb?

Mekkora az esélye ennek? Valószínű, hogy
1-est fogsz dobni?

Játék: Engedjük
játszani a gyermekeket. Ha lehet, üljünk be mi magunk is, és játsszunk velük.
Ha csak megfigyelőként járunk közöttük, semmi esetre se avatkozzunk bele
beszélgetéseikbe vagy vitáikba. Ha szükségét érzik, úgyis kérik a
véleményünket, de lehet, hogy csak az örömöt akarják megosztani a tanítóval.
Ezt jelzik. Hozzánk fordulnak. Rámosolyognak a tanítóra. Tudósítanak a játék
állásáról. Válaszként csak egy-egy gesztust igényelnek, ami megnyugtatja őket a
felől, hogy a tanító is része az örömteli élménynek.

A játék értékelése:
A játszma vagy játéksor lejátszása után ismét tegyük fel az iménti
kérdéseinket. Most más szemmel nézik ezeket a gyerekek. Lesz olyan
feltételezés, amelyik beigazolódott. Más elképzelést esetleg el kell vetni.
Lesz olyan kérdés, amelyikre most választ tud adni a gyerek. De újabb kérdések
is felmerülhetnek.

Macska-egér játék Videó

2o mezőből álló pályán játsszuk a
játékot. A macska az 1. mezőről indul, az egér előnyt kap. Õ a 10. mezőről
indulhat. Kockával dobunk felváltva. Az egér csak akkor léphet, ha 1-est,
2-est, 3-ast vagy 4-est dobott. A macska 5-ös és 6-os dobásakor lép. Annyit
lépnek, ahányat a kocka mutat. Ha a macska beéri vagy lehagyja az egeret, akkor
nyert, mert megette az egeret. Ha az egér eléri a20-as mezőt vagy túllép azon,
megmenekült, tehát ő nyert.

Élvezetesebb a játék, ha a szabályok
megértése után a próbajátékot gyerek bábúkkal játsszuk. A pályát a földre
elhelyezett 20 írólappal rakjuk ki. Megjelöljük az 1-es, 10-es és 20-as mezőt.
Macska, illetve egér füleket vágunk ki papírból és a játékra vállalkozó két
gyerek fejére kötjük. Megkérdezzük a többieket, hogy a macska vagy az egér
nevében szeretnének-e dobni. Ezután egy-egy gyerek dobhat a macska, illetve az
egér nevében. A gyerekek a dobások szerint lépnek.

Kérdések:

Melyik fog győzni?

Miért a macskát vagy az egeret gondolod
győztesnek?

Mi látszik valószínűbbnek, az egér vagy a
macska győzelme?

1+2+3+4=10 az átlag lépéshossz: 2,5 az egér
esetében

5+6=11, az átlag lépéshossz 5,5 a macska
esetében.

Az egérnek kétszer annyi lépési lehetősége
van, mint a macskának. A macska ezért 5,5/2= 2,75 átlaglépéshez jut. Csekély –
negyednyi – előnye van a macskának. (Természetesen nem biztos, hogy egy játékon
belül, ilyen rövid pályán ez látszik.) Olyan kicsi az eltérés, hogy várhatóan
egyforma mennyiségben győz a macska és az egér.

Ki lehetne valahogy egyenlíteni az egér
negyednyi hátrányát? Erre a kérdésre a gyerekek javaslata az volt, hogy induljon
az egér a 4-es, a macska az 1-es pályáról. Ezt is érdemes kipróbálni.

Át tudnád alakítani a játékot úgy, hogy más
állatpár szerepeljen benne? 

Milyen szerepe van a játékban a
véletlennek?

A játéknak akkor van értelme, ha sokat
játsszák a gyerekek. Tízes sorozatok után feljegyzéseket készítettek a macska
és egér harcának eredményeiről. A feljegyzések segítik őket az
esélylatolgatásban, s mellesleg gyakorlatot szereznek az eredmények
rögzítésében is.

Kockadobáshoz kapcsolódik a következő játék
is.

Párban játszanak a gyerekek. Két
dobókockával dobnak egyszerre. Az EGYIK játékos akkor, írhat magának 1 pontot,
ha a két kockán lévő számok összege páros, a MÁSIK akkor szerez pontot, ha a
számok szorzata páros.

A gyerekek két sorozatot játszanak. Egy-egy
sorozat 20 dobásból áll. A felénél szerepet cserélnek, hogy legyen
tapasztalatuk az EGYIK és MÁSIK játékos feltételeinek teljesüléséről, illetve
be nem teljesüléről.

Kérdések:

Melyik fog szerinted nyerni?

Melyiknek van nagyobb esélye a győzelemre?

Van szerepe a véletlennek is?

Megbeszélés:

A megbeszélés most az esélyek pontos
számbavételével történik. A gyerekek táblázatba rögzítik az összes dobási
lehetőséget. Az egyik táblázatban a páros összeg teljesülését színezik, a
másikban a páros szorzatokat. Ha összehasonlítják a színezett ábrát, láthatják,
hogy nagyobb az esélye annak, hogy a páros szorzattal a MÁSIK játékos nyerjen.

Ha legalább egy páros szám szerepel a
szorzatban, páros az eredmény. Ezzel szemben az összegnél két párosnak vagy két
páratlannak kell lennie. 

(Munkafüzet 110. oldal)

[[Image:cikk_62_image001.jpg]]

 C. Neményi-Káldi 4. oszt. Matematika munkafüzet

[[/*]]

Matematika/Tanterv/Valószínűség, statisztika/Valószínűség/Módszertani ajánlások - Laptörténet

Admin: 1 revision(s)

Admin: Import a forrásból