Admin at 2007. december 17., 17:06

Admin — Mon, 17 Dec 2007 17:06:56 GMT

‹Régebbi változat		2007. december 17., 17:06 változat
110. sor:		110. sor:
	<p><span class=idezet>Engem itthagyó!</span></p>		<p><span class=idezet>Engem itthagyó!</span></p>

-	<p> ~~</span>~~</p>	+	<p> </p>

	<p>A vénlánycsúfolás másik kedvelt módja a <span class=idezet>		<p>A vénlánycsúfolás másik kedvelt módja a <span class=idezet>

Admin at 2007. december 17., 17:06

Admin — Mon, 17 Dec 2007 17:06:20 GMT

‹Régebbi változat		2007. december 17., 17:06 változat
283. sor:		283. sor:
	<p><span class=idezet>A versmondó bohóc a		<p><span class=idezet>A versmondó bohóc a
	színpad</span></p>		színpad</span></p>
-	<p><span class=idezet>~~közepén~~ helyezkedi el.</span></p>	+	<p><span class=idezet>közepén helyezkedi el.</span></p>
	<p><span class=idezet>Körülötte a táncos bohócpárok.</span></p>		<p><span class=idezet>Körülötte a táncos bohócpárok.</span></p>
	<p> </p>		<p> </p>
365. sor:		365. sor:
	<td width=310 valign=top style='width:232.2pt;border:solid windowtext 1.0pt; border-left:none;padding:0in 5.4pt 0in 5.4pt'>		<td width=310 valign=top style='width:232.2pt;border:solid windowtext 1.0pt; border-left:none;padding:0in 5.4pt 0in 5.4pt'>

-	<p2>Az ördögök hangos kiáltozással szaladnak	+	<p>Az ördögök hangos kiáltozással szaladnak
	be, riogatják a színpad szélén álló bohócokat, a közönséget is.</p>		be, riogatják a színpad szélén álló bohócokat, a közönséget is.</p>
	<p> </p>		<p> </p>
388. sor:		388. sor:
	<td width=310 valign=top style='width:232.2pt;border:solid windowtext 1.0pt; border-left:none;padding:0in 5.4pt 0in 5.4pt'>		<td width=310 valign=top style='width:232.2pt;border:solid windowtext 1.0pt; border-left:none;padding:0in 5.4pt 0in 5.4pt'>

-	<p>Az angyalok kintről érkeznek</p>	+	<p>Az angyalok kintről érkeznek</p>
	<p>ők is meg-megsimogatják</p>		<p>ők is meg-megsimogatják</p>
	<p>a közönség elöl ülő tagjait.</p>		<p>a közönség elöl ülő tagjait.</p>
545. sor:		545. sor:

	<p>Újra megszólal a zene,</p>		<p>Újra megszólal a zene,</p>
-	<p>a jelmezesek körbevonulnak a színpadon,	+	<p>a jelmezesek körbevonulnak a színpadon,
	bemutatkoznak, elmondják versikéjüket, dalocskáikat.</p>		bemutatkoznak, elmondják versikéjüket, dalocskáikat.</p>
	<p>A jelmezes felvonulás után nézők		<p>A jelmezes felvonulás után nézők

Admin: 1 revision(s)

Admin — Mon, 10 Dec 2007 23:38:27 GMT

1 revision(s)

‹Régebbi változat

2007. december 10., 23:38 változat

Admin: Import a forrásból

Admin — Sun, 09 Dec 2007 00:04:24 GMT

Import a forrásból

Új lap

A farsangi ünnepkörről történeti adataink
többet árulnak el, mint más népszokásokról, itt ugyanis egyházi és világi
hatóságok egy véleményen voltak: a farsang rendbontással, lázadással,
zavargással járt, tehát a „rossz, tiltandó szokások” közé tartozott. Ennek
ellenére a farsangi szokásokat a mai napig is szinte változatlan kedvvel
űzik.

A farsang évenként ismétlődő,
rövidebb-hosszabbideig tartó időszak, amelyet évszázadok óta az evés,
ivás, lakodalmak, disznótorok, jelmezes felvonulások jellemeznek. A farsang 
vízkereszttől a húsvétot megelőző
negyvennapos nagyböjt kezdetéig, hamvazószerdáig tart.
A farsang lehet hosszú, vagy rövid tartamú attól függően, hogy mikorra
esik húsvétvasárnap. Ettől a naptól kell visszaszámítani negyven napot, s
így állapítható meg a nagyböjt időszakának kezdete, hamvazószerda.

A farsang a tavaszvárás ősi ünnepe. A
nagy evésekkel, ivásokkal a természetet is hasonló bőségre kívánták
késztetni. A magyar farsangi szokások a középkorban honosodtak meg.

A farsang a vaschang
bajor-osztrák jövevényszóból származik, ami eredetileg csak a böjt előtti
napokat jelölte. Magyar elnevezésként a XV. században tűnt fel. Van olyan
nézet, amely szerint a hazai németségtől vettük át ezt a kifejezést. A
farsang utolsó napját jelölő húshagyó elnevezés a böjt, a böjti étkezés
kezdetét jelenti. A farsangi napoknak is vannak a magyar nyelvben jellegzetes
táji megnevezései, pl. a farsangvasárnapot megelőző 
kövércsütörtök, zabáló csütörtök
elnevezése onnan származik, hogy ilyenkor kezdték meg a farsangi ételek
készítését. A böjt kezdetének elnevezései:hamvazószerda,
szárazszerda, böjtfogadó szerda.
Az e nap után következő csütörtökön, az un. csonkacsütörtökön
még el lehetett fogyasztani a maradékot.

A hívő katolikusok hamvazószerdától
húsvétvasárnapig – kivéve csonkacsütörtököt – nem ettek húst és zsíros
ételeket. A farsang utolsó három napja: farsangvasárnap,
farsanghétfő, és húshagyókedd. 

A farsang jellegzetes étele a 
fánk, amelynek mágikus
erőt tulajdonítottak, pl. a Szerémségben azért sütötték, hogy a vihar ne
vigye el a háztetőt. Ugyancsak kedvelt étel ilyenkor a rétes, pl. a Bács
megyei Topolyán szerencsét hoz, ha jól nyúlik. Általában a sok étel
fogyasztásától a következő év bőségét remélik.

<h4>Bálok, táncmulatságok</h4>

A farsang utolsó három napján táncmulatságot
rendeztek, amelynek leggyakrabban a kocsma volt a színtere. A legények sorra
járták a lányos házakat, hívogatták a lányokat és a táncköltségre, a muzsikusok
megfizetésére adományokat gyűjtöttek.

Farsangkor nem csak a legények és a lányok
rendeztek táncmulatságokat, hanem a házasemberek, a különféle céhek,
ipartestületek, az asszonyok, sőt a gyermekeik is. A házasemberek 
batyusbálja, kosarasbálja nevében jelzi, hogy a tánc
mellett fontos szerepe van ilyenkor az evésnek és az ivásnak is. Régebben
baromfihúst és kelt kalácsot vittek, újabban fasírozottat, rántott húst,
süteményeket, tortákat visznek. 

Sokfelé szokás volt, hogy az asszonyok külön
mulatságot rendeztek farsangkor. Ilyenkor a gyerekeknek is rendeztek bálokat.
Az Ipoly menti falvakban a XIX. században ez három napig tartott. A szülők
dudást fogadtak néhány krajcárért és élelemért. Az élelem pedig kenyér,
szalonna, pogácsa és ebéd volt valamelyik gyermek szüleinél.

A farsangi báloknak elsősorban a 
párválasztásban volt jelentős szerepük. A magyar
nyelvterületen számos adat bizonyítja, hogy a lányok ilyenkor adták át a
legényeknek a bokrétát. A legények ezt farsangvasárnap tűzték a
kalapjukra, így mentek el a bálba. Volt olyan legény, aki több lánytól kapott
bokrétát. Azzal kellett először táncolnia, akitől az elsőt
kapta, ezt tűzték a kalapjuk elejére.

<h4>Vénlány- és vénlegény csúfolás</h4>

Az udvarlás, párválasztás és a lakodalmak
legfőbb ideje a hagyományos paraszti életben a farsang időszaka volt.
Éppen ezért, a farsang adott alkalmat arra is, hogy tréfásan vagy durván
figyelmeztessék azokat, akik még nem mentek férjhez.

A vénlánycsúfolásnak a
következő négy fontosabb változatáról vannak leírásaink: tuskóhúzás,
szűzgulya hajtás, kongózás, álesküvő.

A tuskóhúzás főleg
a Dunántúlon, Kelet-Magyarországon és Erdélyben ismert. A szokás lényege az
volt, hogy a legények a tuskót nagy zajjal végighúzzák az utcán, majd a
vénlányok ajtajára kötötték vagy a kapujához támasztották, miközben így énekeltek:

A Közép-Nyárád mente falvaiban a fiatal
házasemberek és katonaviselt legények vénlegény társaikat húshagyó kedd
délutánján csutak (tuskó) elé kötötték és ostorral hajtották végig a falu
utcáin. A menet minden vénlegény és vénlány udvarába. Ahol zárt kaput találtak,
ott átmásztak
a kerítésen és szétdobáltak mindent az udvaron. A vénlegényeket csúfondáros
énekkel bíztatták:

Házasodj meg vén kappan,

Vedd el ezt a mosdatlant!

 

A vénlányokat siratták:

Húshagyó, húshagyó,

Engem itthagyó!

 

A vénlánycsúfolás másik kedvelt módja a 
kongózás. Ez a szokás zajcsapással és rigmusok
bekiabálásával járt. A farsangban el nem kelt eladósorú lányok háza előtt
kolompoltak, tepsikkel, fazekakkal nagy zajt csaptak a legények. A konkózás
sajátos változata volt az un. bakfazékdobás, más
néven ciberefazék-hordás, a Jászságban és a
Tápió menti falvakban. A legények a lányos ház küszöbére, udvarára gyakran
szeméttel teli rossz fazekakat dobáltak, miközben azt kiáltották: „Szűrd a
ciberét!”

A nyelvterület észak-keleti részén az un. 
szűzgulyahajtás ugyancsak zajcsapással járó
vénlánycsúfoló szokás. Csörgővel, ostorral, kolomppal fülsiketítő
lármát csaptak a legények, miközben kiabálták: +Kinek van eladó lánya, hajtsa ki a
szűzgulyába!” A lány visszafelelt: „Rönköt emelj, szakadj meg, miért nem
házasodtál meg.”

<h4>Köszöntők </h4>

A farsangi köszöntőtöbbnyire gyermekek,
egyes helyeken lányok, legények, néhol házas emberek adománygyűjtő
szokása. Több helyen a tanítók, illetve a falusi papok jövedelméhez tartozott a
farsangi adomány, amely a farsang köszöntésével, búcsúztatásával és
jókívánságokkal kapcsolódott össze. 

Általában farsang utolsó napjaiban, de néhol
már előbb is nyárssal, illetve kosárral, tarisznyával játak házról házra a
köszöntők. Gyakran a közös szórakozásokra, a közös költségek fedezésére
járták végig a falut köszöntő éneikkel. Ezeket a köszöntőket
többnyire a bekéredzkedés: ”Szabad-e farsangot köszönteni?” után énekelték,
illetve mondták el jókívánságaikat a gazdának és háza népének, s ezért pl.:
tojást, szalonnát, pénzt kaptak. Az adományokat elosztották vagy a közös
mulatságra fordították.

<h4>Maszkos alakoskodások, dramatikus játékok</h4>

A XV. Század óta szólnak az adatok a
férfi-női ruhacseréről, álarcviselésről, az állatalakoskodások
különböző formáiról. A királyi udvartól a kis falvakig mindenütt
farsangoltak hazánkban. Már Mátyás király idejében a királynő itáliai
rokonsága művészi álarcokat küldött ajándékba a magyar rokonoknak. A
XVI-XVII. században falu, város és a királyi udvar egyaránt álarcot öltött
farsangkor, és úgy szórakozott. 

Nagy farsangolás folyt a tragikus sorsú II.
Lajos udvarában is, egészen a mohácsi ütközetig. 1525-ben húshagyó kedden
álarcos menet jelent meg az udvarban, melyben elefánt is szerepelt. Maga II.
Lajos is jelmezesen, ördögálarcban jelent meg az ünnepségeken. A XVI. Századtól
említik Cibere és Konc, vagyis a Böjti Ételek s a Húsételek tréfás küzdelmét is.
Ekkortól emlegetik a maskara szót, amely az olasz 
mascherából ered.

Farsangi álarcos alakoskodásokat napjainkban
is találunk a magyar falvakban. Míg egyes európai népeknél a farsangi maszkok
nagy tömegben, csoportosan vonulnak fel, hazánkban jobban kedvelik a kisebb
álarcos csoportok játékát. Jellemző, hogy napjaink leglátványosabb
farsangi alakoskodása Magyarországon a Mohácson lakó délszlávok csoportos ún.
busójárása. E busók fából faragott álarcokban jelennek meg, mozgásuk,
viselkedésük rituálisan meg van szabva. A busóálarcot azonban eredetileg csak
felnőtt, nős férfiaknak volt szabad felölteniük, a legények másfajta
álarcot viseltek. A magyar falu álarcos alakoskodásai között feltűnnek az
állatalakoskodások. Különösen kedvelt a medve-, ló-, kecske-, és gólyaalakoskodás.
Az alakoskodók általában ki párbeszédes jeleneteket is előadnak, pl.: a
lovat, kecskét gazdája vásárra viszi. Az alkudozás közben az állat összeesik,
holtan terül el, majd zeneszóra ismét feltámad. Az állatalakoskodáson kívül más
figurák is megjelennek a falusi farsangon. Álarcuk azonban, szemben a fából
készült busómaszkokkal, többnyire alkalmi, harisnyából, rongyból, papírból
készül. A hagyományos figurák közé tartozik a betyár, a cigányasszony, a
menyasszony és vőlegény vagy öregember és öregasszony pólyás babával. Az
alakoskodások többsége a helyszín szerint lehet falufeljáró menet, felvonulás,
vagy zárt helyen, pl.: fonóban előadott, többszereplős, dramatikus játék.

Ilyenkor kerülhet színre a tréfás halottas
játék vagy lakodalom is. A farsangi lakodalmas játékok közül leglátványosabb a
nyugat-dunántúli, rönkhúzással összekötött mókaházasság. A rönkhúzást
(tuskóhúzást) olyankor rendezik meg, mikor a községben abban az
esztendőben nem volt lakodalom. Régebben az ország sok részén szokás volt
húshagyókedden a pártában maradt leányokkal tuskót húzatni.

Szokásos volt a farsang idején a lányok,
asszonyok külön farsangolása is. A Karancs-hegység könyékén élő palócok a
farsangvasárnap előtti vasárnapon tartották meg a ”lányok vasárnapját”.
Vasárnap, ebéd után, kezükben nyárssal jártak a lányok köszönteni; énekük
részben vallásos, részben adománykérő részből állt. Este táncmulatság
követte a köszöntést.

A farsangi időszakban bemutatott halottas
játékok rendkívül változatosak. A halottat nemcsak élő személlyel, hanem
igen gyakran szalmabábbal, döglött állattal, a koporsót helyettesítő
lefelé fordított teknővel alakítják. A halott eltemetésének mozzanataiban
is lényeges különbségel lehetnek. Bizonyos húshagyókeddi szokások a farsang,
illetve az egész tél elmúltát jelképezik, ilyenek a farsangtemetés és a
bőgőtemetés. A játékhoz ritkán kapcsolódott szöveg, halotti prédikáció.

Farsangkor vetélkedőjátékokat is
tartottak. Ezek egyrészt ügyességi versenyekből: kakasütés,
gúnárnyakszakítás, másrészt maszkos alakok küzdelméből állt.

<h4>Zárt helyen előadott, többszereplős dramatikus játék</h4>

A farsangi dramatikus játékok helyszíne
lehetett zárt tér, főként a fonó, tollfosztó. Házaknál is előadhatták
ezeket, különösen lakodalom, disznótor alkalmával. A fonóban gyakran
megjelentek az állatalakoskodók. A legkedveltebbek a medve-, kecske-, gólya- és
a lóalakoskodók.

A farsangi maszkos alakok legszórakoztatóbb
alakjai a zsánerfigurák: cigányasszony, koldus, kereskedő, különböző
mesterségeket utánzók: borbély, kovács, cipész, üstfoltozó, drótostót,
kereskedők: tollkerekedő, marhakerekedő, vándorárusok, népek,
nemzetiségek: török, cigány.

A farsangi szokások túlnyomó részét az
improvizáció jellemzi, amely nagymértékben függ a nézők reagálásától. A
zsánerfigurák alakítói is többnyire rögtönzik azt a szöveget, amellyel a
megjelenített figura jellegzetességeit akarják bemutatni.

<h2>Műsorterv</h2>

<h3>Trombita harsan, itt van a farsang!...</h3>

<h4>Ének:</h4>

<table>
<tr>
<td width=310 valign=top style='width:232.2pt;border:solid windowtext 1.0pt; padding:0in 5.4pt 0in 5.4pt'>

„Trombita harsan,
itt van a farsang
karnevál,
karnevál!
Sutban a gondom, 
mert a porondon
áll a bál, áll a
bál!
Zeng-bong a
kacaj, a suliban 
nagy a zaj”
 
</td>
<td width=310 valign=top style='width:232.2pt;border:solid windowtext 1.0pt; border-left:none;padding:0in 5.4pt 0in 5.4pt'>

A bohócruhába öltözött
szereplők
befutnak, körbesétálnak
a színpadon, bemennek
a nézők közé, bohóckodnak
 
</td>
</tr>
</table>

<h4>BOHÓC:</h4>

<table>
<tr>
<td width=310 valign=top style='width:232.2pt;border:solid windowtext 1.0pt; padding:0in 5.4pt 0in 5.4pt'>

Vidám legény a
bohóc,
piros haja csupa
kóc,
idelép, odalép,
a zubbonya csupa
búzakék.
 
</td>
<td width=310 valign=top style='width:232.2pt;border:solid windowtext 1.0pt; border-left:none;padding:0in 5.4pt 0in 5.4pt'>

A versmondó bohóc a
színpad
közepén helyezkedi el.
Körülötte a táncos bohócpárok.
 
</td>
</tr>
<tr>
<td width=310 valign=top style='width:232.2pt;border:solid windowtext 1.0pt; border-top:none;padding:0in 5.4pt 0in 5.4pt'>

Lengő inge
pepita,
lobog rajta
pántlika,
viháncol,
nótázik,
karikákkal
mókázik.
 
</td>
<td width=310 valign=top style='width:232.2pt;border-top:none;border-left: none;border-bottom:solid windowtext 1.0pt;border-right:solid windowtext 1.0pt; padding:0in 5.4pt 0in 5.4pt'>

 
</td>
</tr>
<tr>
<td width=310 valign=top style='width:232.2pt;border:solid windowtext 1.0pt; border-top:none;padding:0in 5.4pt 0in 5.4pt'>

Csupa fintor,
csupa folt,
csupa masli,
csupa gomb,
csupa
csengő, csupa szín,
csupa csuda
karmazsin.
 
</td>
<td width=310 valign=top style='width:232.2pt;border-top:none;border-left: none;border-bottom:solid windowtext 1.0pt;border-right:solid windowtext 1.0pt; padding:0in 5.4pt 0in 5.4pt'>

 
</td>
</tr>
</table>

<h4>Zene:</h4>

<table>
<tr>
<td width=310 valign=top style='width:232.2pt;border:solid windowtext 1.0pt; padding:0in 5.4pt 0in 5.4pt'>

(7-8 bohócpár egyszerű
lépésekből álló táncot mutat be
vidám zenére.)
 
</td>
<td width=310 valign=top style='width:232.2pt;border:solid windowtext 1.0pt; border-left:none;padding:0in 5.4pt 0in 5.4pt'>

A tánc után a bohócok
a színpad szélén
helyezkednek el.
 
</td>
</tr>
</table>

<h4>ÖRDÖGÖK:</h4>

<table>
<tr>
<td width=310 valign=top style='width:232.2pt;border:solid windowtext 1.0pt; padding:0in 5.4pt 0in 5.4pt'>

Három lyukas,
vicsori-fogas,
kivájt bélű
sárgatök.
Mi volnánk az
ördögök
 
</td>
<td width=310 valign=top style='width:232.2pt;border:solid windowtext 1.0pt; border-left:none;padding:0in 5.4pt 0in 5.4pt'>

<p2>Az ördögök hangos kiáltozással szaladnak
be, riogatják a színpad szélén álló bohócokat, a közönséget is.
 
</td>
</tr>
</table>

<h4>ANGYALOK:</h4>

<table>
<tr>
<td width=310 valign=top style='width:232.2pt;border:solid windowtext 1.0pt; padding:0in 5.4pt 0in 5.4pt'>

Három fehér,
Tollas, pucér,
Inges, réklis
szárnyasok:
Mi lennénk az
angyalok.
 
</td>
<td width=310 valign=top style='width:232.2pt;border:solid windowtext 1.0pt; border-left:none;padding:0in 5.4pt 0in 5.4pt'>

Az angyalok kintről érkeznek
ők is meg-megsimogatják
a közönség elöl ülő tagjait.
 
</td>
</tr>
</table>

<h4>ANGYAL I.</h4>

<table>
<tr>
<td width=310 valign=top style='width:232.2pt;border:solid windowtext 1.0pt; padding:0in 5.4pt 0in 5.4pt'>

Azt kívánjuk este
reggel,
vidám kedvvel
feküdjenek,
keljenek
e házban az
emberek.
 
</td>
<td width=310 valign=top style='width:232.2pt;border:solid windowtext 1.0pt; border-left:none;padding:0in 5.4pt 0in 5.4pt'>

 
</td>
</tr>
</table>

<h4>ANGYAL II.</h4>

<table>
<tr>
<td width=310 valign=top style='width:232.2pt;border:solid windowtext 1.0pt; padding:0in 5.4pt 0in 5.4pt'>

Fazekakban
pulyka, kappan,
mindenféle jó
főjön,
kéményük is
füstöljön.
 
</td>
<td width=310 valign=top style='width:232.2pt;border:solid windowtext 1.0pt; border-left:none;padding:0in 5.4pt 0in 5.4pt'>

 
</td>
</tr>
</table>

<h4>KIKIÁLTÓ:</h4>

<table>
<tr>
<td width=310 valign=top style='width:232.2pt;border:solid windowtext 1.0pt; padding:0in 5.4pt 0in 5.4pt'>

Farsangolók
figyelem!
Borzasztó nagy
csend legyen!
Ne pisszenjen
senki már:
Farsang hercege
erre jár!
 
</td>
<td width=310 valign=top style='width:232.2pt;border:solid windowtext 1.0pt; border-left:none;padding:0in 5.4pt 0in 5.4pt'>

A kikiáltó a nézőtéren keresztül
érkezzen. Többször ismételheti
a szöveget.
 
</td>
</tr>
</table>

<h4>ZENE: (ünnepélyes harsonaszó)</h4>

<h4>HERCEG:</h4>

<table>
<tr>
<td width=310 valign=top style='width:232.2pt;border:solid windowtext 1.0pt; padding:0in 5.4pt 0in 5.4pt'>

Mit sem ér az
ünnep,
ha egyedül
várjuk,
bájos nejemmel
együtt
ünnepi táncot
járunk.
 
</td>
<td width=310 valign=top style='width:232.2pt;border:solid windowtext 1.0pt; border-left:none;padding:0in 5.4pt 0in 5.4pt'>

Bevonul apródok kíséretében
farsang hercege és hercegnője.
A színen lévő jelmezesek 
meghajolnak, így köszöntik
a hercegi párt.
 
</td>
</tr>
</table>

<h4>ZENE – tánc hercegi pár </h4>

<table>
<tr>
<td width=310 valign=top style='width:232.2pt;border:solid windowtext 1.0pt; padding:0in 5.4pt 0in 5.4pt'>

 
</td>
<td width=310 valign=top style='width:232.2pt;border:solid windowtext 1.0pt; border-left:none;padding:0in 5.4pt 0in 5.4pt'>

A hercegi pár kíséretével
együtt nyitó táncot ad elő.
 
</td>
</tr>
</table>

<h4>KIKIÁLTÓ:</h4>

<table>
<tr>
<td width=310 valign=top style='width:232.2pt;border:solid windowtext 1.0pt; padding:0in 5.4pt 0in 5.4pt'>

Álljon a bál,
amíg állhat,
Nyaggassuk a
citerákat,
Körbe-körbe! Csak
vidáman!
Maszk nélkül meg
maskarában,
Pántlikázzuk a
farsangot!
Kongassuk a
nagyharangot!
…
 
Hajladozunk.
Énekelünk.
Ibolyásan
ölelkezünk.
Álljon a bál,
amíg állhat,
Zengessük a
citerákat!
 
</td>
<td width=310 valign=top style='width:232.2pt;border:solid windowtext 1.0pt; border-left:none;padding:0in 5.4pt 0in 5.4pt'>

Újra megszólal a zene,
a jelmezesek körbevonulnak a színpadon,
bemutatkoznak, elmondják versikéjüket, dalocskáikat.
A jelmezes felvonulás után nézők
közül választva párokat, most már együtt táncolnak.
 
</td>
</tr>
</table>

<h3>A felvonulás után kezdődik a mulatság, zene, tánc.</h3>

Forrás:

Szepesi Attila: A bohóc

Tarbay Endre: Farsangi maskarák

Galambosi László: Farsang

Dömötör Tekla: Magyar népszokások

Gyárfásné Kincses Edit: Színes kalendárium

Varga Domokos: Ünnepeink

Karácsonyné M. Erika- Tátrai Zsuzsanna: Jeles
napok

[[/*]]

Magyar nyelv és irodalom/Hozzárendelhető segédletek/Néphagyomány, népszokás/Farsang - Laptörténet

Admin at 2007. december 17., 17:06

Admin at 2007. december 17., 17:06

Admin: 1 revision(s)

Admin: Import a forrásból