Admin: Import a forrásból

Admin — Sun, 09 Dec 2007 00:04:24 GMT

Import a forrásból

Új lap

Minden tanévben osztályunkkal május végére, június elejére
szervezzük az erdei iskolát. A program megvalósítását követően így marad idő az
elvégzett munka elemzésére, értékelésére. Az utolsó tanítási hetek szinte
kapcsolódnak az erdei iskolában végzett munkához, annak szinte folytatásaként
illeszkednek a tanítás-tanulás folyamatába. 

Az erdei iskola tehát túlmutat saját időbeni keretein. A
célkitűzés megfogalmazása és a helyszín megválasztása párhuzamosan történik már
a tanév kezdetén. A tantervi követelmények, a gyermekek életkori
sajátosságainak figyelembe vételével meghatározzuk a témát, kitűzzük a témához
kapcsolódó főbb céljainkat, kiválasztjuk a megvalósításhoz legideálisabb
körülményeket biztosító lehetséges helyszíneket. Természetesen mindezt a
gyerekek, a szülők bevonásával tesszük. A következő lépésben munkaközösségi
szinten, szakmai értekezleten egymás elé tárjuk ötleteinket, egyeztetjük
céljainkat összevetve, összehangolva a helyi tantervünkben megfogalmazott pedagógiai
elképzeléseinkkel. Az egyeztető munka után jöhet a konkretizálás szakasza: a
résztvevők, támogatók megnyerése, erőforrások szerzése leginkább pályázatok
útján, kapcsolatfelvétel a szolgáltatókkal, a szakemberek bevonása. Igyekszünk
ezeket a feladatokat gyorsan és zökkenőmentesen elvégezni, hogy ezután a
tartalmi kérdések pontosabb kidolgozására nyugodtabban tudjunk figyelni.
Hozzáláthatunk tehát a tanulókkal közösen az erdei iskola programjának
kialakításához. Ötleteiket, kéréseiket a legnagyobb mértékben szem előtt tartva
állítjuk össze egyhetes együttlétünk tematikáját, hogy kívánságaik szerint
emlékezetessé, élményszerűvé varázsoljuk ezt a pár napot. A közösen átélt
élmény életük végéig mélyen gyökerezik bennük. A tanév során elsajátított
tananyag pedig itt teljesedhet ki, válhat hasznos tudnivalóvá, alkalmazható
tudásra váltható ismeretekké. Fontos szempont, hogy ezeket mindig konkrét
élethelyzetben éljék meg tanulóink. Ennek megfelelően tervezzük, szervezzük
tehát a kapcsolódó tevékenységeket, végső soron az erdei iskolai projekteket.
Ezek közül mutatunk be a jövőben néhányat.

A bemutatásra kerülő programok közös vonása az, hogy
valamennyiben integrálódik a különféle tantárgyakban szétszórtan, időben
nehezebben összeilleszthető tananyag. Ugyanakkor az is jellemző vonásuk, hogy
egy-egy – a helyszínek adottságaiból eredő – központi témakört dolgoznak fel
projektmódszerrel. Így domináns szempont lehet a vízpart élővilága vagy egy
hegyvidéki környezet „feltérképezése”, esetleg a tanyasi világ jellegzetességeinek
bemutatása. A programokban egyforma arányban tetten érhetők a természeti-, és
az ember alkotta társadalmi környezet megismerésére irányuló törekvések. A
tantervi szabályozás tükrében tekintve pedig a Nemzeti alaptanterv műveltségi
területei közül kidomborodik az Ember és természet illetve az Ember és
társadalom témakör. De a Kerettantervi szabályozás tantárgyasított rendszerébe
is beleférnek az adott programok. 

<h4>Lássuk az elsőt!</h4>

<h3>„Ringó nádat tó vize mossa, nap tüze festi barna-pirosra…”</h3>

(Szilágyi Domokos)

<h4>Az erdei iskola ideje: június első hete</h4>

helye: 2481 Velence, Tópart út 34. 

A hely közvetlenül a tóparton található, távolabb a
település központjától, tehát nyugodt, csendes, kellemes környezetben. Az
intézmény erdei iskola szervezésére ideális lehetőséget nyújt, rendelkezik
olyan helyiségekkel is, melyekben a közösségi programok kényelmesen
megrendezhetők. Kertje biztonságosan elkerített, tágas, szépen parkosított. Kisebb
alkotózugok, tágas terasz is rendelkezésre áll, valamint tűzrakó helyet is
kialakítottak. A környék jól bejárható, nincsenek nagy távolságok. A szomszéd
települések busszal, vonattal könnyen megközelíthetők. 

A program célja: - A vízpart
élővilágának megfigyelése különös tekintettel a táj jellegzetes madárvilágára.

- A megfigyelőképesség fejlesztése, a gyűjtő,
rendszerező jártasság alakítása.

- A környék településeinek megismerése,
emlékhelyeinek feltérképezése.

- A kapcsolatteremtő készség fejlesztése.

- Közösségformálás élményhelyzetek teremtésével.

- A környezetérzékeny szemlélet, környezettudatos
magatartás alakítása.

<h2>Az erdei iskola programja</h2>

<table>
<tr style='height:31.35pt'>
<td width=118 valign=top style='width:88.65pt;border:solid windowtext 1.0pt; padding:0cm 3.5pt 0cm 3.5pt;height:31.35pt'>

HÉTFÕ
</td>
<td width=147 valign=top style='width:110.3pt;border:solid windowtext 1.0pt; border-left:none;padding:0cm 3.5pt 0cm 3.5pt;height:31.35pt'>

KEDD
</td>
<td width=131 valign=top style='width:98.35pt;border:solid windowtext 1.0pt; border-left:none;padding:0cm 3.5pt 0cm 3.5pt;height:31.35pt'>

SZERDA
</td>
<td width=124 valign=top style='width:93.2pt;border:solid windowtext 1.0pt; border-left:none;padding:0cm 3.5pt 0cm 3.5pt;height:31.35pt'>

CSÜTÖRTÖK
</td>
<td width=139 valign=top style='width:104.1pt;border:solid windowtext 1.0pt; border-left:none;padding:0cm 3.5pt 0cm 3.5pt;height:31.35pt'>

PÉNTEK
</td>
</tr>
<tr style='height:76.55pt'>
<td width=118 valign=top style='width:88.65pt;border:solid windowtext 1.0pt; border-top:none;padding:0cm 3.5pt 0cm 3.5pt;height:76.55pt'>

Megérkezés- elhelyezkedés,
A környék „felderítése”
„Megérkezésjá-
 tékok” 
</td>
<td width=147 valign=top style='width:110.3pt;border-top:none;border-left: none;border-bottom:solid windowtext 1.0pt;border-right:solid windowtext 1.0pt; padding:0cm 3.5pt 0cm 3.5pt;height:76.55pt'>

ÉBRESZTÕ,
„Madárlesen”
Látogatás az agárdi Chernel István 
Madárvártába;
Gárdonyi Géza szülőházának megtekintése
</td>
<td width=131 valign=top style='width:98.35pt;border-top:none;border-left: none;border-bottom:solid windowtext 1.0pt;border-right:solid windowtext 1.0pt; padding:0cm 3.5pt 0cm 3.5pt;height:76.55pt'>

REGGELI
Szekértúra Pázmándon és környékén
(tájak-emberek-hagyományok)
Interjú a helybéliekkel
</td>
<td width=124 valign=top style='width:93.2pt;border-top:none;border-left: none;border-bottom:solid windowtext 1.0pt;border-right:solid windowtext 1.0pt; padding:0cm 3.5pt 0cm 3.5pt;height:76.55pt'>

TORNA,
Kirándulás Kápolnásnyékre,
A Vörösmarty Emlékmúzeum megtekintése
 
</td>
<td width=139 valign=top style='width:104.1pt;border-top:none;border-left: none;border-bottom:solid windowtext 1.0pt;border-right:solid windowtext 1.0pt; padding:0cm 3.5pt 0cm 3.5pt;height:76.55pt'>

REGGELI
Hajókirándulás
 a Velencei- tavon
</td>
</tr>
<tr style='height:91.05pt'>
<td width=118 valign=top style='width:88.65pt;border:solid windowtext 1.0pt; border-top:none;padding:0cm 3.5pt 0cm 3.5pt;height:91.05pt'>

 
 
 
 
 
STRANDOLÁS
Közös játékok vízben és szárazon, 
A vízpart felfedezése, „bogarászás”,
 növényhatározó
 
</td>
<td width=147 valign=top style='width:110.3pt;border-top:none;border-left: none;border-bottom:solid windowtext 1.0pt;border-right:solid windowtext 1.0pt; padding:0cm 3.5pt 0cm 3.5pt;height:91.05pt'>

EBÉD,
Készülődés
Térkép, útvonalterv
készítése
 
 A VELENCEI-
 
Számháború
</td>
<td width=131 valign=top style='width:98.35pt;border-top:none;border-left: none;border-bottom:solid windowtext 1.0pt;border-right:solid windowtext 1.0pt; padding:0cm 3.5pt 0cm 3.5pt;height:91.05pt'>

CSENDES
az esti
Szerepek, jelmezek, díszletek alkotása 
 
 TÓ
 
„Gyümölcskereső”
</td>
<td width=124 valign=top style='width:93.2pt;border-top:none;border-left: none;border-bottom:solid windowtext 1.0pt;border-right:solid windowtext 1.0pt; padding:0cm 3.5pt 0cm 3.5pt;height:91.05pt'>

PIHENÕ,
programokra:
Zenelista-tánc-
rend
Ki,kivel,mikor?
PARTJÁN
 
 
 
Rőzsegyűjtés, máglyarakás, 
</td>
<td width=139 valign=top style='width:104.1pt;border-top:none;border-left: none;border-bottom:solid windowtext 1.0pt;border-right:solid windowtext 1.0pt; padding:0cm 3.5pt 0cm 3.5pt;height:91.05pt'>

„SZEMLE”
 
Csomagolás, be-
pakolás,
 
 
Játékos versenyek, csapatjátékok, 
Utazás haza
 
</td>
</tr>
<tr style='height:70.65pt'>
<td width=118 valign=top style='width:88.65pt;border:solid windowtext 1.0pt; border-top:none;padding:0cm 3.5pt 0cm 3.5pt;height:70.65pt'>

 
„Róka-, béka-, medvevadászat”,
Szúnyoggyűjtő verseny 
</td>
<td width=147 valign=top style='width:110.3pt;border-top:none;border-left: none;border-bottom:solid windowtext 1.0pt;border-right:solid windowtext 1.0pt; padding:0cm 3.5pt 0cm 3.5pt;height:70.65pt'>

VACSORA,
„Éjszakai túra”
Kalandos barangolások, „tapogatózások”
(neszek,zajok,illatok)
</td>
<td width=131 valign=top style='width:98.35pt;border-top:none;border-left: none;border-bottom:solid windowtext 1.0pt;border-right:solid windowtext 1.0pt; padding:0cm 3.5pt 0cm 3.5pt;height:70.65pt'>

ESTI
„Műsorest”
Szerepjátékok, paródiák, tréfás vetélkedők
</td>
<td width=124 valign=top style='width:93.2pt;border-top:none;border-left: none;border-bottom:solid windowtext 1.0pt;border-right:solid windowtext 1.0pt; padding:0cm 3.5pt 0cm 3.5pt;height:70.65pt'>

PROGRAMOK:
„Búcsúest” Tábortűz,szalon-
nasütés
Zene- tánc-közös ének, játék
</td>
<td width=139 valign=top style='width:104.1pt;border-top:none;border-left: none;border-bottom:solid windowtext 1.0pt;border-right:solid windowtext 1.0pt; padding:0cm 3.5pt 0cm 3.5pt;height:70.65pt'>

Hazaérkezés,
Élménybeszámoló
otthon,
„De jó volt, men-
jünk vissza…!”
 
</td>
</tr>
</table>

Második és harmadik osztályban az
élőlények érzékelhető és mérhető tulajdonságainak megfigyelése adja a
természetismeret tananyag legnagyobb részét. A megfigyelhető növényeket és
állatokat élőhelyük szerint csoportosítjuk, egységes életközösségként
vizsgáljuk. Az erdő, mező és a vízpart élővilágát tanulmányozzuk. Az erdei
iskola helyszíne kiváló lehetőségeket teremt erre, hisz valamennyi élőhelyet
megtalálhatjuk itt. A vízparti táborhelytől csak egy ugrásnyira van a
Velencei-tó, néhány száz métert sétálva már a mező tarka világa tárul elénk. A
Velencei-hegység erdős részei pedig gyalogtúrák szervezésére alkalmas. A
környező településeken sok nevezetesség, történelmi emlékhely, híres emberek nyomában
járhatunk, ezáltal társadalmi ismeretek birtokába is juthatnak tanulóink.
Egyszóval a hely tálcán kínálja a projekt szemléletű oktatás lehetőségeit,
anyagát. A programtervből talán kitűnt, hogy igyekeztünk is ezt a lehető
legnagyobb mértékben kihasználni. 

A program tervezésénél fontos szempont volt a napirend. A
reggeli ébresztő, a közös étkezések, az ebéd utáni csendes pihenő, minden nap
ugyanarra az időpontra kerültek. Természetesen egy-egy program változása –
elhúzódó tanulmányi kirándulás, egész napos túra, időközben felkínálkozott,
kihagyhatatlan lehetőségek, újabb ötletek – olykor „felborította” a kötött
időpontokat, hiszen ilyenkor rugalmasan illesztettük azokat a fontosabb
eseményekhez, természetesen a szolgáltatóval való egyeztetés után. De fontos
nevelési cél rejtőzött a tudatosan tervezett időrend, közösségi szokásrend
mögött is. Az ébredés utáni reggeli mozgás a jó levegőn, madárfüttyös,
napsugaras környezetben az egészséges, jó közérzet kialakításának, a friss
gondolatok, jó ötletek ébredésének, a pozitív életérzések alakulásának, az
étvágy gerjesztésének és a kellemes együttlétnek kedvezett. Az ebéd utáni
csendes pihenő, - amely valóban csendes, nyugodt légkörű volt – a kellemes
élmények adta gondolatokban való elmélyülést, ellazulást, divatos kifejezéssel
élve a meditációt szolgálta. Természetesen volt olyan kisgyerek is, aki ezt az
időszakot olvasással, valamilyen szórakoztató, pihentető tevékenységgel (tréfás
szobai játékokkal, kézimunkával, naplóírással) töltötte. Alapvető kérésünk volt
azonban, hogy ezeket a tevékenységeket úgy végezzék a tanulók, hogy azokkal
mások pihenését ne zavarják. Ebben az időszakban lehetőség nyílt az esti
programokra, műsorszámokra való előzetes felkészülésre is. A csendes pihenőt
„szemle” követte. Ezen alkalmakkor, minden nap más tanulókat bevonva azt
figyeltük, hogy a szobaközösségek mennyire figyelnek saját kis körletük
rendjére, tisztaságára, harmóniájára. Lényeges törekvésnek gondoltuk, hogy
tanulóinkkal megértessük, csak rendezett, harmonikus környezetben lehet
kellemes az életük. A „szétszórtabb” kispajtásokat társaik kérték a közösségi
együttlét szabályainak betartására. Második osztályos gyerekek lévén nagy
hangsúlyt fektettünk a játékra. Azt gondoljuk, egy ilyen, tervezett
programokban gazdag, ötnapos erdei iskolában a gyerekeknek lehetőséget kell
biztosítani a kötetlen együttlétekre is, nem szerencsés a napjuk minden óráját
lefoglalni. Igénylik az elvonulást egy-egy kis zugban az általuk kitalált, a
maguk alkotta közös játékokra, beszélgetésekre. Ilyenkor nem szükséges a
vezérlés, irányítás. Hiszen mindenkinek joga van egy kis magánéletre, amikor
önmaga döntheti el, mivel tölti el az idejét. A pedagógusnak sem árt, ha a nap
egy-egy órájában elvonulhat gyermekei elől saját intim szférájába. A hely adottságait
tekintve pedig kihagyhatatlan volt a tóban való fürdőzés, a tóparti strandolás.
A rendszerességgel visszatérő programok indoklása után lássuk néhány
érdekesebb, jól sikerült momentum bemutatását!

Megérkezéskor feledhetetlen élményt nyújtottak az úgynevezett
„megérkezés-játékok”, melyekben a „hely szellemének” csalogatásával,
megszemélyesítésével a gyerekek képzeletvilága gazdagodott. Érzékszerveik
finomításával, „beállításával” neszeket, zajokat, illatokat, szagokat,
színeket, formákat, első látásra szokatlan, a gyerekeknek feltűnő ingereket
gyűjtöttek, melyeket hangutánzó szavakkal, mozdulatokkal, arcjátékkal, esetleg
versbe formálva jelenítettek meg. Fontos az első benyomás, az ezekről való
eszmecsere, kötetlen beszélgetés, gondolataink bárminemű kifejezése. Az
ilyesfajta, úgynevezett „szenzitív környezetpedagógiai gyakorlatok” segítenek
abban, hogy – Lehoczky János szavaival élve - „városi lelkünket tópartira cseréljük”,
alkalmazkodjunk új környezetünkhöz, akár váljunk is eggyé a kellemes harmóniával.
A megszokottól eltérő gyakorlatok, játékok pedig szórakoztatják a kis
tanulókat, nem szólva arról, hogy érzékszerveik mozgósításával „szemfülessé”,
figyelmes szemlélővé válhatnak. Észreveszik azokat a csodákat is
környezetükben, melyek mellett a hétköznapokon egyszerűen elmennének.
Tulajdonképpen megtanulják a természetet megfigyelni, megismerni. Mi sem
bizonyítja ennek pedagógiai értékét, mint az ilyesfajta gyermeki
megnyilvánulások, rácsodálkozások: „Jé, ezt eddig észre sem vettem…, Nem is
gondoltam volna, hogy…, Erről az illatról az jut eszembe, hogy…, Éreztem már
hasonlót, de most tapasztaltam meg igazán…” 

A vízpart felfedezése, a „bogarászás” során kincskeresésre
indultunk. Az apró, kevésbé feltűnő élőlények, élettelen dolgok felfedezése,
észre vétetése volt a fő szempontunk. Nem is gondolnánk, a gyermekeket mennyire
elbűvölte a sziklás partszakaszon megbúvó rovarok, kagylómaradványok,
csigaházak, kavicsok, kövek látványa. Ezekből aztán egyéni ékszereket
varázsoltak a kicsik, melyekből kiállítást rendeztünk. A Velencei-tó gazdag
madárállományának emlékképeit szintén meg akarták örökíteni tanulóink. S lám, a
gyermeki lelemény folytán mindez nem csupán a hagyományos formában
(fényképeken, ceruzarajzokon) lehetséges. A madarakat az összeszedett szikladarabokra,
kövekre festették temperával. 

A pázmándi szekértúra nem mindennapi élménye volt
programunknak. Egy helybéli fiatalember lovas szekérre ültetett bennünket, így
kocsikáztuk körbe a falut. Feladatuk volt a gyerekeknek a környék minél több
szempontú „feltérképezése” (a település szerkezete, a házak elhelyezkedése,
környezetük ápoltsága, templomok, iskolák, szép épületek, emlékhelyek
megfigyelése). A megfigyelésekből felülnézeti rajz is készült. „Madártávlatból”
kellett elképzelniük a falu látványát. A határban elterülő dombvidékről
lepillantva, „rátekintve” a településre, segítette az elképzelést. A
tájékozódási ismeretek témakörében majd negyedik osztályban tanulandó alaprajz
és térkép fogalmának előkészítését szolgálta a feladat. Szekérutunk egy állattenyésztő
bácsi udvarába vezetett, ahol közvetlen közelről szemléltük, simogattuk az ott
nevelt állatokat, megtudtuk a jószágok nevelésének fortélyait, az életükkel
kapcsolatos fontos és érdekes dolgokat. A szűnni nem akaró gyermeki
kíváncsiságnak, a közvetlen érzékelésnek köszönhetően tanulóink értelmes
kérdéseket tettek fel, értékes ismereteket szerezhettek a témában. Sokuk most
került életében először ilyen közvetlen közelségbe ezekkel az állatokkal. Azt
gondolom, az élményszerű ismeretszerzés, tanulás életre szóló, hasznos
ismereteket nyújtottak, melyekre majd negyedikben támaszkodhatunk a
haszonállatok tanulásánál. 

A falu életének, hagyományainak megismerése interaktív módon
történt. Bátorítottuk a gyerekeket, hogy közeledjenek az ott élő emberekhez.
Csoportokba verődve készítettek interjút a polgármesterrel, a helyi
plébánossal, közértes nénivel, esetleg a ház előtt üldögélő idősekkel.
Talpraesettebb tanulóim a helyi italboltba is bemerészkedtek érdekes embereket
„lencsevégre kapni”. Tanulságos volt sokféle nézőpontból megismerni a település
jellegzetességeit, a helybéliek problémáit. A gyűjtött anyag feldolgozására a
nap második részében került sor. Az volt a feladat, hogy minél több
szempontból, sokféle tevékenységgel mutassák be a falu életét. Kértük, hogy a
munkacsoportok osszák meg egymás között a feladatokat, hogy lehetőleg ne
szülessen sok ugyanolyan produkció. A változatos, sokféle bemutatás volt tehát
a vezérelv. Az anyag bemutatásának legkedveltebb formája a helyzetjáték volt.
Riportok, egy képzelt falugyűlés, jellegzetes falusi közjáték, sőt még egy
esküvő is bemutatásra került. Volt olyan csoport, amely mindehhez a díszletet
szolgáltatta, volt, amelyik a zenét, de készültek rajzok is. A bemutató
attrakciójaként az egyik kislány egy néni által elénekelt, diktafonon rögzített
népdalt hozott. Figyelemreméltó az ötlet. 

A hét legfontosabb tanulsága a konkrét témák és programok
mögött rejlettek. A gyerekek a csoportokon belül önmaguk tervezték meg az
anyagot, szervezték annak munkáját, osztották meg a szerepeket. Mindenki
dolgozott, mindannyian azt érezhették, hogy hasznos tevékenységet végeznek. A
legcsodálatosabb az, hogy ezek a kis teamek egymás munkáját is figyelték,
segítették, kiegészítették. Igazi projektmunka. Jó volt a háttérből figyelni a
produkciókat, melyek nem utolsó sorban szórakoztattak is bennünket. 

A Gárdonyi-ház és a Vörösmarty-emlékház megtekintése is
szempontok szerint történt. Ezúttal a gyerekek teljesen önállóan fogalmaztak
meg kérdéseket. Ezek meghallgatása közben kiválasztottuk a legérdekesebbeket,
amelyeket az idegenvezetőnek tesznek majd fel. A múzeumokban dicséretet kaptak
az érdeklődő magatartásért, az okos kérdésekért. Célunkat tehát messzemenően
túlszárnyaltuk, hiszen ezen a programon nemcsak tanulóink kapcsolatteremtő-, és
kommunikációs képességei fejlődtek, de megerősítést kaptak egy idegen embertől.
Motiválta őket a további érdeklődésre, önművelésre, bátorította a további
kapcsolatteremtésre, kapcsolattartásra. Az együttlét öröme, a formálódó
közösség jó hangulata pedig közelebb hozta egymáshoz a távolságtartó gyerekeket
is.

 Az esti programok kiemelten közösségformáló erővel bírtak.
Lévén, hogy ennek tanulságai harmadik osztályban domborodtak ki jobban,
részletesebb kifejtésére a következő ismertetésben kerül sor.

[[/*]]

Környezetismeret/Tanterv/A tantervi témakörök tartalma/Erdei iskola - Laptörténet

Admin: 1 revision(s)

Admin: Import a forrásból