Admin: 1 revision(s)

Admin — Mon, 10 Dec 2007 23:38:13 GMT

1 revision(s)

‹Régebbi változat

2007. december 10., 23:38 változat

Admin: Import a forrásból

Admin — Sun, 09 Dec 2007 00:04:24 GMT

Import a forrásból

Új lap

<h4>A projekt módszer lényege</h4>

Olyan metodikai eljárás, amely a
gyermekeket az oktatás során „teljes emberként” kezeli, érzelmi, értelmi,
motorikus adottságaikat is figyelembe véve kívánja megszólítani, lehetőséget
adva ezzel a kíváncsiságból fakadó céltudatos tevékenységre, alkotó munkára. A
program kidolgozója, William Kilpatrick (1871-1965) szerint „a
gyermek természettől fogva aktív, különösen társadalmi vonatkozásban (…) A
teljes szívvel-lélekkel végzett munka, céltudatos tevékenység olyan társadalmi
szituációban, mint az iskolai oktatás, a legjobb garancia arra, hogy valóban
használjuk a gyermek veleszületett képességeit, amelyeket ma gyakran hagynak elsorvadni.”
(W. Kilpatrick: A projekt módszer = Celler Zsuzsanna szerk.: Válogatás a XX.
század külföldi pedagógiai irodalmából, 169. old.) 

A projektorientált oktatás módszerét is magába foglaló
holland reformpedagógiai irányzat, a Jenaterv-iskolát megalkotó
Peter Petersen (1884-1952) pedig megállapítja: „A tanterembe
először belépő gyermekek az életerőtől eltelve (…) valósággal éhezik a mozgást,
(…) duzzadnak a tettvágytól, hogy alkothassanak, hogy komoly dolgokkal
foglalkozhassanak, hogy új, még soha nem látott műveket hozzanak létre, hogy
olyanok lehessenek, mint a nagyok. El vannak telve azzal a boldogsággal,
amelyet annak folytán éreznek, hogy együtt lehetnek a többi gyermekkel, akikkel
jókat beszélgethetnek, tréfálkozhatnak és játszhatnak.” (Németh András –
Ehrenhard Skiera: Reformpedagógia és az iskola reformja, 184. old.)

E gyermeki sajátosságok figyelembevételével született tehát
az a reformpedagógiai módszertani eljárás, melyet projekt-módszerként
emleget a szakirodalom.

<h4>Történeti háttere, kialakulása</h4>

Maga a projektgondolat nem Kilpatricktól származik. A
koncepció eredete a XVIII. századi építészeti akadémiák munkájához kapcsolódik.
Azok gondolatai pedig leginkább német közvetítéssel jutottak el az amerikai
iskolákba, ahol kialakulóban volt egyfajta új, jellegzetesen amerikai
filozófiai irányzat, a pragmatizmus szellemisége.
Ez a gondolkodás szakít a tiszta megismerés illúziójával s az embert
elsődlegesen cselekvő lényként értelmezi. Összhangban áll mindez az akkori
amerikai társadalom hitvallásával, az önmagát megteremtő ember filozófiájával.
A szabad individuummal, a cselekedni, választani tudó ember eszményével, akit
nem segítenek születési előjogai, akinek karrierje, boldogulása kizárólag a
tehetségétől függ. Ez a megváltozott ideológia kihívást jelentett a hagyományos
iskolatípus számára, melyre a pragmatizmus egyik legjelentősebb pedagógiai
képviselője, John Dewey kereste a megoldást. Hitvallása
szerint az iskola maga az élet, melyre a gyermeket fel
kell készíteni, vagyis olyan képzést kell neki adni, hogy tehetségét gyorsan és
teljes mértékben alkalmazni tudja az élet minden területén. Ez a gondolat
alapvetően hatott Dewey tanítványára, Kilpatrickra is,
aki módszerének bemutatásakor kifejti: „Az élet
céltudatos tevékenységekből áll és nem semmittevésből (…) Csodáljuk azt az
embert, aki sorsának ura, aki a helyzet ismeretében megfontoltan formálja meg
világos és tartós célkitűzéseit, aki nagy gonddal tervezi és valósítja meg az
így kialakított célokat.” Az iskolai oktatás kapcsán pedig ezt a
követelményt fogalmazza meg: „Mi, amerikaiak évtizedeken át azt
kívántuk, hogy az oktatást tekintsék úgy, mint magát az életet, és nem csupán a
későbbi életre való felkészülésnek (…) Ebből az következik, hogy ha az oktatást
a céltudatos tevékenységre kívánjuk alapozni, akkor folyamatát azonosítják
magával az értékes élettel (…) Ezen az alapon az oktatás életté változott”
(Celler Zsuzsanna szerk.: im. 159, 160. old.). Ezen az alapon Dewey és rajta
keresztül Kilpatrick is koncepcióját a jövő iskolájának nevezi,
melyben a gyermek a kiindulási alap, akinek a fejlődéséhez kell igazítani az
oktatás anyagát és módszerét is. A cél pedig nem az, hogy a gyermek ismereteket
halmozzon fel, hanem, hogy kifejlessze képességeit. Ennek érdekében szükség van
a tanuló érdeklődésére, annak folyamatos ébrentartására, végső soron tehát a
motivált tanulásra. „Az egyedül törvényes eszköz (…) az lenne,
ha a tanítási anyagot átformálnánk, a gyermek életéhez alkalmaznánk és
bevinnénk szellemi látókörébe” – írja Dewey. (Németh András: A
reformpedagógia múltja és jelene, 35. old.). Ezeken a gondolatokon alapszik a
Kilpatrick által kidolgozott módszer is.

<h4>Pedagógiai koncepciója</h4>

A módszer a XX. század húszas éveitől kezdődően vált a
reformpedagógia egyik metodikai eljárásaként világszerte ismertté. A fentiekben
idézett gondolatokból következően nagy hangsúlyt helyez az önállóság és
felelősségtudat fejlesztésére, a demokratikus közösségi viselkedési módok
gyakorlására. A koncepció szerint a gyermekeknek olyan hasznos ismereteket és
tapasztalatokat kell szerezniük, amelyekben a gondolkodás egész
folyamata megjelenik, a problémahelyzettel való találkozástól, a megoldás
tervezésén át a probléma megoldásáig. A megismeréshez, tapasztaláshoz
pedig biztosítani kell a jó közérzethez és a tanuláshoz kapcsolódó
sikerélményekhez vezető szabad tevékenység feltételeit. Az ennek alapján
definiált projekt tehát a szívből jövő, motivált szándékos cselekvés.
Kilpatrick felfogása szerint az, aki teljes szívvel-lélekkel
vesz részt a munkában, annak sikerét az eredmény igazolja. A tanulással
kapcsolatos fogalmak közt említi az aktivitást, a céltudatos
tervezést, a valamilyen tárgyi vagy szellemi produktum
létrehozására irányuló törekvést. Ideális esetben ezek szervezése
és megvalósítása nem a tanár, hanem a tanulók által történik. A
tanár szerepe ebben a folyamatban az irányítás, feladata pedig a tanácsadás, a
segítségnyújtás, a koordináció és a bátorítás. A projektoktatással a
gyakorlatban leginkább a „projekthetek” formájában találkozhatunk. Tantárgyi
keretben is megvalósítható a tananyaghoz kapcsolódó témában való elmélyült
foglalkozás során. A „célirányos cselekvést”
gyakran összekapcsolják valamiféle hasznos cél megvalósításával, ebben az
értelemben a módszer alkalmazása igen hatékony lehet a környezeti
nevelésben. E témában egy-egy jól sikerült projekt jól érzékelhető
pozitív szokásváltozásokat idézhet elő akár a felnőttek körében is.
Megkülönböztetünk tanulmányi kirándulással, kézműves
tevékenységekkel, játékkal, történelmi és irodalmi témákkal kapcsolatos
projekteket. (Collings) 

A projektoktatás metodikai lépései,
azok jellemzői Herbert Gudjons koncepciója alapján a következőképpen vázolható
fel:

1. lépés: A feladatok, témák meghatározása,
melyek kapcsolatban állnak valamilyen konkrét helyzettel, a mindennapi élettel,
a résztvevők érdeklődésével.

2. lépés: Tervezés, vagyis a
folyamat alakítása, az egymásra épülő lépések megbeszélése.

3. lépés: Kivitelezés, a cselekvő
együttműködés, a szükséges eszközök, különböző munkatechnikák valamint a
közösségi, kommunikációs és tevékenységi formák kialakítása. Fontos a különböző
tantárgyi ismeretek integrációja az összefüggések felismerésére irányuló
gondolkodás fejlesztése érdekében. Jó, ha a tevékenység során valamennyi
érzékszervet „bekapcsoljuk”. Ebben a szakaszban van lehetőség az esetleges
problémák megoldására, szükség esetén az eredeti terv rugalmas módosítására.

4. lépés: Felülvizsgálat, a
munkafolyamat és az elkészült alkotások csoportszintű értékelése.

Az eredmények, a produktum nyilvánosság elé tárása
kiállítások, beszámolók, viták, bemutatók keretében.

5. lépés: Továbbfejlesztés a
felvetődő kérdések, az értékelés fényében, a további feladatok, esetleg új
projektek kidolgozása.

(Németh András – Ehrenhard Skiera: im. 312. old.)

<h4>Kilpatrick a következő típusok szerint osztályozza a projekteket:</h4>

Ahol a cél megtestesít valamilyen ideát
vagy tervet. Ennek megjelenési formája lehet egy tárgy megépítése, egy levél
megírása vagy játék bemutatása.

A cél valamilyen esztétikai élvezetet nyújt,
például egy történet vagy zenemű meghallgatása, festmény megtekintése.

A cél valamilyen intellektuális nehézség
leküzdésére, probléma megoldására irányul. Az ilyen típusú projektek jól
használhatók egy-egy anyagrész megtanítására vagy elmélyítésére, netán alkotó
alkalmazására.

A cél valamilyen anyagi vagy eszmei érték
megszerzésére irányul. Ezek a projektek a képességfejlesztő órákon
alkalmazhatók hatékonyan.

(Celler Zsuzsanna szerk.: im. 168. old.)

<h4>Projektoktatási modellek</h4>

A projekt-módszer szerte a világon elterjedt. Érdekesség,
hogy az 1920-as évektől még az egykori Szovjetunióban is alkalmazták. A
legfigyelemreméltóbb a holland Jena-terv mozgalom,
mely a programmal kapcsolatos feladatokat „tájékozódás a
világban” elnevezéssel összegezte. A programnak azt a célt kell
szolgálnia, hogy teret adjon a gyermekek önmagára, a közösségi életre, a
kultúrára és a természetre irányuló kérdéseire. E célkitűzés megköveteli a 
„kérdező gyermekről” való gondoskodást. Az oktatás tartalma
tehát nem lehet pusztán az, amit a felnőttek fontosnak tartanak, figyelembe
kell venni a gyermeki kíváncsiságból eredő tartalmakat is. Ám fontos, hogy a
tanulók tisztában legyenek a körülöttük lévő világ megértéséhez szükséges
alapfogalmakkal is, mint például az élet, mozgás, béke, jólét, szabadság stb.
De ezek kialakítása is a folyamatos tevékenységekbe ágyazott tanulás folytán
történik. A „kérdező gyermek komolyanvétele” egyben a
kérdező ember megértését is jelenti. Így a gyermek képessé válik önbizalmának,
felelősségtudatának, önálló ítéletalkotó képességének fejlesztésére. Magyarországon
egy kétezres lélekszámú, kis falucskában, Perbálon
működik „Jenaplan-típusú” általános iskola.

Említést kell tennünk még az amerikai reformpedagógia
jelentősebb iskolamodelljeiről, mint a Helen Parhurst által szervezett 
Dalton Plan , illetve a Carleton W. Washburne koncepcióján alapuló
Winnetka Plan elnevezésű programokról. Mindkét modell
projekt-típusú oktatáson alapul, melyben előtérbe kerül az alkotó-
és csoportmunka (group and creative activities). A tanár
szerepe a programokban a szervezőmunka és a gyermekek aktív tevékenységének
támogatása, segítése.

Tanítói munkánkban, ezen elvek mentén igyekszünk minél
többször élni a projekt-módszer által kínált lehetőségekkel. Leginkább a 
környezeti nevelés ad teret ennek, de más
műveltségterületen is hatékonyan alkalmazhatók a módszer egyes elemei. 
Az oldal folyamatos frissítése során erről lesz szó.

[[/*]]

Környezetismeret/Hozzárendelhető segédletek/Segédletek projekt-típusú munkához - Laptörténet

Admin: 1 revision(s)

Admin: Import a forrásból